A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-05 / 14. szám

Ki: sivárt mi:si Ä mm A z autósport kedvelői már régóta beszól­nak' egy új típusú csehszlovák személykocsiról, amelyet a mladé boleslavl autógyárban ter­veztek és gyártanak majd. Az új személykocsira vonatkozóan feleleteket közlünk néhány kér­désben, amelyek bizonyára érdeklik majd a széles közönséget. ■ Milyen helyzetben van Jelenleg a rövidesen gyártásra kerülő, ÜJ „Skodovka"? Jelenleg különféle terepen ős különböző Idő­járás mellett próbálják kl a prototípusok te­herbíró képességét, ellenőrzik a fordulatszámot és a fékező berendezést. A tervezőknek sok-sok adatra van szükségük, amíg megkezdődik az új típus sorozatgyártása. Előreláthatóan mikor kezdődik a sorozatgyár­tás? Már ebben a félévben. Milyen a próbák eredménye? A prototípusokat nemcsak nálunk, de kül­földön Is kipróbáltuk, többek között például a Krím félszigeten. Az eredmény? Az ú) kocsi a mladé boleslavl Autómobll-üzem büszkesége lesz. Már ma kétségtelen, hogy külföldön Is megérdemelt elismerést arat majd. Mivel? Már magával a külsejével, Ízléses és elegáns karosszériájával. Impozáns megjelenésével min­den bizonnyal a világszínvonal élére kerül. S a technikai ás Ökonómiai mutatók? Ezek Is megfelelnek a világszínvonal köve­telményeinek. Milyenek a prototípusok? Eddig néhány egymástól alig különböző tí­pust készítettünk zöld, sötétkék és kanárisárga színben. Konstrukciós szempontból hogyan náz kl a kocsi? Mindenekelőtt: a motorja 1000 köbcentiméte­res. A motor hátul van elhelyezve, amely Így egyéb kiváló utazási előnyök mellett növeli a biztonságot. A kényelemmel kapcsolatban hogy állunk? A négyüléses, négyajtós, tökéletesen rúgő­­zott karosszéria minden kényelmet biztosít. A tervezésnél utaink állapotára Is gondol­tak? Igen. A kocsi könnyen viseli a harmadrendű utakat Is, amelyekkel motorosainknak egye­lőre bizony még számolniuk kell. Ml lesz a neve az új kocsinak? H * • méhek szervezett életét már régóta be­hatóan kutatja a tudomány. Megfigyelték pél­dául, hogy ha egy-egy méh mézben, virágpor­ban gazdag virágot talál, hazaérkezése után a többi méh Is elindul gyűjteni ugyanarra a lelőhelyre. Talán az illat alapján tájékozódnak? Dr. Karl Frisch német zoológus professzor alapvető kutatásainak eredményeként már tud­juk, hogy a méhek ennél sokkal többre Is ké­pesek: táncos Jelbeszéddel közük társaikkal a lelőhely Irányát, helyét. A kaptárba visszatért „előőrs“ repülőtáncot lejt, vagyis repülés köz­ben két félkört Ír le. De az sem mindegy, hogyan. A kis átmérőjű félkör leírása után éle­sen megfordul, majd az ellenkező Irányba ha­ladva újabb félkört repül be, s kiindulási pontjára tér vissza. Hanem ez utóbbi közben törzsének hátsó részével „csóváló" mozgást végez — ez a táncmozgás árulja el többi tár­sának a lelőhelyet. A hullámmozgások száma ugyanis szorosan összefügg a lelőhely távolságéval: kisebb tá­volság esetében gyakoribb a hullámmozgás, nagyobb távolság esetében pedig lassúbb. Frisch professzor a negyed percre eső hullá­mok száma és a távolság között kimutatható összefüggést talált. 