A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-12 / 15. szám
Néhány sorban A Csemadok Ipolysági helyi szervezetének egyik alapltútagjával Szkladányl Endre elvtdrssal, a magyar tannyelvű iskola tanárával beszélgetünk Ipolyság kulturális életért!!, a Csemadok működéséről. — Helyi szervezetünk kifutott a hullámvölgyből — mondja Szkladányl elvtárs. — Lassan, de biztosan megtűrik a kűzüny Jege, és az (Ipolyságiak ismét a régihez hasonlé fémunkát fognak végezni a szocialista kultúra Javára. A tétlenség Időszaka után elsfi komoly lépést az Irodalmi színpad létrehozása Jelentette, melynek születésénél a magyar középiskola tanárai és tanúiéi bábáskodtak s amely úgylátszik életképes lesz, mivel a szerkesztőbizottság már kidolgozott egjL távlati tervet is és a fiatal együttes ú] bemutatóra készül: Cselényl László költészetét kívánják bemutatni. Szkladányl elvtárs a helyi szervezet régi, szép sikereire, szinielőadásokra, esztrádmüsrrokra, kulturális brigádra emlékezik vissza, melyeknek ó maga Is aktiv résztvevője volt. Mint képzőművészet-szakos tanár sok segítséget nyújtott a színjátszóknak a díszletek elkészítésében, kivitelezésében. A Csemadok énekkarnak, amely néhány esztendei működés után, sajnos feloszlott, Szkladányl elvtárs kiváló képességű karnagya volt, aki időt és fáradságot nem kímélve járult hozzá az énekkar egykori sikereihez. — Sajnos, a közöny, széthúzás, megnemártés a mélypontra Juttatta helyi szervezetünk egész tevékenységét s felbomlott az énekkar Is — mondja Szkladányl elvtárs — az új vezetőségnek azonban sikerült aktivizálni a Csemadok helyi szervezetét. Szkladányl elvtárs szerényen elhallgatja, hogy mint az új vezetőség tagja és kultúrfelelős ómaga Is résztvett az áldozatos munkában, amely a szervezet újjászületését lehetővé tette. Bekapcsolódott a tagtoborzás! kampányba, segédkezett a József Attila irodalmi színpad első premierjének előkészítésében és propagálásában, a múlt év őszén megrendezett műsoros szüreti felvonulás és mulatság szervezésében. További tervek, feladatok? — érdeklődünk. — Tervünk van nem is egy s úgy gondolom, ha a továbbiak során Is megmarad a lendület, amelyet egykor ml az alapító tagak kezdtük munkánkat az újabb eredmények nem maradhatnak el. Színjátszó csoportunk is bemutatúra készül. Irodalmi színpadunk tevékenysége is folyamatosnak Ígérkezik. Munkáját mint magyar-szakos pedagógus és mint képzőművész továbbra is támogatni szeretném. SÁGI TOTH TIBOK Etelka és Szendefy: Czinke Éva és Svarba Ferenc Rettegi szinigazgatú: Nagy László Trnlk M. felv. A Szabin nők elrablása Egyet léptek Léván is a műkedvelők. Egyet előre a tavalyi évhez viszonyítva. Tavaly selejtett gyártott a szándék. Ezt elég keményen és igazságosan bírálta is a sajtó. A Szerelmes brigád bizony rossz fényt vetett a lévaiakra és a tizenötéves működésre. A Dalol a nyár volt az útkeresés, majd a jelenleg bemutatott Szabin nők elrablása az előrelépés, vagy talán nem is előre, hanem vissza a hagyományokhoz, az igényességhez. Nem nagy lépés igaz, de mégis bizakodást kelt, ha ezután azzal számolhatunk, hogy Arthur Miller Pillantás a hídról c. drámáját szándékukhoz híven valóban rövidesen színre hozzák. A lévaiak ismert és megbecsült rendezője Nagy László mögött mozgalmas tizenöt esztendő van. A belső és külső szándékok igény és tanács, javaslat és kezdeményezés elég változatos műsortervet eredményezett. Komoly és közepes színművek, komoly és közepes