A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-19 / 3. szám

V. I. LENINI]. Perahim linóleummetszete)

Lenin szelleme tovább él

világ dolgozói január 21-án kegyelettel emlékeznek meg Lenin halálának 40. évfordulójáról. A forradalmi dolgozók világszerte ünnepük Lenint, mert benne látják Marx és Engels mellett az emberiség legnagyobb szocialista gondolkodóját, a marxizmus tanításának továbbfejlesztőjét, a Szovjetunió kommunista pártjának és a világ első szocialista államának megalapítóját, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom lángeszű vezetőjét.

Lenin érdemei nagyok, műve történelemformáló. Ű alapította meg a minden megalkuvástól mentes, forradalmi bolsevik pártot és ennek segítségével a cári Oroszország dolgozóit elvezette a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig, s megmutatta azt is, hogyan kell építeni a szocializmust a győzedelmes forradalom után. Lenin érdeme, hogy az oroszországi szociáldemokrata bolsevik párt sohasem tért a kapitalizmussal való megalkuvás útjára, ahogy ezt Európa valamennyi szociáldemokrata pártja tette. Ennek köszönhető, hogy a cári Oroszország dolgozóinak élén olyan munkáspárt állott, mely a marxizmus forradalmi tanaihoz ragaszkodott, és ezért mindjárt az első alkalmat felhasználhatta arra, hogy az Októberi Forradalomban megvalósítsa a marxizmus célkitűzését.

E cél megvalósítása nagyrészt Lenin érdeme, mert igen nehéz feladat volt a forradalom hullámzása idején megállapítani, hogy a forradalmi munkásság mikor ragadhatja magához eredményesen a burzsoáziától az államhatalmat. Hiszen a bolsevikoknak kezdetben még a szovjetekben sem volt többségük, mert a dolgozók zöme akkor még a különféle forradalomellenes pártok erős hatása alatt állott. És ebben a helyzetben döntő jelentőségű volt, hogy forradalmi összeütközésre ne kerüljön sor sem idő előtt, sem későn, hanem akkor, amikor a legkedvezőbb forradalmi helyzet adódik, amikor a legtöbb esély van az ellenfél letörésére. Lenin nagy tudása és sok tapasztalata segitségé-A Csohulováklal Magyar Dolgozók Kultúregyesiiletánek hetilapja.

Megjelenik minden vasárnap.

Főszerkesztő Major Ágoston Sserkesztóblzottsfig: Egri Viktor, Gály Iván, Gyurcsik József, Lőrinci Gyula, Mács József, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezső. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenskébo 9. Pastaflók C-39B, telefon 533-04

Terjeszti a Posta Hlrlapszoigálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal ás levélkézbesftó.

Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedfcia tlafie, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII.

Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stőrova 4.

Előfizetési dij negyed évre 19,50 Kis, fél évre 39.— KCs, egész évre 79.— Kis. Kéziratokat nem őriünk meg és nem küldünk vissza. K-21M1032

vei meg tudta állapítani ezt a kedvező pillanatot, s így a forradalom lehetősége valósággá válhatott.

A forradalom győzött ugyan, de ezzel még nem volt biztosítva fenntartása és további kibontakozása. Elsősorban a forradalom különféle ellenségei részéről megindított polgárháború veszélyeztette a fiatal szovjet köztársaságot. Azonban nem kisebb veszélyt jelentett az ország teljesen zilált gazdasági helyzete. Mindenben hiány mutatkozott, a legalapvetőbb közszükségleti cikkekkel sem lehetett ellátni a széles néptömegeket, melyek a forradalomtól tűrhetetlen helyzetük gyors megjavulását várták. Az ebből az igen súlyos helyzetből kivezető utat ugyancsak Lenin mutatta meg, amikor — elvetve a szocializmus dogmatikus értelmezését — javasolta a NEP-re, vagyis az új gazdasági politikára való áttérést. Ennek lényege, hogy bizonyos mértékben megengedték a magántőkés vállalkozást és kereskedelmet, vagyis a magánszektort. Ily módon — kihasználva a közvetlen személyi érdekeltséget — el akarták érni, hogy mielőbb megindulhasson a termelés és a termelt javak elosztása. Ez sikerült is. Ebben a kérdésben is megmutatkozott Lenin mélyen szántó, minden dogmatizmustól mentes dialektikus gondolkodása.

Lenin azzal is halhatatlanná tette magát, hogy olyan elveket dolgozott ki a Szovjetunió további szocialista építésére és a nemzetközi forradalmi mozgalom számára, melyek napjainkban is időszerűek, és útmutatásul szolgálnak nemcsak a szocialista országoknak, de a világ valamennyi forradalmi dolgozójának is.

Vegyük figyelembe, hogy Lenin mindjárt

a szovjet hatalom megalakítása után felismerte a béke jelentőségét a fiatal szovjet állam és a szocializmus számára. Ezért mér akkor hirdette a béke fenntartásának szükségességét, és erre irányította a szovjet állam külpolitikáját is. Ez a lenini békés együttélés máig sem vesztette időszerűségét, sőt, napjainkban jelentősége még fokozódott.

Lenin ugyancsak már akkor hangsúlyozta, hogy a szocializmus győzelme elsősorban a gazdasági sikerektől függ. Nyomatúkkal rámutatott, hogy csak a sikeres gazdasági építés útján bizonyítható be a szocializmus fölénye a kapitalizmussal szemben. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a folyamatnak a dolgozók közvetlen anyagi érdekeltségén kell alapulnia.

Nem kevésbé időszerűek és érvényesek a pártélet lenini normái — a sztálini normákkal ellentétben. Ezek szerint a kommunista pártoknak a demokra'lkug centralizmus szellemében és a kollektív vezetés elve szerint úgy kell Irányítaniuk tevékenységüket, hogy teljesen elnyerjék a tömegek bizalmát. A személyi kultusz idején ezt a követelményt figyelmen kívül hagyták. Következményeként a pártélet olyan mederbe sodródott, melyben a tömegek kezdeményező és alkotó ereje nem érvényesülhetett kellőképpen.

Lénia érdemel nagyok, emléke halhatatlan. Nemcsak az első szocialista állam megalakítója, mely lehetővé tette további szocialista államok, majd pedig a szocialista világrendszer kialakulását, hanem megmutatta a szocializmus építésének helyes útját is.

Dr. BALOGH-DÉNES ÁRPÁD