A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-19 / 16. szám
tfll:rf:hi:ii öntudatát. Az instruktort kar nem volt képes a helyt szervezetekkel élő kapcsolatot fenntartani, s akadtak olyan falvak is, ahol évente egy tagsági gyűlést sem tartottak. A tervteljesitést leginkább a feladatok k ö ti k r é t felosztása, valamint olyan előadások és előadók biztosítása segíti, akik megnyerik a dolgozók tetszését, mint pl. Vághosszúfalun és Vágklrályfán. A peredi vezetőségnek sem kellett mondani, hogy közeledik a Csemadok megalakulásának IS. évfordulója, vagy hogy az agitációs munka legbeváltabb formája a személyes agitáció. Tudták ezt egyesek maguktól is, és ezért nem is kellett szégyenkezniük a konferencián. Ide értve a deáki, diószegi, tornóci, valamint a szelőcei szervezeteket is. Ezeknek a példáknak másokra is ösztönzően kell hatniok. Az ideológiai neveléshez nem elég csupán a kulturális fellépések száma, szükség van politikai, tudományos irodalmi, honismereti és hasonló önképzőkörök megszervezésére Is. Népnevelő munkánk második fontos ága az irodalom népszerűsítése, anyanyelvűnk ápolása, a szépérzék fejlesztése és a szocialista hazafiság elmélyítése. De vajon megvannak-e ehhez a kellő feltételek? Ha megjelenik valamilyen jó könyv, a könyvesbolt kap belőle pár darabot, de ez dugáruként szerepel. Lehet-e szervezni előadásokat, ha nincs meg hozzá az anyag? Ezért felelősek a könyvtárosok is, mert nem dicsekedhetünk a könyvtárainkban lévő könyvek mennyiségével, sem minőségével. Az újságokból is kevesebbet kapunk, mint amennyi az igénylés. Az Irodalmi Szemléből például a hírlapterjesztő vállalat boltjai Galántán egy darabot sem kapnak. Miért nem képes mindmáig megalakulni Galántán az Irodalmi színpad, ami már nem egy magyarlakta városban szép eredménynyel dolgozik. Ezekkel a problémákkal kell foglalkozni szervezeteinknek, nem pedig egyszerre hat faluban betanulni a Bolondóra vagy a Huszárvágás c. színműveket. Ilyen és hasonló kérdések merültek fel az elvtársak beszámolóiban és az általános vitában. Reméljük, hogy a galántai járás illetékesei levonták belőle a következtetést. RESZELI FERENC Járási konferenciánkról A 15 éves ünnepi évforduló jegyében március 14-én tartotta járási konferenciáját a Csemadok érsekújvári járási bizottsága, hogy számbavegye a múlt évben végzett kulturális és népnevelő munkát. A beszámoló értékelte azokat az eredményeket, arnelyeket a tudományos előadások szervezésében értünk el, mivel a Csemadok önállóan hetvenkilenc, a TITT-tel közösen pedig 721 előadást tartott. A honismereti körök munkája közül a beszámoló példaként az újvári helyi szervezet mellett működő honismereti kört említette, mely a tél folyamán hét előadást rendezett, átlagosan Ötszáz ember részvételével. A kultúrmunkát lakoznunk kell, főleg a könyvek minél szélesebb körben való terjesztése és a szocialista irodalom termékeinek népszerűsítése terén. Ezt a célt tartva szem előtt az elmúlt évben a járás helyi szervezetei 23 irodalmi és 3 szerzői estet rendeztek. Ezenkívül a helyi és járási könyvtárral közösen 93 irodalmi estet tartottak. Egy régi közmondás azt tartja: ahány nyelv, annyi ember. A járási bizottság az iskolaügyi és kulturális szakosztállyal közösen húsz községben rendezett szlovák nyelvtanfolyamot. A tömegmozgalmi munkákban az első helyet a színjátszás foglalja el. Járásunkban 27 színjátszó csoport működik, melyek a téli hónapokban 103 egész estét betöltő színdarabot mutattak ba. A konferencia további feladatául a szervezeti élet megjavítását, a szövetkezeti klubok megalakítását tűzte ki, hasonlóan Szőgyénbez és ahhoz az öt helyiséghez, ahol