A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-26 / 17. szám
irodalom fíyába dobná — Móricz a nyomorultakkal fog kezet, ember az emberrel. Ebben a kézfogásban van a Hét krajcár szemléleti újszerűsége, művészi többlete. Ezentúl a szenvedésnek lesz nagy megszólaltatéja: azt tudja legtökéletesebben, leghübben megírni — ami fáj. Így lesz szimbóluma egész pályájának a Hét krajcár. Hogy élnek ott, ahol a hetedik krajcár hiányzik -- ennek a megírását látta egész életében a legfontosabb feladatnak. A vidám szívvel viselt szegénységről, a nyomorúság megrendítő mélységeiről már elődei is írtak — Thuiy, Petelei, Bródy, Nagy Lajos, Révész Béla —, de a Hét krajcár mégis korszaknyitó jelentőségű Móricz művészetében, s talán egy kissé novellánk történetében Is. Az irodalmunkban s Móricz korábbi novelláiban meglevő elemek új (szintézisben, új színekkel gazdagodva forrnak egybe. Egyik legtragikusabb, legmegrázóbb paraszti tárgyú novellája a Tragédia. Kis János, nincstelen napszámos ember lázadni akar saját sorsa ellen: „ki akarja enni“ a zsíros parasztot vagyonából. Elhatározza, hogy Sarudy gazda lányának lakodalmán megeszik ötven darab töltött káposztát. A bosszú mérgével kezd az evéshez, de már a levesnél megcsömörlik, s egy torkán akadt falattól megfullad. Komikus hatást keltene a történet, ha nem végződnék halállal, s ha Móricz nem azt ábrázolná, milyen keserű lázadó Indulatok robbantok ki hősében. Kis János alakjának két Ismertető jegye van: szegénysége és jelentéktelensége. „Senki se vette észre, hogy eltűnt, mint azt som, hogy ott volt, vagy élt.“ Sorsának ábrázolásában hűen tükröződik az agrárproletariátus szociális tragédiája. Elesettsége közepette hogy is lehetne más, közvetlenebb vágya: minthogy egyszer jóllakjék. Móricz ebben a semmibevett emberben meglátta azt az embert, akinek álmai, vá gyai vannak, akiben szenvedélyes tiltakozó érzések gyűlnek fel a saját elviselhetetlen sorsa ellen. A Sári bíró c. színművében Is Időszerű falusi parasztproblémát vesz tollhegyre. Olyan témáról szól, amely leginkább izgatta Mórlczot, amelyről a legtöbb kemény, keserű Igazságot mondta ki: a parasztság osztálytagoződásáről, a nagygazdák kizsákmányoló szerepéről. Bonyodalma egy falusi blrőválasztás eseményei körül gyűrűzik, s a darab élesen leleplezi, hogy a falvakban úgyszólván a nagygazdák magánügye a bíróválasztás. Móricz a falusi életet ebben a művében feltűnő pontossággal látja. Megkapó az az újszerű meglátása például, hogy a falu parasztsága éppen úgy társadalmi osztályokra tagolódik, mint az egész társadalom; hogy megvan a maga proletariátusa és arisztokráciája, éppen úgy, mint az országnak. Ez a darab a magyar falu rajzában határozott haladást jelent. De haladást jelent a nyelvben Is. A magyar paraszt nyelvét legjobb népies Íróink is kissé stilizálni szokták. Móricz azon nyersen, földizűen viszi színpadra. Az ő parasztjai egészen úgy beszélnek, mint ahogy a paraszt csakugyan beszélni szokott; s ezért a darab dialógusa rendkívül eleven és kifejező, s egyúttal kitűnő eszköze a jellemrajznak is. Kétségtelen, hogy a falusi osztálytagozódás s az abból adódó konfliktusok reális képének a szlnrevitele, reális parasztok szerepeltetése döntő változást, határozott újat jelent a korabeli népszínművekhez képest. Móricz nagyjelentőségű parasztregénye: a Sárarany. Szellemi forradalmat jelent újszerű parasztábrázolásával, a paraszti élet problémáinak őszinte feltárásával. Oj korszakot nyit a magyar irodalomban s lezárja végleg azt az időt, amelyben Jókai, Mikszáth, Gárdonyi szemlélet- és írásmódja le hetett a magyar társadalom realista ábrázolásának megoldása. Izzó drámalsága, túlfűtöttsége, Irodalmi eszközei és tematikája teljesen elüt attól, amit addig a magyar regényirodalom létrehozott. Maga Móricz több évtizeddel megjelenése után így fogalmazta meg regénye alapgondolatát: „ ... az volt a tömör érzésem, hogy a falu népe éppen úgy tele van tehetséggel, mint bármely más társadalmi réteg, de a nép emberének tehetsége az akkori viszonyok közt nem juthat felszínre és nem alakulhat át cselekvő energiává, mert hiányzik a szükséges kulturális kiképzés. Ezt jelenti a szó: sár-arany, az az arany, mely sörként használódik el az emberi élet útjain. A tehetség, mely elpang az emberiségtől megfosztotságában.