A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-05 / 14. szám

tiavran P. felvétele

Mai számunk tartalmából:

Az Április 4 Gépgyárba» .

Martin Luther King és kévetői 5 Világot hódítottak ...... 6

Vésővel faragott számadás 8

Üj versek . ............................... , 11

Csemadok-híradó ...... 17

Irodalmi rejtvénypályázat . 18

Tudomány és technika . ... 20

Női szemmel . ...............................22

Labdarúgókkal a Közel-Keleten . 24

A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Knltúregyesfiletének

minden vasárnap.

Fösierkesztfl Major Ágoston

Szerkesztőbizottság.' Egri Viktor, Gály Iván, Gynrcsik József, Lőrincz Gyula, Mécs József, Dzavald Árpád, dr. Szabó Rezső.

Szerkesztőség: Bratislava, Jesenskőho 9. Postafiők C-39B, telefőn 533-04

Terjeszti a Posta Htrlapszolgálata. előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesftő.

Külföldre szőlő előfizetéseket elintéz: PNS — Cstredná ezpedlcia tlaée. Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VI1.

Nyomja a PRAVDA nyomdgvállalpt. Bratislava, Stfirova 4.

Előfizetési dfj negyed évre 19.50 Kis, fél évre 39.— KÉS, egész évre 78.— Kis.

Kéziratokat nem őrzBnk meg és nem küldünk vissza,

K-13'41238

hetilapja.

Megjelenik

Hálával emlékezünk

Tizenkilenc esztendő választ el attól a naptól, melynek estéjén Moszkva egét rakéták fénye pásztázta, és a szovjet hadsereg ágyúk harsogó sortfizével hirdette az országnak és az egész világnak: annyi más főváros után felszabadította Szlovákia fővárosát, Bratislavát.

A sok győztes harcban már megacélozódott hős szovjet hadsereg merész előretöréssel a fasiszták hátába kerüli, és ke_ mény harcok árán — 1945. április 4-én — felszabadította Szlovákia fővárosát a fasiszták uralma alól. Ily mődon Bratislava megmenekült azoktól a megpróbáltatásoktól, amelyek más nagyvárosokat — például Budapestét — érték.

A háború utblsó évének tavaszán a fasiszta frdrtt Lengyelországban és Magyarországon a szovjet hadsereg csapásai alatt összeomlott. A fasiszta hadsereg vezérkara ezután minden reményét abba az új védelmi vonalba helyezte, mely Stettintől (a mai Szczeczin] az Elba mentén a Vág völgyéig terjedt, és onnét a Keleti-Alpokhoz kapcsolódott, egészen Triesztig. Ennek a védelmi vonalnak leggyengébb pontja a.Kis-Alföld Duna menti része volt, mely lehetővé tette az Ausztriába való behatolást Bécsen (keresztül. Ennek a frontszakasznak hadászatiig Bratislava volt a kulcspontja. Ezért határozta el a német vezérkar, hogy Bratislavát mindenáron megvédi. A szovjet hadsereg azonban sikeres akciót indított e védelmi terv megakadályozására. Délen a Fertő-tó és a Duna vonala között éket vert az ellenség frontjába, és így elzárta a Bécsújhely felé vezető utat. Ugyanakkor északról és keletről is erős, frontális támadást intézett a német arcvonal ellen. Ily módon a körülzárás veszélye fenyegette a Bratislavát és környékét megszállva tartó fasiszta hadsereget, s ezért kénytelen volt végül is harcolva visszavonulni.

A Bratislaváért folyó harcban mintegy 3000 szovjet katona esett el, és 750 polgári laikus vesztette életét. A harcok következményeként több mint 1100 ház megsérült, a termelés és a közlekedés megakadt, s nehézségek támadtak a közellátásban. A szovjet hadsereg azonban a harcok befejezése után rögtön a lakosság segítségére sietett: 23 000 q gabonát, 2100 q cukrot és 1000 q sót bocsátott rendelkezésére. Ily mődon sikerült a város lakosságát a legzükségesebb élelmiszerrel ellátni. Ezenkívül a szovjet hadsereg hathatós segítséget nyújtott a helyreállítási munkálatokban is, szovjet utászok felépítették az új Duna-hidat.

Azóta tizenkilenc év múlt el. Városunk történelmében nem nagy idő. Mégis, ha visszatekintünk az akkori Bratislavára, és összehasonlítjuk a mostanival, megállapíthatjuk, hogy hatalmas mértékben fejlődött azóta, amit a szocialista rendszer tett lehetővq,

Ez a tizenkilenc év többet jelent, mint egy-egy történelmi korszak a múltban. Ez alatt az idő alatt — akárcsak az egész ország — Bratislava is a rohamos fejlődés, a gazdasági, társadalmi és kulturális felvirágzás napjait éli. Bratislava képe azóta teljesen megváltozott. A viszonylag kis város több mint negyedmilliós metropolissá fejlődött. A régi gyáraik kibővítése és korszerűsítése, valamint új üzemek felépítése számtalan új munkaalkalmat teremtett. Városszerte folyik az építkezés, családok tízezrei jutottak új, összkomfortos lakáshoz.

Az elmúlt tizenkilenc év alatt nemcsak külsőleg változott meg városunk, hanem dolgozóinak élete is nagy változáson ment át. Emelkedett a dolgozók kulturális, valamint anyagi színvonala. Ugrásszerűen emelkedett az egészségügyi létesi menyek száma, és jelentős fejlődés tapasztalható az hikolaügy terén is. Megszépül:, felvirágzott és gyarapodott városunk a felszabadulás után, és tovább gyarapodik új lakótelepekkel és üzemekkel. Említést érdemel, hogy éppen most rakták le egy, elkészülte után 4500 embert foglalkoztató, üveg- és kerámiaipari gépek gyártását szolgáló üzem alapkövét.

Bratislava felszabadulásának évfordulóján városunk és az egész ország dolgozó népe a hála érzésével gondol a szovjet népre és dicsőséges hadseregére, mely győzelmével lehetővé tette városunk felemelkedését. Felszabadult városunk népe tudatában van anmík, hogy mit adott neki a szovjet föld fiainak hasi harca.

Ezt fejezi ki a város feletti halmon, a Slavinon épült emlékmű, ahol azoknak a szovjet hősöknek csontjai porladnak, akik vérüket hullatták ezért a földért, életünk munkás békéjéért, apáink nyugalmáért, gyermekeink mosolyáért. Az itt nyugvó hősi halottak eleven (kapocsként kötnek össze bennünket a nagy szovjet földdel és népével.

Városunk felszabadulásának évfordulóján szeretettel gondolunk Magyarország dolgozóira is, akik — csakúgy, mint Bratislava — e napon ünneplik a fasiszta Iga alóli felszabadulás évfordulóját, és akik Csehszlovákia dolgozóival vállvetve küzdenek a békéért és a szocializmusért a szocialista nemzetközi együttműködés szellemében.

Ennek az együttműködésnek alapján egyre jobban megszilárdul és elmélyül Csehszlovákia és Magyarország népeinek barátsága, mely az egyre erősbödő kulturális és gazdasági együttműködésben nyilvánul meg. Barátságunkat erősiti és szilárdítja közös hálánk felszabadítónk, a Szovjetunió iránt és az a rendíthetetlen akaratunk, mely közös célunk — a szocializmus — megvalósítására irányul.

Dr. BALOGH-DÉNES ÁRPÁD