A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-05-17 / 20. szám

— A rend az alapja mindennek! Ez a mondat az apácaszakállasl HNB Irodájában hangzott al a minap. Vörös Ist­ván titkár mondotta, miközben megmutatta a helyi nemzeti bizottság dokumentációs anyagát. Katonás rendben sorakozott elém a négy év alatt felgyűlt Irat-anyag, barna meg kék dossziékban, címkével ellátva, szalaggal átkötve. Kedvetlenül nézegettem, előttem lévő Irat-tengert — arra ügyelve mindenekelőtt, hogy a barátságos titkár észre ne vegye vlszolygó arckifejezésem. A világért sem akartam megsérteni. De amikor néhány percre kihívtak az irodá­ból, sóhajtva poroltam le a tenyerem. Az udvarra néző ablak elé álltam, s csak bámultam ,ki a tavaszba. Egyenletes, de még meglehetősén erőtlen verőfőny oda­kint — mindenesetre vonzóbb, mint ezek az lratkötegek. Az udvaron fiatal menyecskék kétkerekű targoncákba lapátolták a szenet. A szén, amennyire innen megállapíthatom, Jó mi­nőségű, kevés benne a kő, kitűnően fog égni. Hatalmas rakás van belőle az udva­ron. — Jól el vannak látva szénnel — mon­dom a visszaérkező titkárnak — Jövőre is elég lesz... — Téved az elvtárs — válaszol — ezen a héten elfogy. Nagyon furcsán nézhetek a titkárra, mert elneveti magét. — Ez ugyanis községi szén ... — Hogyan?... — Ml van ezen érthetetlen? A helyi nem­zeti bizottság tizenöt mázsa szenet rendelt minden család részére. A szenet Ide szór­juk az udvarra, a lakosok innen vihetik haza, nem kell a nagymegyeri szénrak­­tárba futkosniuk miatta. Nem kell egy­szerre elvinniök a tizenöt mázsát, annyit visznek, amennyire éppen szükségük, il­letve pénzük van. Azt hiszem, ezzel egy csomó időt és fáradságot takaríthatnak meg dolgozóink... És rengeteg Idegességtől menekülnek meg. Csak a falusiak ismerik amúgy isten­­igazában a tüzelőanyag-beszerzés kálvá­riáját. Minden elismerésem az apácasza­­kállasl vezetőké, akik ezzel a közös szén­megrendeléssel a legnagyobb gondok egyi­két veszik le a lakosok vállásról. Ha nem is teljesen — hiszen a tizenöt mázsa szén nem elég egy fűtési Időszakra ... Irtózom a bürokráciától, de ez az ablak­­alatti szén még az asztalon sorakozó dosz­­sziékat is rokonszenvesebbekké tette. Úgy látszik, az itteni HNB nemcsak papírhábo­­rút folytat. Egyéb dolgokat is láttam itt... Példának okáért a közszolgáltatási üze­met, amely szintén a HNB mellett műkö­dik, s ahol drótkerítést kötnek, beton osz­lopot öntenek, rádiót, televíziókészüléket Javítanak, ahol közösen füstölik a húst, kukoricát darálnak; gyűjtik a szennyes ru­hát s szállítják a nagymegyeri ruhatisztí­tóba — egyszóval, ahogy az elnevezés is mondja: végzik a köz szolgálatát. Végignéz az ember a falun — szinte minden utcáját javítják, Járdákat építenek, fákat ültetnek. Hatvan óta háromezer négyszáz folyóméter utat Javítottak meg — az utak szélessége átlag öt méter. Csaknem két és fél kilométernyi szakaszon készí­tették el a gyalogjárót. Nyolcszázkllenc­­ven négyzetméter parkot létesítettek. A HNB által szervezett faluszépitési ak-Vörös István, az apácaszakállasl HNB titkára cló keretében Apácaszakállas dolgozói 312 860 koronát kitevő munkát végeztek el. Átalakították a kultúrházat, s vettek bele tizenötezer korona értékű berende­zést. Az iskola megjavítására százezer koro­nát fordítottak. A HNB körzetébe tartozó Nagyszeg-pusz­­tán önkiszolgáló boltot létesítettek. Apácaszakállason bevezették a helyi hangszórót. „A rend az alapja mindennek“! Igen, el­ismerem. De csak akkor, ha a kimutatások­nak, helyzetjelentéseknek, terveknek és ér­tékeléseknek kint a valóságban megvan az aranyfedezetük. Apácaszakállason szerencsére ilyen a helyzet... N. L. Pesten jártunk A Magyar Területi Színház autöbuszal átgördültek a komáromi Dnna hídon, ás pár Ara múlva megérkeztek Budapestre. A napsugár egy­szerre kibújt a felhők mögül, mintha szintén ürülne e találkozásnak. A MATESZ színészei elszéledtek az utcékon, körutakon ... Elüszür Is „szakmabeli“ dolgok után érdeklődtek. A „kövér" pesti hirdető­­oszlopokat különböző színházak falragaszai ölelik körül. Amerikai Elektra, Részeg esü, Rozsdatemető, Vágy villamosa, II. József... és még sok, sok érdekes élményt Ígérő piakét, a budapesti színházak műsorai... Színészeink Igyekeztek minél Jobban kihasználni az alkalom nyújtotta lehetőségeket. Egy délután a Csehszlovák Kultúra helyiségébe is ellátogattak, ahol kedves fogadtatásban részesültek és alkalmuk nyílt tapasztalataikat kicserélni neves magyar szlnhézl szakemberekkel, akik között Dobozy Imre és Gyárfás Miklús drámalrúk, a MATESZ ez Idei két nagysikerű bemutatójának szerzői Is megjelentek. Akiket érdekelt, egy-egy szlnhéz próbájára is ellátogatott, mások sétálgattak a tavaszt köszöntő Szigeten, a napsütésben fürdó Állat­­kertben, voltak múzeumokban, tárlatokon. Sajnos, a fényképész len­cséje már csak akkor érte őket utói, almikor a magyar fővárostól búcsúzva Ismét útra keltek, hogy hazatérjenek. Három nap hamar elmúlik. Ismét áthaladt a hídon a Jól Ismert, bara s zöld autóbusz, hogy reggel társulatunk minden dolgozója pontosan munkahelyén legyen. Arisztophanész ,,Lüszisztrate“-ja előadására készülődünk. Foly­nak a próbák. A Budapesten szerzett élmányek hatása alatt újult kedvvel és fokozott művészi lgénységgel. Reméljük, fáradozásunk eredménye rövidesen megmutatkozik. — dt —

Next

/
Thumbnails
Contents