eredmények: Ludas Matyi, Mélyszántás, Szabad szél, Úrhatnám polgár, Tűzkeresztség, Fösvény, Holnapra kiderül, Csárdáskirálynő, Bújócska, Közös út, Kincskeresés, Titantc-keringő, Tavaszi-keringő, Annak Frank naplója, Dalol a nyár, Igazgató úr nevenapja... — A szabin nők elrablása. Sikerek és kudarcok. Volt amit csak két alkalommal mutattak be, volt amit hatvanszor. Általában egy-egy darab tíz előadást ért meg. Ha csak felületesen is számoljuk a tizenöt esztendőt, Így is 219 előadást könyvelhet el a színjátszó együttes. Mindezt egyrészt a csoport erőnléte határozta meg, a rendezői igény, az együttestől független javaslatok, az anyagi önellátás szüksége, de elsősorban az önkéntesség szándéka. Ez azért a legfontosabb, mivel a műkedvelő minden esetben maga is szórakozni akar, míg játszik. Ez az egyetlen fizetsége és a siker, az elismerés. A Szabin nők elrablása c. zenés komédia is ilyen lehetőséget ád a szereplőknek. Szórakozást, játékot az előadás alatt. Ezentúl, a segéd személyzeten kívül huszonhat embert foglalkoztat. Anyagilag pedig úgy számolt a művelődési ház, hogy eszerre kaszadarab is, meg egy lépés is előre, s hogy az ifjú szereplők majd a komolyabb darabokban is művészi teljesítményt tudnak nyújtani. Nem kívánom értékelni az előadást, hiszen a bemutatót komoly tragédia előzte meg, mivel a főszerepet játszó, a régi gárdához tartozó Körinek Lajos néhány nappal a bemutató előtt sgíyinfarktus következtében elhunyt. Mit Léván tehet ilyenkor a rendező, s mindazok, akik oly sokat fáradoztak, míg elkészült a darab? A rendező, Nagy László lépett az elhunyt barát helyébe, és játssza a szerepet. A közönség egyet akar: jó előadást. Ezt pedig, ha figyelembe vesszük a színmű lehetőségeit, meg Is kapta. Egy kis szerelem, egy kis komédia, tánc, zene — ezt a lehető legjobban használták fel a lévaiak. Zenekaruk kitűnő, ezt több ízben bizonyították. Táncosaik fiatalok és elragadóan kedvesek. A prózai szereplők a tőlük megszokott rutinnal játszottak, még a fiatalok is, ami minden bizonnyal a rendező érdeme. E néhány megjegyzés csak jelezni kívánja, hogy a zenés vígjátékok, operettek előadásá-j hoz három tényező szükséges: jó zenekar, magas technikájú énekesek és táncosok. Ha mindez megvan, már csak a jó színmű hiányzik. Ha ezt is sikerül kiválasztani, akkor egy városi szlnjátszóegyüttes — különösen ha a Művelődési Ház állandó műkedvelő színpadának is tagja, mint a lévaiak — példát mutathat mint kell, hogy kell az előadást bemutatni. Egyet léptek Lévánl A harmadik zenés darab, ami az előzőt követte magasabb igényről tanúskodik. Ha nagyobb a választék, még jobbat is találtak volna a Szabin nőknél, de a lépést Így is megtették. Kielégítették a közönség igényét is, ami olykor bizony csak bokáig ér. Ide kívánkozik még, hogy szeretné az ember, ha Nagy László nemes fáradozása, majd a Pillantás a hídról c. dráma rendezésénél is ugyanolyan közönségsikert eredményezne, mint ez a bemutató. GYURCSO ISTVÁN Járóka Sándor Ragyolcon Márciusban Ragyolcon a falu cigány származású lakossága ctgánybált rendezett, A hagyományos bálra meghívták a budapesti Rádió és Televízió népi zenekarát Járóka Sándor vezetésével. A közismert cigányprU más kérésüknek eleget téve el ts Jött Ragyolc a, felejthetetlen estét szerezve u? égés. községnek. Másnap a híres prímás és zenekara visszautazott Budapestre. A lakosság a szép este emlékével sok szeretettel búcsúzott az Ismert népi zenekartól. Tortls Józsel
