A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-10 / 19. szám
je ü iso rtá H család nyomában Dél-Momaországban) Komáromban még kapuskodott, de Itt oalszélsővé kellett átképeznie magát, mert az Itteni srácok nem rúgnak ballal. Legnagyobb öröme: ha felülhet apja öreg Manetjére és végigrohanhat a falun, Legutóbbi kellemetlensége: húsvétkor csak 18 koronát keresett az öntözéssel — pedig otthon, Komáromban legalább 80-at szokott —, meg vagy kilenc tojást, de abból meg kettő nyers volt. Oda is vágta mindjárt a kerítéshez, ahol kapta. Az Iskolában közepes tanuló, de különben ügyes gyerek, a szülei néha arra gondolnak, hogy talán sikerül taníttatni. Eddig a gyerekek közül egyik sem tanult még felsőbb Iskolán, talán majd a Sanyi... Még gépészmérnök is lehet belőle. Igen, ha tanulni fog, csak technikai pályára megy, ezt az apja elintézte magában. Vasmunkásnak, egész életében gépekkel bíbelődő embernek csak műszaki dolgozó lehet á fia. Hát ez lenne nagy vonalakban a Korbertrló tagjainak a karakterisztikája. Megjegyzem, a trió kifejezés nem csak azt jelenti, hogy hárman vannak, a meghatározás zene! értelemben Is érvényes. Kiválóan énekel együtt a három legfiatalabb Korber gyerek. Ifjabb Korber Sándor minden esetben a második hangot énekli, s miután kotta nélkül énekelnek, ez néha komoly nehézségeket .Jelent, mert magának kell „kiérezni“ a másodig hang melódiáját. Kiválóan elszórakoztatja a vendégeket a Korber-trió. Műsoruk magyar, cseh, szlovák, német és orosz táncdalokból, hallgatökból, sőt karácsonyi dalokból áll. Persze, senki ne gondoljon valami szigorúan megszabott és kissé talán már el is csépelt programra, a repertoár mindig friss és változatos, mert az „együttesnek“ elég meghallani a rádióból egy melodikus téncdalt, vagy új lemezt hallani az ifjúsági klubban, máris trióra alkalmazzák és fújják ... Mert szórakozásra valóban nem adódik sok más egyéb lehetőség. A falu mozija egész télen nem játszott [állítólag kevesen jártak, úgy, hogy nem lett volna érdemes rendszeresen Játszani). Nemrégen alakult meg az állami birtok ifjúsági klubbja, ide eljárnak a Korber lányok zenét hallgatni, társasjátékokat játszani. Márti körül már forgolódnak a fiúk, de az édesapja, aki hasonló dolgokban roppant következetes és megingathatatlan, túl korainak tartja (joggal, a lányka alig tizenöt éves) az Ilyenfajta szórakozást, és Így nyilvánít véleményt: meg ne hajijain, hogy fiúk szaladgálnak utánadl Bár a falu kötetlen légköre és a képlékeny közösségnek megfelelő, elnézőbb magatartása hasonló kérdésekben lehetővé teszi a bakflskorból alig kinőtt kislányoknak, hogy már udvaroltassanak maguknak. Meg ne A Korber-trió halljam!... mondja az apja Mártinak, és ő csak nevet, ha holmi motorkerékpáros suhancokról és csatangoló katonákról esik szó. Milyen erők kereszteződésében, milyen külső hatások érintkező felületén nevelkednek hát a Korber-gyerekek? (Mérhetetle nül fontos kérdés ez egy egészséges szocialista társadalom szempontjából a Jövőre nézve, mert — bevezetőmben már említettem —, sok dél-szlovákiai család él Cseh- és Morvaországban hasonló körülmények között, mint Korberék). Nézzük csakl Kllenc-tiz évvel ezelőtt itt kezdtek járni iskolába, aztán Komáromban jártak szlovák iskolába és most újra itt vannak. Ilyen változó tanulási feltételek mellett az Iskola inkább csak ismereteket tud adni, tárgyi tudást közvetít. Az emberi hovátartozás és erkölcsi magatartás biztonságát máshonnan kell megszereznie a gyereknek S ebben a falu — Jevlsovka —- sincs segítségére a Korber-triónak. A falu hagyományaival, szokásaival és közösségi erkölcsével alakítja a gyerekembert, s mindez — említettem már — ebben a dél-morvaországl