A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-29 / 13. szám

irodalom mondatai úgy muzsikálnak, mintha mér­tékbe lennének szedve, ritmusukból kl­­halllk az élőbeszéd eleven lüktetése. Pályájának ú) Irányba való lendülését Jelenti az 1882-es év, amikor a Pesti Hír­lap szerkesztősége megteszi parlamenti tudósítójának és elkezdi Írni országgyűlé­­sl karcolatatt. Ezekben a karcolatokban (A pénzügyminiszter reggelije; Közigazga­tási történetek; Nem Igaz a korrupció) leleplezi az úri Magyarország parlament­jének hibáit, megrajzolja az elvtelen kép­viselők köpönyegforgatását, akik csak sa­ját önző érdekeiket tartják szemük előtt, sőt fel-felvlllan a politikából kirekesztett nép arca is. Ekkor válik az egész társa­dalmi rendszer bírálójává. A 90-es években, pályája második sza­kaszában, egyre világosabban látja az alapvető társadalmi bajokat, egyre éleseb­ben bírálja az uralkodó osztályt, s egyre Igazabban ábrázolja a valóságot. Nyilván­valóvá válik előtte a liberális politika tel­jes csődje. Felismeri és müveiben bemu­tatja, hogy a magyar társadalom feudális maradványai mennyire gátolják a fejlő­dést, milyen Idejétmúlt a pöffeszkedő arisztokrácia s az élősdl dzsentri, s meny­nyire hajlamos a velük való egyezkedés­re, szövetségre a gazdag polgár. Nagy mű­vel ebben a korban viszonylag legéleseb­ben vetik fel a magyar társadalom de­mokratikus átalakulásának leglényegesebb, legfontosabb kérdéseit. Mélyülő társada­­lomblrálatának fontos állomásai nagy kri­tikai realista regényei: Két választás Ma­gyarországon (1898), A Noszty-flú esete Tóth Marival (1908). A két választás Magyarországon hőse, Katánghy. Menyhért, tipikus példája a dzsentrinek, a gátlások nélküli, erkölcs­telen szélhámosnak. Családja eladósodott, De micsoda csekélység es abbot, amilyen ajSadékot 6 adott az országnak at Btsiegyflj­­tOtt sxáx vastag kötetben. Mikszáth Kálmán Jákaiföl vagyonuk elúszott, de katánghy nem akar dolgozni. A megélhetésnek könnyebb, tet­szetősebb formáját választja, ahol kevés Igyekezettel — szédelgéssel, szélhámosko­dással, mások kihasználásával — sokat le; hét keresni. A dzsentri-magatartás „elvi hátterét“ Így fogalmazza meg a regény egyik alakja: „Hát persze, szegény ma­gyar nemességl Élnünk csak kell, lste­­neml Ahogy lehet, természetesen, ahogy lehet. Ezer évig voltunk becsületesek, mert lehetett. Mit mondtam? Szamarak voltunk. Marhák voltunk. Vérünket ontot­tuk a parasztért. Ha meggondolom, azt a sok vért. Hahl“ Vagyis: történelmi jog­címet keresnek az lngyenőlésre, s a maguk érdemének tüntetik fel a magyar nép ezeréves munkáját, szenvedéseit, a haza védelmében hozott áldozatait. Mikszáth ebben a regényében nemcsak a velejéig rothadt dzsentri erkölcsi arculatét mutatja be, hanem leleplezi az űri Magyarország egész törvényhozó rendszerét, parlament­jét Is. Az úri Magyarország leleplezésében Mik­száth A Noszty-flú esete Tóth Marival c. regényében jut el a legmesszebbre. Ez a regény nem csupán egy sikertelen hozo­mányvadászat történetét mondja el, ha­nem megmutatja azt Is, hogy a „magas politika“, az egész államszervezet egy er­kölcsileg rothadt uralkodó réteg érdekel­nek a szolgálatában áll. Megmutatja, hogy a dezüllött úri családok miképpen rendel­keznek az országgal, a megyével, hogy a közügyeket hogyan rendelik alá magán­ügyeiknek. A regény főalakja, Noszty Fe­renc, a szélhámos, erkölcstelen dzsentri­nek ugyanaz a típusa, mint Katánghy Menyhért. Míg azonban Katánghy ábrá­zolásában Mikszáth még egy kicsit mo­solyog, egy kissé rokonszenvesnek találja a nagy „svihékot", Noszty alakjával és az egész úri történettel nem vállal közössé­get. A művészi kifejezés terén Mikszáth ad­dig el nem ért magaslatra emeli a ma­gyar elbeszélő prózát. Egyszerű, közvet­len nyelve és hol