A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-19 / 16. szám
Rossz gyerekek A „Nem dohányzók" című klslilmbűl Kezek in ielőtt beszámolnánk rövid filmjeink mint monddni szokás, egyszerre a jóból is pontja logikátlan gyakorta. Nap mint nap terméséről, elsősorban arra az érthetet- megárt a sok“ és a néző emlékezetében ezer panasz hallatszik, hogy az ifjúságot len nemtörődömségre szeretnénk ráírni- céltalanul elmosódik a látottak értékes detektív és erotikus filmekkel tömik tele, tatni, mellyel mind (közönségünk, mind a mondanivalója. azonban nem akarják észrevenni, hogy a szakmai bírálók a rövid filmeket kezelik. Holott űrömmel állatpfthatjuk meg, rövid film a valóság lényegretörő ábrázo- Keveset tudunk alkotóikról, ezek problé- hogy hazai rövid filmjeink között nem lása által milyen jó hatást gyakorolhatna máiról, ha aztán már valamilyen — főleg egy világhírre tett szert. Á rövid film a az ifjúságra, főleg falun, ahol egyelőre külföldi sikert elértek, akkor is legfeljebb filmművészetnek az az alfaja, mely leg- nehezebben jutnak a tudományok elsajájóakaratú vállveregetésben részesülnek, jobban megközelíti a filmművészet valódi titásához. Az átlagosnál gyengébb játékfilmről is hivatását. Tömör formában terjeszti a fel- Az Állami Film dokumentációs filmeket több cikk jelenik meg, mint a legsikerül- világosítást, a műveltséget, rámutat gyen- alkotó csoportjának anyagából kiragadunk tebb rövid filmről. Ehhez hozzájárul az géinkre, éppen úgy, mint népünknek egy néhányat. Itt van pl. a Dühös elnökök is, hogy az az okos néző, aki szívesen emberibb életért folytatott hőseies küz- című szatirikus éllel megírt kis remekmű, tekinti meg a rövid filmeket, ezeket csak delmére. Ezért dolgozik egy filmalkotó mely a szántói EFSZ problémáit tárgyalja, az esetben láthatja, ha az a játékfilm, mely- csoport szerényen és elmélyedve sokszor Javító szándéka kétségtelen, és ebben rejlyel a moziban összepárosítják, nem túl hónapokon, sőt éveken át egy-egy olyan lik ereje. Szerzője, rendezője és komenhosszú, és idő van a rövid filmet is le- filmen, melynek mondanivalója és kivi- tátora J. Pogran. A Szakácsok-ban a brnói vetíteni. Bár Bratislavában van egy rö- tele hosszadalmas munkát követel. Internacionál szálló alkalmazottainak munvid filmeket is bemutató mozi, azonban Főleg a pedagógusok és a szülők állás- kájáról számol be igen érdekes felfogásban I. Husfava. A Napfordulatban E. Simko bemutatja, milyen egyedül marad a falu, mert a fiatalok a városba özönlenek. A Dáma főkefében, mely egy fiatal apáca sorsáról beszél, M. Hornák mélyértelmű kompozíciója. Kitűnő 0. Krivánek riportfilmje a Szomorú apókáról, mely a Veöerník szerkesztőségében játszódik le. A Beszélgetés című Uher-Krivánek film erőteljesen háborúellenes és az akarat diadalát hirdeti: a lipcsei fesztivál fő dijával és a város díjával tüntették ki, vagy Sykora-Kudelka Rossz gyerekek című filmje, mely a Bratislava! pszichológiai klinika munkájáról számol be megrendítő módon. Gyönyörű és sok nemzetközi díjjal kitüntetett filmmel dicsekedhetik a Népszerű Tudományos Film munkaközössége is. Ing. B. Miskuv rendezte pompás alkotás Kelet-szlovákiai reneszánsz című színes film, mely e vidék műemlékeit mutatja be. A négy madárhajlék című kis remekmű vagy a Kezek című filmköltemény, mely az emberi kezek feladatáról beszél lírai hangon. A két utóbbi J. Zachar és kiváló munkatársainak alkotása. A gyermekbőlesetek elhárításáról mutat be nagyszerű példákat a Plichta-Andreánsky alkotta űt fekete gyöngy és a varsói feztiválon kitüntetett Barna alga című film, mely Slivka—Ricotti müve. Csak ízelítőt adtunk a hazai, valóban színvonalas rövid filmek terméséből, melyről sem a közönségnek, sem a pedagógusoknak — saját érdekükben — nem szabad megfeledkezniük. SIMKO MARGIT V. Svoboda (2), M. Flllp felvételei
