A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-26 / 17. szám
Lenin ma is időszerű! Kilencvennégy évvel ezelőtt látta meg a napvilágot, és már népv évtizede nlncse az élők sorában Vlagyimir Iljics Lenin. A két említett időpont között eltelt évek elegendőek voltak számára egy olyan életmű felépítéséhez, mely nagyságával példáját ritkítja a civilizált emberiség történetében. Lenin írásai gyorsan elterjedtek, és ismertté váltak az egész világon. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének statisztikai évkönyve már hosszú ideje Lenin munkáit jelöli meg az első helyen, mind a fordításra kertilő művek számát, mind a kiadott példámyszámokat illetően. Ezek az írások a nemzetközi kommunista mozgalomban a szocialista építés alapvető tankönyvének tekintélyével bírnak. Téves lenne azonban azt gondolni, hogy ennek oka Lenin élő gondolatainak „kánonizálásában” keresendő. Épp ez lenne a legmerőbb ellentétben mindazzal, amit Lenin tanított, és erre nincs is szükség, hiszen útmutatásait maga a történelem igazolta. A Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztalatai sokoldalúan bizonyítják Lenini elképzeléseinek igazát. IDÉZETEK BITORLÁSA A kommunista és munkáspártok 1S57 és 1960 évi moszkvai tanácskozásainak dokumentumai újra kihangsúlyozták, hogy a Lenin által feltárt törvényszerűségek — a nemzeti sajátosságok figyelembevétele mellett — általános érvényűek. A kommunista és munkáspártok képviselői által akkor egyhangúlag elfogadott tétel annál is fontosabb, mivel az utóbbi időben a Kínai A Czehtzlovfiklal Magyar Uolgoiak KnltAregyeiKIn tőitek hetilapja. Mexjtf enlk minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gély Iván, Gynrcslk Tőzsef, Lőrlncz Gyula, Mécs Jfizset, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rozst!. Szerkesztőség: Bratislava. Jesentkého S. Poatatiók C-398, telelőn 533-04 Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal ás levélkéxbesltő. Külföldre szóló nlőflxeíésükst elintéz: PNS — Cstredná ezpedlcia llatb. Brátialava, GottwatdQvp nám. 48/vil kíyomjá a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stürme 4, Előfizetési díj negyed évre 19.50 Kés, tél évre 39.— Kft, egész évre 78.— Kis, Kéziratokat nem őrzünk meg ős nem küldünk vissza. K-21‘41293 Kommunista Párt, valamint néhány további párt vezetői — akik a múltban szintén egyetértettek ezzel a tétellel — ma Lenin munkáiból csak épp azt ragadják ki, amire szükségük van. Felesleges is lenne hangsúlyozni, menynyire ellentétben van ez Lenin szellemével, munkamódszerével és a tudományos világnézetről alkotott elképzeléssel. A marxisták jól tudják, most nem arról van szó, hogy minden alkalomra, minden probléma megoldásához — mint valami varázsvesszőt — megtaláljuk a megfelelő idézetet. Megfigyelhetjük, hogy épp ebbe a hibába esnek a kínai teoretikusok, akik klasszikusok idézeteivel bizonygatják igazukat akikor, amikor a helyzet elemzése ellenük beszél. íme, egy konkrét példa: 18S1 és 1864 között Kínában forradalmi lázadás tört iki, amely élénken forggalkoztatta Marxot is. Marx Károly akkor kijelentette, hogy a kínai forradalom feltételezhetően kihatással lesz majd a civilizált világra, vagyis a íínai forradalom olyan szikra lehet, amely a régen érlelődő krízis kirobbanását váltja majd ki. Az akkori úgynevezett thaipingi forradalmat leverték, Marx elképzelése nem vélt — ebben az esetben — valóra, de az idézet jól jön a kínai propagandistáknak. Most, száz évvel később és teljesén más viszonyok között azt bizonyítják ezzel az idézettel, hogy a forradalom központja Kínába tolódott át és ezért őket vezetői előjogok illetik. A kínai teoretikusok — mert ők magukat leninistáknak nevezik — ha nem bitorolni, hanem valóban tanulni akarnának a klasszikusoktól, rájönnének, hogy Lenin Marxtól annak tudományos világnézetét sajátította el, és azt fejlesztette tovább, neinpedig régi idézeteket akart kora helyzetének elemzésére felhasználni. A KOMMUNIZMUS „GYERMEKBETEGSÉGE" ELLEN Lenin a kispolgári radikalizmustól fütött baloldali túlkapásokat a kommunizmus gyermekbetegségének nevezte. Sajnos, ez a gyermekbetegség”, később a személyi kultusz időszakában mind a Szovjetunióban, mind más szocialista országokban is nagy károkat okozott. Az SZKP XX. és XXII. kongresszusa azzal, hogy következetesen helyreállította a pártban és a közéletben a lenini normákat, megakadályozta, a kellemetlen betegségbe való viszszaesés lehetőségét. Kínában s esetleg még néhány országban tagadják a baloldali elhajlásból eredő veszélyt. Szerintük, úgy látszik, a dogmatizmus könnyen megbocsátható túlbuzgóság, s szektáns elképzelések alkalmazása, N. N. Zukov nemzett művész rajza a forradalmi kalandorság pedig egyenesen felülről is védve vajn. Csak így magyarázható, hagy nyilvánosan is védelembe veszik a sztálini önkény módszereit, lebecsülik a nép szükségleteit, tagadják az Eoyagi érdekeltség elvét, stb. Len n igen előrelátóan már a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő első években rámutatott, hogy a párt és állami szervek dolgozói között a hatalom megszerzése utón elterjedhet olyan nézet, hogy most már •nem nélkülözhetetlen a dolgozók legszélesebb rétegeinek támogatása, és most már mindent megold a parancsolgatás és utasítgatás. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az ilyen mód szerek alkalmazóinál fennállhat a szakértelem és hozzáértés hiánva is. Lenin zseniális előrelátással tapintott rá azokra a problémákra, amelyek az új társadalmi berendezkedés megszilárdulása után felszínre kerülnek és amelyeket a kommunistáknak marxista módon kell megközelíteniük. Lenin megállapítja, hogy az új típusú állam megteremtése még nem jelenti azt, hogy az államapparátus automatikusan is szocialista módon dolgozik. Az államgépezet csak szigorú takarékossággal és jól szervezetten képes megoldani feladatait. Messzire látott Lenin, sakkal meszszebbre, mint számos kortórsa- Ebben van igazi nagysága. És ezért mennél inkább haladunk előre, annál jobban közeledünk tanításához. S. Gy.