kedves, hol éles humora érdekessé, élvezetessé teszt művelt. Elbe­szélő kedve, fordulatos meseszövése lekö­ti, magával ragadja az olvasót. Művésze­tének egyik legnagyobb értéke kiváló jel­­lemábrázoló ereje, amellyel Jellemzően és élethűen mutatja be kora tipikus alak­jait. Mikszáth alkotásainak legnagyobb ré­szét a haladó tartalom és művészi esz­közeinek rendkívüli gazdasága teszi ma­radandóvá. A századforduló másik legjelentősebb regényírója: Gárdonyi Géza, Mlkszáthoz hasonlóan Gárdonyi Is évekig küszködik, míg végre megtalálja saját hangját. írá­sain kezdetben érezhető Jókai és Mikszáth hatása, de ezekből még hiányzik a kor­probléma, az Igazi művészet. A 90-es évek­ben azonban ő is egyre inkább a társa­dalmi problémák felé fordul, műveiben egészséges realizmus jelentkezik. Legje­lentősebb alkotásai éppen a realizmusra való törekvés jegyében születnek. Ilyen realista törekvéseket találunk: A lámpás­ban, (1894), az Igazság a földön (1896) c. szatirikus költeményében, Az én falum (1898) elbeszéléseiben, A bor (1901) c. drámájában és az Egri csillagokban (1901). Kisregényét, A lámpást, saját élményei, tapasztalatai teszik hitelessé: maga Is ta-Itt levágandó! Magyar vagyok, tehát magyaroknak raagyara! koll írnom: as irodalom pedig nem parádé, hanem szolgálat. A nemzet jelenének és jö­vőjének asolgálata. Ahogy a tanítók és pro­fesszorok sxolgélnak a nemzat jövendőjének dolgosva. Gárdonyi Géz* nitóskodott, szerencsétlen házasságát az egyház nem akarta felbontani. Ebben a müvében nemcsak a klerikallzmust támad­ja, hanem szembefordul az egész társadal­mi rendszerrel. Gárdonyi életművének legjelentősebb al­kotása az Egri csillagok. Gazdag és szí­nes, elmélyülten ábrázolt Jellemekkel Is­merkedünk meg ebben a nagyszerű tör­ténelmi regényben. A regény főhőse Bor­nemissza Gergely, a jobbágylvadék, már kisgyermek koréban megtanulja gyűlölni a haza ellenségeit. Tetteinek, magatartá­sának Irányító eszméje a lángoló hazasze­retet. Amikor Tinódi Sebestyén megkérdi tőle, hogy mit írjon jelszónak kardjára, így felel: „Nekem nem kell ver3, csak egy szó. Abban az egy szóban benne van min­den vers ős minden gondolat. Ezt írja rá Sebők bátyám: »Hazámértl« Gárdonyi eb­ben a remekművében a magyar nép önfel­áldozó hazaszeretetének, függetlenségi vá­gyának .katonai vitézségének állít mara­dandó művészi emléket. Müvének esemé­nyei bár a XVI. században játszódnak le, mégis Igen fontos mondanivalót sugároz­nak saját kora számára. Egyetlen hatal­mas elnyomás alól fel lehet szabadulni, de nem külső segítség útján, hanem az elnyomott dolgozó tömegek legjobb erői­nek összefogása által. Íról célja, hogy a múltból merített példamutatással gyarma­ti sorba süllyedt hazáját erősítse függet­lenségi vágyában, támogassa a demokra­tikus fejlődés útján, s követendő példa­mutatással felkészítse korát a harcra. Ezt az eszmei mondanivalót fejezi ki Gárdo­nyi művészi eszközökkel, ezt szolgálja a regény meseszövése, társadalomrajza, szer­kezeti felépítése, a jellemek ábrázolása és tájfestése egyaránt. Gárdonyi a századforduló Idején néhány maradandó alkotással gazdagította Irodal­munkat. Közvetlen hangja, egyszerű stílu­sa megnyerő, élvezetes olvasmánnyá teszi művelt. írásainak művészi hitelét meleg emberszeretete, humanizmusa adja meg. A britlslavai Koménak? Egáatem és ■ nyltral Pedagógiai Intését magyar tennék« dolgoséi­nak kösromflkádéséval a* negjejienau Keraese*. I. Hol, melyik színházban s melyik év­ben volt At ember tragédiájának elsó be­mutatója? Ml a elme a klerikális reakciót (pap­ságot) leleplezi nagy Mlkszdth-regénynek s ki a főhőse? Az „Egri csillagok"-ban hogyan hív­ják azt a nagy tórökverOt, akit a törökök Budán tórbecsalnak, s a konstantinápolyi Héttoronyba zárnak?

Next

/
Thumbnails
Contents