“ Túri Dani, a zsellér fiú, a regény tehetséges főhőse számára kicsi a világ, kicsi a határ: nem bírja elviselni a nagybirtok által gúzsba kötött falu nyomorúságos életét. Minden ereje tettre és szélesebb működési körre vágyó energia, amely a feudális nagybirtok szorításában vergődő faluban nem élheti ki magát, s ezért kénytelen tévutakra térni, zsákutcában levezetést keresni. Túri Dani minden erejével, vágyával és akaratával egyetlen erő szegül szembe az egész regényen keresztül: a feudális nagybirtok, a Karay grófok hatalma. S a Karay-blrtok nemcsak azért lázltja fel Danit) mert megfojtja feltörekvő vágyát, életét, de azért Is, mert az a vagyon a hazaárulás bére volt: Túri Dani földéhségét, földkövetelését hazafisága Is támogatja. A Karay grófoknak ez -a vonása mélyen a történelemre támaszkodva fejezi ki a feudális nagybirtok egyik jellemző vonását, a népelnyomó osztrák hatalommal való közösségét, érdekazonosságát, amelynek segítségével tudta eddigi, uralmát, hatalmát biztosítani. Túri Dani s a benne megtestesült erő, szépség és tehetség elbukik. -Bukásának igazi oka a „magyar Ugar“, a nagybirtok. De bukása nem hiábavaló; fontos társadalmi mondanivalót fejez ki: a magános hős küzdelmei eleve kudarcra vannak ítélve — a siker egyedüli záloga a paraszti tömegek egységes és tömeges összefogásának a megteremtése. Az író a főhős alakján keresztül zseniálisan érzékelteti, hogy a parasztság Szerény ember vagyok, g családomat is szerényen neveltem ét kell is, mert szerény kit nemzetnek gyermeke vagyok. Evvel az ezerszfizoldalaz könyvvel (eredetileg enynyire volt tervezve a szöveg alapján, de a nyomda nagyobb kolumnát csinált, hogy a papíron spóroljon, bogy öt pengőért lehessen adni, amin a kiadó éppoly keveset keres, mint én) — én tizenhét évi munkámnak ezzel az eredményével, a kiadás után eddig összesen 2400 pengőt kerestem, legfeljebb kéthavi megélhetés. Móricz Zslgmond a Tündérkertről feudális nagybirtok ellen a parasztság osztályai egyeslthetők és együtt harcba vihetők; sőt azt Is, hogy a paraszti mozgalom a munkásosztály támogatása nélkül halálra van Ítélve. Móricz Zslgmondnak a falu, a parasztság életét ábrázoló Írásai a fegművészibb alkotásai; a hagyománytól eltérően ezen a területen nyújt a legtöbb újat, művészi többletet, merőben forradalmit. Ezt a többletet Czlne Mihály Mórlcz-monográflája így foglalja össze tömören: „A magyar parasztnak ő szerzett polgárjogot a XX. századi magyar irodalomban, ő fordította leginkább megoldatlan kérdéseire a figyelmet. Nála lett a paraszt igazán embor; kivétkőzve népszínműi és adoma! ruhájából; a falu a magyar élet egyetemébe bekapcsolt valóság. Ezzel több a parasztábrázolása az elődöknél. Több a radikális felfogású kort&rsakánfil is: mert több szépet és nagyszerűt tud észrevenni bennük, ás nagyobb művészettel tudja kifejezni a problémáikat.“ A bratislavai Kamensky Egyetem és e nyltrel Pedagógiai Intézet magyar tanszéke dolgo-TOár osztályokra tagozódott, de éppen a sóinak közre működésével. Megfejtendő kérdések•' 1 A „Sárarany''-on kívül melyek még Mó‘ ricz nagy parasztregényei? (Soroljon fel legalább hármat!I 2 Melyik szlovákiai magyar népi íróval tartott fenn közelebbi kapcsolatokat Móricz Zstgmond? O Melyik két feledelem szerepel Móricz * JSrdély” c. regénytrllógtájában? Itt levágandó! V 1 'S Magyar 1. o d t» ^ ■*- «3 M % 2a Clt !J3 10» ^ 7 2. Aj £** er ■<U ej a: 5 — a7 1-irodalom 3. c I
