A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-12 / 15. szám

Hazafelé az Iskolából R. Helexa felvétele Mai számunk tartalmából: Modern tanácsok ...... 4 Garantáltan hamis..............................S Választások egykor és ma . . . 6 Farnadi gondok . ...........................7 A Szabin nők elrablása Léván . 17 Ady és kora — a Hét képes iro­dalmi rejtvénypályázata . .18 Bányászkodás a tenger lenekén . 20 Beba LonSar............................. . 24 A Csahssleváklal Magyar DolgosAk XultúrsayesBlatéusk , hetilapja. Megjsfsnlk t I minden vasárnap. Ffbsarkesxtő Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor. Gály Iván, Gyureslk JAxsaf, Lőrinci Qynla, Míos Jásaot. Ossvald Árpád, dr. SxaM kassá. Szerkesztőség: Bratislava. Joaonskáho S. Postafiák C-398, teletán 533 04 Tarjasstl a Posta Hlrlapssolsálata. előflsa­­tásakat elfogad minden postahivatal ás la­­válkéibsaltd. KOUBldro . asáld alátlsetásakot ellátás: PNS — Űstradná ozpodfelo tlsfie. Bratislava, Gett­­waldovo aim. 48/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat. Bra­tislava, Siflzova 4. Blátlxatásl díj nagyad évre IBM KCs, fái ávre SS.— KCs, agáss árra 7|.— Rás. Káslratokat nem arattok kfildtnk visssa. mag ás nőm K-21'41245 Mozgalmas napok A nagy látogatás Április első napjai sok mozgalmas ese­ményben bővelkednek. Talán nehás is lenne fontossági sorrendben felsorolni őket. Egy azonban biztos, hogy az egész világsajtó Hruscsov elvtárs budapesti látogatáséval foglalkozott a legtöbbet. Idézhetnénk olasz szocialista, angol konzervatív vagy akár nyugatnémet keresztény demokrata sajtóvisszhangot, de mindez nem bizonyí­taná annyira az esemény Irkat mutatkozó érdeklődést, mint az a tény, hogy az ame­rikai TV százmilliós nézőtáborának hely­színi tudósítást adott Hruscsov elvtárs lá­togatásairól. A „technikai csoda“ a Tel­­star műhold segítségével valósult meg. Megcáfolhatatlan tényként kell így a nyugati országok közvéleményének is el­könyvelnie, hogy Budapest, épp ágy, mint a magyar vidék lakói Is a szovjet vendé­geket rendkívül meleg és szívélyes barát­sággal köszöntötték. Ezt a tényt még az egyébként jobboldali beállítottságáról is­mert lapok sem cáfolják. A magyarországi lapok kiemelik azt az igen fontos tényt is, hogy Hruscsov élv­társ személyében Lenin pártjának képvi­selőiéi látják Magyarországon, annak a pártnak a vezetőjét, amely a nemzetközi munkásmozgalom sikereinek motorja volt és marad. Az egész nemzetközi munkás­­mozgalom számára mérhetetlenül fontos az az eszmei küzdelem, amelyet Hruscsov vezetésével a Szovjetunió Kommunista Pártja folytat a (különböző torzítások, a személyi kultusz káros öröksége ellen. A magyarországi lapok Ilyen Irányú megnyilatkozásai annál is érthetőbbek, hiszen Magyarország népe különösen sok keserű tapasztalatot szerzett a személyi kultusz áldatlan éveiben s ezért értékelni tudja a fejlődést, a dolgozók kedvező helyzetét a jelenben. Kádár elvtárs mondotta az Egyesült Iz­zóban rendezett nagygyűlésen: „Mi úgy érezzük, nem kell szégyenkeznünk mun­kánk miatt, de el sem bízzuk magunkat. Tudjuk, hogyha ma nyngodtan, békében dolgozhatunk, nem utolsó sorban annak köszönhetjük, hogy nem vagyunk egye­dül.