A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-05 / 14. szám
A tiszapalkonyai hőerőmű néhány esztendővel ezelőtt, ez átadás után Az erőmű gépegységeit Csehszlovákiában készítették, az Április 4 Gépgyár és a csehszlovák t§stvérűzem szerelői közösen építették fel Egy térkép előtt állunk. Magyarország térképe a* Április 4. Gépgyár főmérnökének szobáiéban. Rengeteg különböző Jel a térképen, de az első pillanatban mégis Máké. Magyarcsanád nevét keressük. Talán mert a gyár neve, talán mert a közelgő évforduló Juttatta eszönkbe. Ott Makó tájékán léptek magyar tőidre 1944 koraőszén a szovjet csapatok. £s a nyugati határon Ágfalva környékén lépte át végképp a háború a felszabadított Magyarország határát. Valamivel több mint félesztendő vau a két dátum között. Egy olyan fél esztendő, amelyben minden magyar városnak, minden magyar községnek külön megvan a maga ünnepe, s együttesen az egész országé. Április negyediké. A főmérnök térképén jelek. Itt erőmű épült, ott hűtőházat létesítettek. Itt befejezés előtt áll az építkezés, amott most kezdték csak. Százszámra menő apré jel, de nemcsak Magyarországon, hanem szinte a világ majd minden táján. Ezt már nem mutatja a térkép, a főmérnök mondja el. — A KGST keretein belül a Szovjetunlénak hűtőházi berendezéseket készítünk, Romániában, Lengyelországban, NDK-ban erőműveket építünk. Baráti kapcsolatunk van Jugoszláviával, ahova hűtőházi kompresszorokat gyártunk. De dolgozunk Indiának, Indonéziának. Mi építettük például az eltablnl erőművet Egyiptomban. Csehszlovák testvéreinkkel kooperáciés kapcsolatunk vad. Ál ű segítségükkel építettük a Mátravidékl-Erűmfivet, a Palkonyal és az Inotai Erőmüvet is. Van olyan erőművünk, ahova minden nagy gépegységet Csehszlovákiából szállítottak. A beszélgetés közben újra csak a térképen pihen meg tekintetünk. A Magyar Atomreaktor helyét jelzi a térkép. Vas jézsef főmérnök mintha kitalálná gondolatunkat, folytatja: — Az Atomreaktor gépelnek egy részét Is mi szállítottuk, mi szereltük. Nincs olyan nagyobb építkezés hazánkban, főleg erőmű és hűtőházi építés, ahol ne a mi szerelőink dolgoznának, s ne kerülne beépítésre a mi általunk gyártott kazán vagy hűtőberendezés . . . Magyarországon a felszabadulás előtt is voltak már tapasztalatok a nagy teljesítményű erőművek építésében, de ezeket az erőműveket nagyrészt külföldi tervek alapján és részben külföldi segítséggel létesítették. A felszabadulás után a szocializmus építése a hőerőművek gyártásának hatalmas méretű fejlődését tette szükségessé. Az Április 4. Gépgyárban készített erőmfiberendezések teljesítőképessége a felszabadulás éta csaknem megtízszereződött. Mig 1948-ban csak 10—15 mW nagyságrendű teljesítményre képes erőműberendezést gyártottak, addig az elmúlt évben már 130 mW nagyságrendűnél nagyobb teljesltmé-Beépített berendezés az egyik erőműből ban fejlesztették ki. Az Így öntött tengelyek szilárdabbnak bizonyulnak, mint a finom acéltengelyek. Az öntődéből egy irodaépületbe kalauzolnak bennünket. Amikor belépünk, a főmérnök szavai jutnak eszünkbe, — Régen külföldi tervek alapján építették nálunk az erőműveket. Most már túlzsúfoltnak látszd, tervezőintézetnek is beillő gyári tervezés készíti az erőművek, hfitőházak terveit. A rajzasztalok szinte egymást érik. A mérnökök vitatkoznak, mert minden építkezés új megoldásokat követel. Néhány feladatot megpróbáltak típustervekkel megoldani, de a típusterveket Is az adott körülményekhez kell átalakítani, így aztán szükség van a nagy mérnökgárdára. A gyár kapuján kilépve az a benyomásunk, hogy megismertünk egy üzemet, amelynek késztermékeit tulajdonképpen nem láthattuk. Itt minden készülőben van, a kazánok, a hűtőházi berendezések, az armatúrák, kompresszorok. Az ország, s a világ távoli tájain olvadnak eggyé, hogy energiát termeljenek, vagy a hűtőházakba építve biztosítsák a hús, a tojás és a zöldségfélék tárolását. E gyárban született meg a sok erőmű mellett a nagykanizsai, a miskolci, békéscsabai, nyíregyházi s a budapesti sertésvágúhid hűtőházainak gépi berendezése is. De ezek csak a nagyobb állomások. Mert ki tudná felsorolni mindazt, amit az Április 4. Gépgyár dolgozói végeztek a felszabadulás éta. H. SZABÓ JÓZSEF Vass József, az üzem főmérnöke ttyű erőmfiberendezés készült a gyárban. — Még egy igen érdekes tapasztalatot kell megemlíteni — folytatja a főmérnök — 1958-ban például 1300 külső dolgozóval 50 mW kapacitásnak megfelelő erőműberendezést szereltünk. 1963- ban pedig 780 dolgozóval 130 mW- nyi teljesítménynek megfelelő erőmüberendezést szereltünk. A mi üzemünk egyben iskolaként is szerepel, mert nemcsak a törzsgárdánk munkája lesz egyre tökéletesebb, hanem egy-egy szerelésnél több százan maradnak az újonnan felépült erőmű dolgozóinak sorában. A szerelés alatt kiképezzük az erőmű működtetéséhez szükséges dolgozókat. S talán Itt kell megemlíteni: ahhoz, hogy ez ma Így lehet, nagyban hozzájárultak csehszlovák kollégáink is. A gyárban járva elsősorban egykét brnói nehézipari üzem jut eszünkbe. Nemcsak a hasonlóság miatt, hanem mert néhány ott gyártott nagyszerű szerszámgépet is felfedezünk. Egy ilyen minden irányban beállítható Eiser fúrógépen dolgozik Dalya Mihály. Ű maga régi szakembere a gyárnak. A legkorszerűbb fúrógépeket bízzák rá. Olyan nagy teljesítményű masina ez, hogy szinte ki sem tudjuk használni — mondja, majd mosolyogva hozzáteszi. — Érdekessége a gépnek, hogy irányítását a legkényelmesebben lehet elvégezni. Egyetlen indító táblán minden gomb. Ül az ember, s vezényli a gépet. Most kazáncsöveket fúrok. De nincs olyan munka, amihez ezt a gépet nem lehetne használni. A nagy csarnokban mindenfelé hegesztőpisztolyok villámlanak. Pisztollyal vágnak, pisztollyal varrnak, már elfelejtették a szegecset, az itt gyártott kazánokban ismeretlen. Néhány lépéssel kell csak továbbmenni. A legkorszerűbb röntgenberendezéseket látjuk, a hegesztett varratokat vizsgáljak itt, mert egy-egy szemmel nem látható kis repedés is kárt Okozhat a gyártmányban. Elhagyva a hatalmas kazánszerelő csarnokot, az öntődébe visz utunk. Az Április 4. Gépgyár még az itt gyártott kompresszorok tengelyeit is maga önti. Méghozzá újszerűén gömbgrafitos eljárással. Ezt az öntési folyamatot a gyér-
