A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-29 / 13. szám
irodalom mondatai úgy muzsikálnak, mintha mértékbe lennének szedve, ritmusukból klhalllk az élőbeszéd eleven lüktetése. Pályájának ú) Irányba való lendülését Jelenti az 1882-es év, amikor a Pesti Hírlap szerkesztősége megteszi parlamenti tudósítójának és elkezdi Írni országgyűlésl karcolatatt. Ezekben a karcolatokban (A pénzügyminiszter reggelije; Közigazgatási történetek; Nem Igaz a korrupció) leleplezi az úri Magyarország parlamentjének hibáit, megrajzolja az elvtelen képviselők köpönyegforgatását, akik csak saját önző érdekeiket tartják szemük előtt, sőt fel-felvlllan a politikából kirekesztett nép arca is. Ekkor válik az egész társadalmi rendszer bírálójává. A 90-es években, pályája második szakaszában, egyre világosabban látja az alapvető társadalmi bajokat, egyre élesebben bírálja az uralkodó osztályt, s egyre Igazabban ábrázolja a valóságot. Nyilvánvalóvá válik előtte a liberális politika teljes csődje. Felismeri és müveiben bemutatja, hogy a magyar társadalom feudális maradványai mennyire gátolják a fejlődést, milyen Idejétmúlt a pöffeszkedő arisztokrácia s az élősdl dzsentri, s menynyire hajlamos a velük való egyezkedésre, szövetségre a gazdag polgár. Nagy művel ebben a korban viszonylag legélesebben vetik fel a magyar társadalom demokratikus átalakulásának leglényegesebb, legfontosabb kérdéseit. Mélyülő társadalomblrálatának fontos állomásai nagy kritikai realista regényei: Két választás Magyarországon (1898), A Noszty-flú esete Tóth Marival (1908). A két választás Magyarországon hőse, Katánghy. Menyhért, tipikus példája a dzsentrinek, a gátlások nélküli, erkölcstelen szélhámosnak. Családja eladósodott, De micsoda csekélység es abbot, amilyen ajSadékot 6 adott az országnak at BtsiegyfljtOtt sxáx vastag kötetben. Mikszáth Kálmán Jákaiföl vagyonuk elúszott, de katánghy nem akar dolgozni. A megélhetésnek könnyebb, tetszetősebb formáját választja, ahol kevés Igyekezettel — szédelgéssel, szélhámoskodással, mások kihasználásával — sokat le; hét keresni. A dzsentri-magatartás „elvi hátterét“ Így fogalmazza meg a regény egyik alakja: „Hát persze, szegény magyar nemességl Élnünk csak kell, lsteneml Ahogy lehet, természetesen, ahogy lehet. Ezer évig voltunk becsületesek, mert lehetett. Mit mondtam? Szamarak voltunk. Marhák voltunk. Vérünket ontottuk a parasztért. Ha meggondolom, azt a sok vért. Hahl“ Vagyis: történelmi jogcímet keresnek az lngyenőlésre, s a maguk érdemének tüntetik fel a magyar nép ezeréves munkáját, szenvedéseit, a haza védelmében hozott áldozatait. Mikszáth ebben a regényében nemcsak a velejéig rothadt dzsentri erkölcsi arculatét mutatja be, hanem leleplezi az űri Magyarország egész törvényhozó rendszerét, parlamentjét Is. Az úri Magyarország leleplezésében Mikszáth A Noszty-flú esete Tóth Marival c. regényében jut el a legmesszebbre. Ez a regény nem csupán egy sikertelen hozományvadászat történetét mondja el, hanem megmutatja azt Is, hogy a „magas politika“, az egész államszervezet egy erkölcsileg rothadt uralkodó réteg érdekelnek a szolgálatában áll. Megmutatja, hogy a dezüllött úri családok miképpen rendelkeznek az országgal, a megyével, hogy a közügyeket hogyan rendelik alá magánügyeiknek. A regény főalakja, Noszty Ferenc, a szélhámos, erkölcstelen dzsentrinek ugyanaz a típusa, mint Katánghy Menyhért. Míg azonban Katánghy ábrázolásában Mikszáth még egy kicsit mosolyog, egy kissé rokonszenvesnek találja a nagy „svihékot", Noszty alakjával és az egész úri történettel nem vállal közösséget. A művészi kifejezés terén Mikszáth addig el nem ért magaslatra emeli a magyar elbeszélő prózát. Egyszerű, közvetlen nyelve