“ Támadások jobbról és balról A nemzetköziség megnyilvánulásai a kommunista és munkáspártok részárűl ma igen jelentősek, hiszen a szocialista országok egységét, baráti együttműködé­sét dühödt támadások érik, nemcsak jobb­ról, tehát nyugatról, de képletesen mond­va balról is, vagyis keletről. A baloldali támadások szószólói elsősorban a kínai pártvezetök, akik soviniszta nagyhatalmi ambíciójukat álforradalmi jelszavakkal leplezik. A kínai vezetők már hosszabb Ideje igen hevesen támadják mind a Szov­jetunió Komimul Ista Pártjának, mind a többi valóban marxi—lenini pártnak a vo­nalát. Ezdket a támadásokat már nem lő­hetett válasz nélkül hagyni. Meggyőzd érvekkel adta meg a feleletet a Szovjet: unió Kommunista Pártja nevében Szusslov elvtárs. A napilapok az a kérdésekkel fog­lalkozó beszédet közölték. A kínai vezetők a marxizmus—lenlnlz­­mus Iránti hűség hangoztatásával, a mar­xista—leninista pártok revlzlonlzmusa el­leni harc zászlaja alatt támadják a kom­munista mozgalom jelenlegi elmálell és politikai alapelveit. Különösen éles táma­dások érik a jugoszláv Kommunistáik Szö­vetségét, sőt a kínai vezetők odáig men­nek, hogy jugoszlávlát cam ismerik el szocialista országnak, Ebből Is látni, hogy egyes kínai vezető elvtársak a döntőbírók szerepét akarják játszani, ők akarják mag­állapítani, kit tarthatunk és kit nem tart­­hatur.ík a szocialista világrendszer tagjá­nak. A Szovjetunió Kommunista Pártja az el­lentétek ellenére is meg van győződve, hogy a kommunista vllágmozgalom leküz­­dl a jelenlegi nehézségeké.:, és győzelem­re viszi a szocializmus és kommunizmus ügyét. A brazíliai dráma Hosszú hónapokon keresztül nagy ro­­konszenvvel kísértük Coulart brazil elnök­nek a közélet demokra lzáláséra Irányuló erőfeszítéseit. Az elnök földreformot akart végrehajtani, államosítani akarta az olaj­­vállalatokat, meg akarta határozni az ide­gen vállalatok nyereségkivitelét, hogy így megtörje a földesurak kiváltságos hely­zetét és a külföldi monopóliumok hatal­mát. Goulart és a mögötte álló társadalmi erők legalábbis részlegesen segíteni akar­tak a nincstelen mezőgazdasági prole, a­­rlátus sivár életén, a külpolitikában pedig következetesen a pozitív neutralizing ér a népek önrendelkezésének LMve voltak. Brazília a haladó vllágkőzvélemény tisz­teletét vívta ki ezzel az álláspontjával. Mindez azonban nem volt a hazai reakció és a külföldi, elsősorban az Egyesült Ál­lamok — monopóliumainak ínyére. Brazí­lia reakciós erői módszeres előkészítés után nyílt támadásba mentek át az ország törvényes kormánya ellen, azzal a céllal, hogy megbuktassák Goulart köztársasági elnököt, és így meghiúsítsák az ország javát szolgáló reformterveit. Április elsején az ország második leg­nagyobb államában, Mlnas Geralsban, amelyet a reakció egyik fellegvárának tartanak, lázadás robban ki. A kormányzó Goulart elnök megdöntésére szólított fel. A felhíváshoz csatlakoztak a helyőrség reakciós törzstisztjei, és más tagállamok kormányzói is. Az ország leggazdagabb bankára felhívta a 18—25 év közötti fia­talokat, hogy jelentkezzenek a lázadó mi­líciába és segítsenek a kormány megdön­tésében. Goulart tragédiája akkor követ­kezett be, amikor Rio de janelroban a helyőrség egy .-észe fellázadt a kormány ellen. Goulart elnök egyelőre emigrációba kényszerült, a reakció erői pedig diadalt ülnek. Az utolsó szót azonban mégiscsak Brazília dolgozó népe fogja kimondani. S. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents