A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-03 / 18. szám
K özel négyszáz évig élt az Antillák legnagyobb szigete a legkeservesebb elnyomás alatt, amit csak el lehet kép- zelnl. A sziget Indián őslakossága a spanyol uralom ütvén éve alatt csaknom teljesen kipusztult. A conqulatadoroknak azonban munkaórára volt szDkségtlk, ezért néger rabszolgákat hoztak be az országba. Növekedtek a latifundiumok, nütt az ültetvényeken dolgozó munkások nyomora Is. A nép forrongott, felkelés felkelést követett. Csak a spanyol-afmerlkal háború után, 1898- ban nyilvánítják ki az Egyesült Államok képviselői Kuba függetlenségét. A valóságban azonban külföldi monopóliumok az ország Igazi urai. Csak a Batlsta-terrort megdöntő győzedelmes forradalom változtatott meg mindent. Hazát adott 8 millió embernek. 3 millió analfabétának elemi műveltséget a 13 000 felépült új Iskolában. Köztulajdonba vette a cukorfinomítókat, a közlekedést. Több mint 180 000 caballerlo földet osztott ki a nincstelen falusiak között (1 cab. - 13,5 ha). Száz új kórházat, több ezer bérházat és rengeteg családi házat épített fel a megszüntetett bóhiók (nyomortanyák) helyén. A nép hálás forradalmi vezetőinek, a parkokban, középületek előtt mindenütt ott látni jósé Marti 'mellszobrát. Csak Fidel Castro markáns arcélével nem találkozol sehol. Nyilvános helyeken ugyanis nem akasztják ki még élő államférfiak arcképét. „Havanna nem Kuba" mondta egyszer PIŰos Santos- miniszter. S ez igaz. Elég, ha végigmész a ragyogó Vedada, Prado, Revolución sugárutakon, 8 látod a szárnyas autók tömegének hömpölygő áradatát, de ha aztán távolsági autosztrádán kiutazol az egyes tartományokba, látsz még bóhlókat és taekével szántó peónokat. Havanna modern architektúrája kiváltja az Idegen csodálatát. Már a repülőgépről mint fehéren tündöklő ékszer tűnik fel a gyönyörű város, zöld övezettel és pálmaligetekkel szegélyezve, egyik oldalán az azúrkék tengerrel. A kikötőnegyedet a washingtonira emlékeztető hófehér Kapltóllum uralja. Az egykori parlament épületének díszítésére csakneim ötvenféle márványt használtak fel. Az épület belsejében a hatalmas Szabadság szobor dominál, ez a világ második legnagyobb bronzszobra. A volt parlamentben a Tudományos Akadémiát és a Szépművészeti Múzeumot helyezték el. A Kolumbusz katedrálls csendes környéke a spanyol hódítók letűnt dicsőségét idézi, Havanna legöregebb városrészében mi sem változott, szinte nyomtalanul múltak el fölötte az évszázadok. Melankólikusan kondulnak meg a katedrálls bizarr tornyának harangjai, és tarkán öltözött, büszke tartós# nők jönnek ki a templomból. Csodás Imotlvum színes filmre. Odaóvakodom az egyikhez: „Permite ma sacar una fotográfia .. . Tiltakozik: „No, no!'* S aztán egy pillanattal később ujjás mutatja, hogy hány peso baksisért hajlandó modellt állni.,. ' ' "" Egyes helyeken még ökrökkel szántanak . . . . . de ismerkednek már az újtlpusú román traktorokkal az állami gazdaságok dolgozói és a szövetkezeti parasztok A kikötő környékén szűk utcák, aprú házak egymás hegyén hátán, rengeteg éjjeli mulató és cafeteria. Aztán itt van az ódon erőd, patinás bronzágyúival, nem messze a világítótorony. Cjabb utcák Játszadozó gyerekekkel, kínai negyed, néger negyed. A Prado zsúfolt, férfiak a hatalmas fák árnyékában dominót játszanak. Vedada mellett még Itt van a Mlramare — az egykori cukor- és dohányklrályok negyede. Meseszép villák és csodás kertek. Koncentrált fényűzés. Virágok, csodálatos színek. Csupa olyasmi, amit elképzelni Is nehéz. De Imegértenl Is .. . Cukorkivitel és amerikai embargó Évtizedeken át a cukornád gyakorolta a legnagyobb befolyást a sziget életére, történelmére. Neki köszönheti a sziget a gazdagságot és a nyomort, s mindazt a nehézséget, mellyel ma Kuba küzd. A cukornád- és dohányültetvényak a közelmúltig teljes két harmadát foglalták el az ország termőföldjének. Kuba volt a világ legnagyobb nádcukor-exportőre. A cukor- és dohányexport értéke az összklvltel 90 százalékát tette ki. De ez a monokultúrás termelés az USA-tól való függőséget jelentette. Az eladásból származó haszon Jelentős része az amerikai monopóliumok bankjaiba vándorolt. A monopóliumok csak az utolsó öt torradalním előtti évben több mint 600 millió dollár hasznot mutattak ki. A cukornád monokultúrás termelése okozta, hogy az ország a forradalomig a szük-Mlllclonista nők egy felvonuláson séges élelmiszernek csaknem 40 százalékát importálni volt kénytelen. A forradalmi kormány most a hazai ipar fejlesztése mellett mindent elkövet a mezőgazdasági termelés egészséges átszervezésére, a Szovjetunió és a szocialista államok pedig átveszik Kuba cukorfeleslegét. Tiburónok őrzik a partot A kubai tengerpart néhány szakaszán oly varázslatos a tenger, oly csábító, hogy okvetlenül meg kell fürödni benne. Főként a korallszigetek között, a déli tengerparton, ahol a mészkőtalaj különleges smaragdszint kölcsönöz a tenger vizének. Az Ilyen helyek h>lndenütt veszélyesek s erre hatalmas táblák hívják fel a figyelmet: „Culdado! Tlburónl." (Vlgyézatl Cápák.) A veszélyes ragadozóktól a fürdőzőknek nem lehet messzebb, mint ötven-száz méternyire elhagyni a partot. Mindenütt ott leselkednek a tiburónok. Minden éjjel kihajóznak a halászok a tengerre és reggel 8—10 darab cápával térnek haza. A nagyobb strandokon ma már mindenütt vadásszák a cápákat, hogy veszélytelenebb legyen a fürdőzés. Amikor 1961. április 17-én a Glron plázson partra szálltak az ellenforradalmárok, a szárazföldön hamar legyőzték őket. Az lnvázlós csapatok egy részének sikerült visszavonulnia a tengerpartra és a 300 méternyire horgonyzó hajókra menekülnie. Sokan azonban, akik félelmükben és sietségükben úszva próbálták elérni a hajókat, megismerkedtek a falánk cápákkal ... L. NICEK 5 Képek: Kubai Tájékoztatásügyi Minisztérium, TASZSZ, Zentralblld, CTK 4! ii It 2i ___ Havanna látképe KÍ ---