faluban meglehetősen képlékeny és változó. Marad tehát a harmadik erő, mint a leghatékonyabb és legprogresszívebb tényező — a család. A Korber-gyerekeket, sokkal inkább, mint más körülmények között élőket a család neveli — de annak is kell nevelnie, így van ez jól! Az apa, aki összetöri a törvénytelenül horgászók bambuszbotját, az anya, akinek egyetlen asszony-barátnője van a faluban, aki tud vele beszélni magyarul és Erzsi, a legidősebb nővér. Meg aztán a televíziókészülék, a hetente érkező képeslapok és a Paliasz nagylexikon tizennyolc kötetének a súlya (mégha csak azzal is, hogy naponta látják arany betűit a kötésén). Ilyen formáló erők eredőjének hatására növekszik emberré a Korber-trió. Műit és jövő Korber Sándorné emlékezik: — Volt nekem egy bátyám,- Csapó Józsefnek hívták. Alig volt húsz éves, amikor a munkásmozgalomba került és közeli ismerőse, munkatársa lett Stejner Gábornak. Jól emlékszem, sokszor elvitték a csendőrök, becsukták, megverték, de ő olyan volt, mint a szíj, szívós és elszakíthatatlan. Én akkor kilenc éves lehettem. Haragudtam rá, hogy miért nem hagyja abba az oktalan beszédeket, a gyülésezést, ha csak baja van belőle. Hiszen olyan sovány már, mint az ujjam. Elébeálltam, csípőre tettem a kezemet, úgy pöröltem vele. ö meg csak nevetett. Nem érted te még ezt, klshugom, mondta. Nem tudod te még azt, hogy milyen a ml elvünk; mindenki egyért, egy mindenkiért! Igen ám, veszekedtem, te ugyan szenvedsz mindenkiért, de érted ki szenved, azt mondd meg nekem?! Nevetett és barackot lyomott a fejembúbjára. A háború befejezése slőtt meghalt tüdőbajban, amit a börtönökaen szerzett. Nem érte meg azt a világot, amiért annyi ütleget eltűrt életében. Ahány apró életmozzanat, annyi szín egy Prandl S. felv. Kiismerő oklevél és emlékérem — Márti legkedvesebb komáromi emlékei család körképéhez. Ahány emlék, annyi apró kulcs a lélek titkait záró nagy ajtó rejtett záraihoz. Mert az ember érzelmileg nagyon sokszor a múltból él, és emlékei segítségével támaszkodik a jelenre. Akkor, a harc idején egy mindenkiért, mindenki egyért jelszó Jegyében tette. Csapó József, amit a szive és meggyőződése parancsolt. Akkor az emberi magatartás közös egységbe kovécsolódva vált elemi erejű hatóerővé. Olyan erővé, amely ki tudja fordítani sarkából a régi társadalmat. Olyan erővé, melynek szolgálata határozott jelleget adott az emberi sorsoknak. Az elmúlt, immár lassan két évtizedben az emberi sors viszonylatai gyökeresen megváltoztak. Korunk tudatos társadalma egybehangolja a közös érdekeket és kitűzi a nagy célokat. S az egyéni boldogsága és jövője érdekében, a nagy folyamon belül mindenkinek meg kellv találnia egyéni útját, amely a boldog életről alkotott elképzelései felé vezet. Olyan óriási méretű „népvándorlás“ indult meg a boldogság után, amelyet két évtizeddel ezelőtt még elképzelni sem lehetett. Épltőmunka... ez a szó, minden frázisé koptatottsága ellenére is társadalmunk lényegét és teljességét jelenti. Vonatjainkon fáradt munkások és gondoktól ráncolt arcú műszaki dolgozók utaznak az ország egyik végéből a másikba, fabarakkokban, munkásszállókban töltik éjszakáikat, családjuk nélkül, egyedül. Sőt. Egész családok Is felkerekednek, hogy kilométerek százaira újból letelepedjenek és beléragadjanak a földbe, amely kenyeret ád. Forr a világ ... az ember elindult egyéni boldogsága után. S amikor a sok megálmodott és elképzelt egyéni jövő beteljesedik, akkor majd megvalósul a nagy gondolkodók megálmodta kommunista társadalom. S közben Korberék Is megtalálják a nyugodt, kényelmes életet. Komáromban, Jevisovkán, mindegy ... egyre megy. Lényege, hogy emberhez méltó, öntudatos, gazdag élet legyen. 7 Duba Gyula 3.