és hol kedves, hol éles humora érdekessé, élvezetessé teszt művelt. Elbeszélő kedve, fordulatos meseszövése leköti, magával ragadja az olvasót. Művészetének egyik legnagyobb értéke kiváló jellemábrázoló ereje, amellyel Jellemzően és élethűen mutatja be kora tipikus alakjait. Mikszáth alkotásainak legnagyobb részét a haladó tartalom és művészi eszközeinek rendkívüli gazdasága teszi maradandóvá. A századforduló másik legjelentősebb regényírója: Gárdonyi Géza, Mlkszáthoz hasonlóan Gárdonyi Is évekig küszködik, míg végre megtalálja saját hangját. írásain kezdetben érezhető Jókai és Mikszáth hatása, de ezekből még hiányzik a korprobléma, az Igazi művészet. A 90-es években azonban ő is egyre inkább a társadalmi problémák felé fordul, műveiben egészséges realizmus jelentkezik. Legjelentősebb alkotásai éppen a realizmusra való törekvés jegyében születnek. Ilyen realista törekvéseket találunk: A lámpásban, (1894), az Igazság a földön (1896) c. szatirikus költeményében, Az én falum (1898) elbeszéléseiben, A bor (1901) c. drámájában és az Egri csillagokban (1901). Kisregényét, A lámpást, saját élményei, tapasztalatai teszik hitelessé: maga Is ta-Itt levágandó! Magyar vagyok, tehát magyaroknak raagyara! koll írnom: as irodalom pedig nem parádé, hanem szolgálat. A nemzet jelenének és jövőjének asolgálata. Ahogy a tanítók és professzorok sxolgélnak a nemzat jövendőjének dolgosva. Gárdonyi Géz* nitóskodott, szerencsétlen házasságát az egyház nem akarta felbontani. Ebben a müvében nemcsak a klerikallzmust támadja, hanem szembefordul az egész társadalmi rendszerrel. Gárdonyi életművének legjelentősebb alkotása az Egri csillagok. Gazdag és színes, elmélyülten ábrázolt Jellemekkel Ismerkedünk meg ebben a nagyszerű történelmi regényben. A regény főhőse Bornemissza Gergely, a jobbágylvadék, már kisgyermek koréban megtanulja gyűlölni a haza ellenségeit. Tetteinek, magatartásának Irányító eszméje a lángoló hazaszeretet. Amikor Tinódi Sebestyén megkérdi tőle, hogy mit írjon jelszónak kardjára, így felel: „Nekem nem kell ver3, csak egy szó. Abban az egy szóban benne van minden vers ős minden gondolat. Ezt írja rá Sebők bátyám: »Hazámértl« Gárdonyi ebben a remekművében a magyar nép önfeláldozó hazaszeretetének, függetlenségi vágyának .katonai vitézségének állít maradandó művészi emléket. Müvének eseményei bár a XVI. században játszódnak le, mégis Igen fontos mondanivalót sugároznak saját kora számára. Egyetlen hatalmas elnyomás alól fel lehet szabadulni, de nem külső segítség útján, hanem az elnyomott dolgozó tömegek legjobb erőinek összefogása által. Íról célja, hogy a múltból merített példamutatással gyarmati sorba süllyedt hazáját erősítse függetlenségi vágyában, támogassa a demokratikus fejlődés útján, s követendő példamutatással felkészítse korát a harcra. Ezt az eszmei mondanivalót fejezi ki Gárdonyi művészi eszközökkel, ezt szolgálja a regény meseszövése, társadalomrajza, szerkezeti felépítése, a jellemek ábrázolása és tájfestése egyaránt. Gárdonyi a századforduló Idején néhány maradandó alkotással gazdagította Irodalmunkat. Közvetlen hangja, egyszerű stílusa megnyerő, élvezetes olvasmánnyá teszi művelt. írásainak művészi hitelét meleg emberszeretete, humanizmusa adja meg. A britlslavai Koménak? Egáatem és ■ nyltral Pedagógiai Intését magyar tennék« dolgoséinak kösromflkádéséval a* negjejienau Keraese*. I. Hol, melyik színházban s melyik évben volt At ember tragédiájának elsó bemutatója? Ml a elme a klerikális reakciót (papságot) leleplezi nagy Mlkszdth-regénynek s ki a főhőse? Az „Egri csillagok"-ban hogyan hívják azt a nagy tórökverOt, akit a törökök Budán tórbecsalnak, s a konstantinápolyi Héttoronyba zárnak?