ez már működik. A jövőben végzendő munka fontos része a tagtoborzás. Be kell hozni lemaradásunkat, hiszen járásunk magyar dolgozóinak mindössze 4,5 százaléka Csemadok-tag. A hozzászólások foglalkoztak a mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetével is. Kara Márton elvtárs kifejtette, hogy a gépesítés terén nem volt meg az összhang. Szó volt az ifjúság nevelésének kérdéséről. Dr. Budinsky arról beszélt, mennyire fontos a magyarlakta vidékeken az orvosok nyelvtudásának kérdés«, / A konferencia sikereként kell elkönyvelni a 132 belépési nyilatkozatot, amelyet a küldöttek hoztak magukkal a konferencia tiszteletére. A konferencia után a kultúrműsor sem hiányzott, ezt pedig reggelig tartó vidám Ismerkedési est követte. ŐSZI LASZLONÉ Egy év mérlege Március 14-én tartotta a Csemadok dunaszerdahelyi járási bizottsága 13. járási konferenciáját. A járás Csemadok szervezeteit százhatvan küldött képviselte. A megnyitó beszédet Fél Miklós titkár tartatta, aki értékelte a járás szervezeteinek egy év alatt kifejtett tevékenységét, s rámutatott a negatívumokra is, amelyeket a konferencián elfogadott határozat alapján ki kell küszöbölni, mégpedig szorosan együttműködve a nemzeti bizottságok kulturális ügyosztályának dolgozóival, a járási népművelési otthonnal és a TITT járási titkárságával. Ennek köszönhető, hogy a Csemadok a JNB iskolaügyi szakosztályával egynapos értekezletet rendezett a szlovák és magyar nyelvtanfolyamokat vezető pedagógusok részére. Ezenkívül az év folyamán a helyi szervezetek vezetői több tanfolyamon vettek részt azzal a céllal, hogy a csoportok élén képzett kultúrmunkások álljanak.. A járási vezetőség tagsága nevelésének egyik tormáját a tudományos Ismereteket terjesztő előadások sorozatos rendezésében látja. Egész év folyamán a Csemadok hetvenhérom önálló előadást tartott, a TITT-tel közösen pedig 122-őt mezőgazdasági, politikai és tudományos témáról. Ezen a téren a Csemadok dunaszerdahelyi szervezetét kell kiemelni, de szép eredményeket érnek el a bakai, sárosfai, nagymegyerí, somorjai és vajkai helyi szervezetek is. A szocialista hazafiasságra való nevelésben a honismereti körök nyújtanak nagy segítséget. Jelenleg járásunkban Dunaszerdahelyen, Sárosfán, Nagymagyaron, Szarván és Vésárúton működik honismereti kör, ahol „Ismerd meg hazádat“ jelszó alatt kirándulásokat is szerveztek. Kultúrmunkánk egyik fő feladata a könyvek minél szélesebb körben való terjesztése. Ezt a célt szolgálják az irodalmi estek, melyeknél örvendetes fejlődés tapasztalható. Járásunkban 5B irodalmi estet rendeztek három helyen pedig szerzői estet tartottak az írók részvételével. Nagymegyeren és Dunaszerdahelyen állandó jellegű irodalmi színpadok alakultak, A járásunkban működő 87 helyi szervezet mellett 42 állandó színjátszó csoport működik. Ezek az elmúlt évben 359 előadást tartottak. Szólni kell még egy fájó problémáról, amelynek orvoslását a járási konferencia feladatul adta a küldötteken keresztül minden szervezetnek. Ez a probléma a taglétszám növelése. A tavalyi konferencia határozata szerint a magyar dolgozók 10 százalékát kellett volna beszerveznünk a Csemadokba. Az egész év folyamán járásunkban ötszáz új tagot szereztünk. Jelenlegi taglétszámunk 4200. Ezt a számot ebben az évben 5000-re kell emelnünk. Tervünk csak akkor lesz reális, ha a feladat teljesítését minden egyes helyi csoport szívügyévé teszi. A konferencián elhangzott beszámoló és a vitafelszólalások igazolták azt a tényt, hogy az út, amelyen járásunkban a Csemaddk szervezetek haladnak jó, de biztosabb kézzel kell nyúlnunk a felmerülő akadályok leküzdéséhez. JÄVORKA maria 7
