A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-10 / 19. szám
jelképes címadás. Jelezni akarja azt is, hogy az író valami újat szeretne átnyújtani, hogy másfelől akarja megközelíteni az életet, mint a régebbi irők, kissé tágítani kívánja a hagyományos forma kereteit A mai ember szemével akar nézni és látni, s mindezt újszerűén szeretné tálalni. Tíz elbeszélést tartalmaz a kötet s ezek közül jónéhány azt bizonyítja, hogy az Író vállalkozása sikerrel zárult Legjobban sikerült elbeszélései a „Csillagtalan égen struccmadár“, a „Halott a daru alatt“, a „Tükrök“, és az „Idegen szem“ nemcsak a társadalmi, hanem a lelki élet problémáit is elemzi, felfedi azokat a lelki- és erkölcsi indítékokat, amelyek mozgatják, jő vagy rossz cselekedetre késztetik az embert, a novellafigurát. Duba alakjai ma már távolról sem egyoldalúak, s nem is egyértelműek. Emberek, akik szeretnek, csalódnak, reménykednek vagy elbuknak sorsuk, jellemük, morális érzékük, társadalmi viszonyuk alakulása szerint Az tró ezzel a könyvével túl került a kísérletezés stádiumán. Utat tört a nagyobb vállalkozások, Igazabb irodalmi értékek felmutatása felé. — des — Mennyit keresett Shakespeare? — ezt vizsgálja az angol írószövetség lapjában az Authorban Seymoursmith író és irodalomkritikus. Shakespeare egy-egy színdarabjáért nem kaphatott többet, mint kéthárom fontot. Az írók heti átlagos keresete öt shilling volt és évente legalább négy darabot kellett írniuk, hogy valamiképpen elérhessék az országos jövedelmi minimumot. Shakespeare, mint színész Londonban heti tíz, vidéken heti öt shillinget keresett. Fő jövedelmi forrása volt részesedése az udvari színtársulat hasznában, amely jórészt Shakespeare irodalmi sikeréből fakadt. -•k Huszonnyolc nyelven ötmillió példányban adták ki a Szovjetunióban Shakespeare műveit. Az idén három teljes Shakespeare-kiadás jelenik meg. Ebben az évadban száz szovjet színházban játszanak Shakespeare-drámát. •k Csillagtalan égen struccmadár Duba Gyula új könyvéről Duba Gyulát a szlovákiai magyar széppróza reménységeként tartjuk számon. Jogosan, mert eddigi írásaival felül tudott emelkedni az átlagon, mi több, új vonásokkal, meglátásokkal frissítette fel szerény és szegényes prózairodalmunkat. Első két kötetével nemcsak hogy közönségsikert aratott, de a helyét is kivívta a szlovákiai magyar irodalomban. Igaz, hogy ekkor még mint a könnyű műfaj tehetséges művelőjét emlegették és csak az utóbbi években ívelt át pályája a komoly próza térfelére. Ez az áttérés, átállás nem okozott nagyobb zökkenőt nála, szinte észrevétlenül nőtt bele a másik műfajba. A szatíraírás előgyakorlat volt a fiatal írónál, előkészület, stíluspróba tehetsége mélyebb kibontakozásához. De ez az előgyakorlat sokat jelentett neki, még akkor is, ha többé-kevésbé egyoldalú szemlélethez vezette. Közelebbi viszonyba került az emberekkel, megfigyelte, tanulmányozta őket, jellembeli tulajdonságaik szerint osztályozta figuráit, rátapintott gyarlóságaikra, hibáikra. Bizonyos értelemben felülről nézte őket, mintegy a kívülálló szemével, és azzal a bölcs derűvel, megbocsájtő iróniával, mellyel csak a szatiraírők tudnak nézni. Duba Gyulát, azonban nem elégítette ki ez az egyoldalú látásmód. Többet akart, mert az élet is többet követelt tőle. Az élet nem csak humort eredményez, tragédiát is produkál s olyan mélységei, meredélyei vannak, hogy az ember szinte szédül, ha belé tekint. „Olyan mélységeit is megismertem az életnek, amelyeket csak komoly prózával lehet érzékeltetni“ — mondotta önvallomásában az Író. A megismerés és felismerés pedig tettet követel az írástudótól, az átélt események bizonyosságát, felszínre hozását, megmutatását —, elbeszélést, regényt, színdarabot. És Duba Gyula megírta elbeszéléskötetét „Csillagtalan égen struccmadár.