9,5 hullám például 100, 2,1 hullám pedig már 4000 méteres távolságnak felel meg megfigyelései szerint. A további vizsgálatok még azt Is kimutatták, hogy a repülőtánccal a lelőhely elérésének irányára is pontos útmutatást adnak egymás­nak a méhek. A kaptár belsejében ugyanis az előőrs megismétli a táncrepülést, de most már függőleges síkban rója félköreit, méghozzá úgy, hogy a középső egyenes rész akkora szö­get zárjon be a függőlegessel, amekkora szö­get kint a szabadban a repülés Iránya zár be a napsugarak Irányával. Ezen a módon tehát a méhek a napsugárzás alapján „navigálnak". Frisch professzor megfigyeléseit kísérleti úton Is sikerült Igazolni. Egyebek között film­­felvételeket Is készítettek a méhek táncrepü­léséről, majd mesterségesen Is „eljárták" a méhtáncot fejlett technikai eszközökkel a kap­tár belsejében, s valóban, a kaptár népe a megadott Irányban, a megadott távolságra In­dult el. Mégis — minthogy a méhek „ható­sugara" a kaptártól minden Irányban több kilo­méterre terjed — Jogos volt a feltevés, hogy a méhek talán valamilyen más úton Is közöl­nek információkat társaikkal. Valóban, dr. Esch müncheni kutatónak leg­újabban sikerült kimutatnia, hogy táncrepülés közben a méhek hangjelzéseket is adnak, s ezen a módon is fontos útmutatáshoz Jut­tatják társaikat. A méhek „beszéde" a motorkerékpárok bér­„Beszélnek“ is regösére emlékeztet — szárnyaikkal Idézik elő ezeket a hangokat. Megfigyelték, hogy a hang­jelzés Időtartama a kaptár és a lelőhely közötti távolságról ad felvilágosítást. Dr. Esch tapasztalatai szerint 0,4 másodperc Időtartamú berregés 200 méteres távolságnak felel meg. Ezeket a Jelzéseket az előőrs társai valóban meg Is értik — ha a kaptárban elhelyezett törpe hangszóróval mesterségesen Idézett elő „méhberregést“, a kaptárban tartózkodó többi méh kimutathatóan reagált a Jelzésre. Ml több, a hangjelzés nemcsak a berepülni szükséges távolságról ad felvilágosítást, hanem a megfigyelések szerint még a zsákmány mi­nőségiéről Is: minél hevesebb a hangjelzés, annál Jobb minőségű a táplálék. A hangjelzés erőssége egyébként a távolság és a táplálék­­minőség közötti összefüggésről Is tájékoztat: ériékes, de nagy távolságban levő lelőhely esetében a méh ugyanolyan berregést hallat, mint gyengébb minőségű, de közeli lelőhely esetében. A méhek „beszéde“ már érzékeny, közönsé­ges mikrofonokkal Is megfigyelhető, s egysze­rű magnetofonokkal Is rögzíthető. A megfi­gyelések még csak a kezdet kezdetén tartanak, így feltehetően még sok fontos részlet vár felderítésre az állati ösztönök érdekes meg­nyilvánulásáról. Jakutföld — Szibéria kincsestára Jakutla területe 3 103 200 km2, tehát a leg­nagyobb autonóm szovjet köztársaság, lakosai­nak száma azonban mindössze 489 000. Ásványi nyersanyagokban Igen gazdag, ámde ághajlata Igen zord. A hőmérséklet télen gyakran a mí­nusz 70 C fok alá süllyed (a leghidegebb hó­nap középhőmérséklete —50 C°|. Jakutföld er­dőiben rengeteg értékes szőrmeállat él, tund­ráin óriást rénszarvasállományok legelnek. A talaj az év nagy részében fagyott, pedig ásványkincsekben Igen gazdag. Színes fémek ércei, arany-, csillám-, vasáré, ón-, wolfram-, fekete- és barnakőszén-, kősó- és földgáz elő-20 fordulások ismeretesek itt. Az 1950-es években nagy gyémánttelepeket tártak fel. Az ország rohamosan fejlődik, az őrökké fa­gyott föld, amely a rövid nyár folyamán is csak alig 1,5—2 méter mélységig olvad fel, sok gondot okoz a lakosoknak. A szakemberek spe­ciális építési módszert dolgoztak kl: a modern lakóházakat mélyen a fagyott talajba sülyesz­­tett vasbeton cölöpökre építik. A fúrások so­rán földalatti vlzforrásokat Is találtak (Jakutlá­­ban egyébként nincsenek kutak). Az örökké fagyott talaj tanulmányozásával a Szovjet Tu­dományos Akadémia szibériai osztályának kü­lön Intézete foglalkozik. A képen: A szakem­berek 30 méterre a földfelszín alatt létesített különleges aknákban vizsgálják az örökké fa­gyott föld sajátosságait.

Next

/
Thumbnails
Contents