A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-05-17 / 20. szám

Állandóan zsúfolt nézótér előtt játszik Gallna Polszklh. 400 moziban naponta 300 000 moszkvai néz meg egy-egy filmet, míg az 1,4 millió készüléken a főváros majd min­den lakója láthatja a TV műsorét Eltűnnek a régi faházak. Lakóik modern, ősszkomlortos házakba költöznek Gallna Polsxklh már várt ránk a Moszkva Szálló halijában. Mint született moszkvai és a „Végig­járom Moszkvát" című film bájos, fiatal főszereplője a legmegfele­lőbb kísérőnek látszott moszkvai felderítő kőrútunk során. „Tulajdonképpen ml nem tet­szik magának Moszkván?" — pro­vokáltam bájos partnernőmet ezen a délutánon. „Még mindig kevés a Javítóműhely, mosoda, női fod­rászat, étterem és táncos szóra­kozóhely!" Az éjjeli mulatókról már nem la beszélt Gallna. Ilyen ugyanis a legtöbb turista sajnála­tára egyáltalán nincs Moszkvá­ban. Egy városnézésben elfáradt riporter persze ugyanis kevéssé érdeklődik az éjjeli élet lránt. Etterefm azonban, gondoltam, csak van elég? Bátorkodtam megjegyez­ni: „Ez a sok barátságos ó) kávé­ház, mint a Trojka, Romantika és a Junos.“ „ön Járt ott? Ki szer­zett helyet?" — „Barátom ás kol­légám, Grlsa" — voltam kényte­len bevallani és hozzátettem: „de sok az új üzlet, ami az utolsó két évben nyílt meg!" Előhúztam n Jegyzetfüzetemet: „Kérem, 493 iparcikk- és élelmiszerüzlet, 641 vendéglő, kávéház és falatozó, 47 szolgáltatási kombinát . . ." Részt­vevő mosoly: „igaz, de ez még mindig neítn elég." Hogy kevés volna a vendéglő? Ezt eddig még nem vettem észre. De azt Is tudom, mllyeo nagysze­rű vendéglátók e moszkvaiak. Hétmillió utas veszi naponta Igénybe a villamosokat, autó- és trolibuszokat, három és fél millió a földalattit és két millió a helyi­érdekű villamos vasutat Ezen múlik a dolog. A vendég olű­­ször is Jegyet kap a BolstoJ Tyeatr­­ba, a sztereo moziba, a bábszín­házba, OJsztrah hegedűhangver­­senyére, aztán megkapja a szál­lodai szobát, asztalt az étterem­ben, és a legjobb helyet a sport­stadionban. „A világ legtöbb régi nagyváro­sában egyre megoldhatatlanabb a közlekedés problémája. Moszkvára Is érvényes ez?" A moszkvai Met­ro főnöke, akihez a kérdést intéz­tem, energikusan rázza a fejét. „Egyáltalán nem. Nincs olyan pontja a városnak, amit 35—40 perc alatt ne lehetne elérni. Köz­lekedési tervezőink és útépítőink azon dolgoznak, hogy ezt az Időt 20—25 percre rövidítsék le. Nézze csak, naponta 20 perc, ez egy év alatt 120 óra további szabadidő, vagy ha úgy tetszik, 5 nap külön szabadsági" 3000 autóbusz, ame­lyek összesen 2930 kilométernyi útszakaszt hálóztak be, a Metro, amely 30 másodperctől 2 percig terjedő Időközökben közlekedik, 12 000 Volga típusú taxi, amelyek az olcsó tarifa miatt tömeges köz­lekedési eszköznek számítanak látja el a személyszállítást a fő­városban. Es aztán Itt van egy emlltésreméltó érdekesség: a vo­naltaxik, amelyeknek mindegyike kilenc utast szállít a város min­den fontosabb pontjáról a repülő­terekre, folyami hajókikötőkbe, színházakba, sportstadionokba stb. Nincs torlódás az utcakeresz­teződéseknél. Moszkvában széle­sek. jól áttekinthetők az utcák és — körforgalom van. De a fő