“ Extra, A világ első háromdimenziós fényképét a Look című amerikai lap közölte. A fekete-fehér képen a térbeli mélység polarizációs szemüveg használata nélkül érzékelhető: a kép Edison mellszobrát ábrázolja, öt találmányával. •k Nagysikerű irodalmi estet rendeztek a római Magyar Akadémián Paolo Santarcangell Ady-kötetének megjelenése alkalmából. Merényi Ferencnek, az akadémia igazgatójának bevezető szavai után Santarcangelí A fordító vallomásai címmel olvasta fel írását. Ezután Umberto Albini firenzei egyetemi tanár beszélt Ady Endre helyéről az európai irodalomban. Végül Arnoldo Foa neves olasz színművész adott elő Ady-verseket. ★ Párizsban olyan múzeumot rendeznek be, mely Brigitte Bardot emléktárgyait gyűjti össze. A múzeum eddigi állománya: 200 bikini fürdőruha, szerelmi jeleneteket ábrázoló fényképek, szerelmes levelek a világ minden részéből, és azok a zsilettek, amelyekkel B. B. öngyilkosságot akart elkövetni. 14 Ny ugtalan ének ^unrrcn leli/nn líi uarcoelrnfAfo Nyugtalan ének. A címadás költői magatartást is jelent. A költő nyugtalanul, zaklatott szívvel, érzékeny idegekkel méri fel a szálló életet, a forrongó, erjedő, lázas korszakot, amely fiává fogadta, s amelyről vallania kell. A költő szíve érzékeny lemez, az élet legkisebb rezzenéseire is nyomban reagál. De át Is alakítja a külső hangot, átszűri Idegsejtjeinek finom szövetén, átformálja a maga világképére, megtölti sajátos értelemmel, csillogással, amely ritmus és zene, kép és gondolat. Gyurcsó Istvánnak ez a harmadik verseskötete s egyben legérettebb költői műve. Előző köteteivel utat tört, irányt keresett, tájékozódott. Ott még a bizonytalanság árulkodott, s a költő szó nem mindig Illeszkedett a megfelelő keretbe, nem emelte ki a képet... „A tartalmi és formai bizonytalanság I Gyurcsó verseiben is felüti a I fejét: érthetetlenné válnak vagy I csak többszöri olvasás után jö| vünk rá, hogy miről is van szó“ II — írta róla abban az időben Fábry Zoltán. A költő új kötete már kinőtte a bizonytalanság rövidre szabott ruháját. Tiszta költészetté ért a termés, sajátos izeKkei, színekkel. A költő egyéni világképét, látásmódját, nyugtalan és változó formában vetíti ki. Költészetén átvonul a mozgás, az élet vibrálása s megóvja, megvédi a sablontól, merevségtől. Minden versében érezzük a villamos töltést, az energia lüktetését, a sosem pihenő, sosem nyugvó létek küzdelmét De ott érezzük ebben a nyugtalanságban a mély emberséget is, a magamegmutatás emberi érvényét, az érett férfilira melengető meghittségét. Még természeti képeiben is megtalálhatjuk az embert, az emberközelséget, az együttérző, őszinte hangot. A költő édesapjának ajánlja, kötetét, aki „balták, kapák, faragókések között, minden időben megmaradt igaz embernek.“ Több ez mint mottó. Ez hitvallás, Gyurcsó költészetének hitvallása, aki az egyszerű emberekben keresi és találja meg azokat az igazságokat, amelyek tartalmat adnak a mának és holnapnak. Verseiben múlt s jövendő találkozik, kapcsolódik szerves egésszé. Hol tiszta, egyszerű szavakkal beszél a tegnapról és a máról, hol elemző, az élet s a lélek legmélyére lehatoló szándékkal: Hallgasd emberi dalom! Minden dal forradalom! Ha azt mondom: ekevasi Ebben egy fontos, a vasi Ha azt mondom: Kéményl Füsti Lényege a tűz, az üst! Ha azt írom: gondolati Ez emberség! Öntudat! •. Emberség. Nem puszta szó ez Gyurcsőnál, s nem fogadkozó ars poetica. Emberi sorsok lüktetnek a szó mögött, olyan mélyreható életképek, mint a Gicei Dongó András szerencsétlen sorsát bemutató költemény. Gyurcsó nem rejtőzködik a szavak mögé, bonyolult metafórák csillogó rejtekébe. Mindig a valóságot mutatja, sokszor balladás komorsággal, de mindig a teljesség, az igazság teljességének igényével. Szerelmi lírája tiszta emberi érzésekkel telített. Nem találunk benne bántó érzelgősséget, ízetlenséget. Olyan, mint a mindennapi kenyér, amely táplál és erőt ad, s amely nélkül nehéz volna élni. „Vedd el ereiét az éjszakának, - hogy ébren te biztass, szeretni tud]. Fáradt vagyok, de nagyon féltelek, s félek nagyon, ha nem vagyok veled." Aki szereti a lírát, a szépen megformált verset, megérzi költeményeiben a forró szívű embert, a költőt, akinek szava tovább él és vissszhangzik a lelkűnkben. Gyurcsó István új kötete szlovákiai magyar líránk fejlődésének eredménye és bizonyossága. v’sssssssssssyyysyvsssssyyxsysssyyysxsssy^ssssssssssxssxssssi