közlekedési eszköz a következő években a Metro lesz. Vonalai már most minden irányban kifutnak az új lakótelepek közé. egészen a Moszkvát körülölelő, 180 000 hektár terjedelmű „zöld övezet“-lg, amely a moszkvaiak üdülőtelepe lesz. Evekén keresztül a lakásépít­kezés volt az első számú problé­ma Moszkvában. Még máig sein oldódott meg minden probléma. Éppen ezért nem csodálkoztam, hogy sok moszkvai — és nemcsak fiatalok, mint Gallna Polszklh — sokkal kevesebbet panaszkodnak a tánclokálok, mint a lakáshiány miatt. Jurij barátom, aki ezen a téliesen szürke délelőtt mellettem ült a földalattin, sem volt ebben kivétel. 0 hívott meg erre az utazásra a Metro új vonalán, hogy ennBk a meglepő „probl^maelto­­lódásnak" az okait megmagyaráz­za. Jó messzire kiutaztunk. A vég­állomáson köröskörül mezők, er­dők. Érthetetlen, miért hosszabbí­tották meg erre öt kilométerrel a Metro vonalát. Az volt a gya­núm, hogy a jó moszkvaiak egy kis viccet engedtek meg maguk­nak. De aztán a fák koronája mö­gött előbukkantak a portáldaruk, s most vesszük észre a nagy kiter­jedésű építkezést. A Metro meg hosszabbított vonala fölött épült új út egész hosszában vontatók és teherautók egész emeleteket szállítanak. Talán egyetlen régi főváros sem változott meg olyan mértékben egy emberöltő alatt, mint Moszk­va. Az Októberi Forradalom előtt 90 százalékban egy- vagy két­emeletes faházakból állt. A pol­gárháború alatt az épületek nagy­része megrongálódott. Kerítése­ket, lépcsőkorlátokat és egyéb „felesleges dolgokat" szereltek le az emberek, hogy meg ue fagyja­nak a bolkáddal súlyosbított szörnyű telek Idején. Később, az Iparosítás időszakában, amikor vízierőművek, nagyolvasztók, ko­hászati művek, gépgyári üzemek, és traktorgyárak épültek a Vol­gán, az Uraiban, Szibériában, Ka­zahsztánban és Ukrajnában, Moszkva mostoha gyermek (ma­radt. Közben Lenlngrádból Ide költözött a kormány, és a lakos­ság száma egymillióra növekedett. Moszkva fejlesztésének generális terve — amit végre 1935-ben Jó­váhagytak — eltűnt a trezorok mélyén. Japán csapatok átlépték a szovjet hatért. Háború, háború utáni évek, újjáépítés. Először az iparé és a teljesen elpusztult nagyvárosoké. Közben Moszkva lakosságának száma elérts az ötmilliós határt. (1961: 7,2 mill. lak.). A vidékiek beözönlésének leállítása és a de­centralizációs Intézkedések csak szükségmegoldást Jelentettek e hihetetlen lakásínség felszámolása terén. Két-három család élt egy­­egy lakásban. Alig akadt egy va­lamirevaló lakatlan pince. De az utolsó tíz év folyamán Moszkva behozta a lemaradást. Melyik vá­ros mutathat fel Ilyen méretű építkezési programot? 1954 óta 3,5 millió moszkvai költözött új la­kásba. Az Idén és Jövőre újabb 850 G00 boldog ember Jut ÚJ ott­honhoz, közéjük tartozik Jurij Is. Természetes, hogy özeknél rögtön ú) gondok merülnek tel: bútor és az építészek által elfelejtett ga­rázs. A háziasszonyok a bevásár­lási központokat és az óvodákat dicsérik, a fiatalok a táncos szó­rakozóhelyeket hiányolják. „Hja, barátom — jelenti ki JurtJ nem minden pátosz nélkül — most vég­re több Időnk van rá, hogy szóra­kozásra gondoljunk.. .“ ERWIN BEKIER

Next

/
Thumbnails
Contents