A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-29 / 13. szám
nod: a szagos szappanból 6s narancshéjból készült „kölnivíz“. A szegénység filléres, de mégis Jókedvű liúsvétja. Rigmusok gépies mormolasa az ajtó sarkéban: „Ajtó mellett állok, egy koronát várok“ — Hány napot alszunk még, hogy eljöjjön a húsvét reggele? Hftsvét, az ú] cipő és az új ruha napja. Kislányok pltyeregnofk a szemükbe csordult csípős víztől, gyerekek az összetört tojásdarabokat szedegetik ki a zsebükből... A húsvét ünnepe régi pogány vallási szokásokban gyökeredzik. A földműveléssel foglalkozó népek minden évben megünnepelték a tavaszi napfordulót, amikor a növényzet téli álmából felébred, a nap legyőzi a sötétséget, a természet megújul. A húsvéti tojás szimbolikus Jelképe a tavasznak, a természet ébredésének, a locsolás záloga, s mint ilyen ősidők óta szerepel a tavaszi ünnepeken. Az egyiptomiak, a perzsák és ószláv népek tojással kedveskedtek egymásnak. A tojás a fakadó és kezdődő élet Jelképe volt. A húsvéti szokások még napjainkban is megmaradtak falvalnkon, és meghitt család] ünnepeink közé tartoznak. OZSVALD ÁRPÁD 'ácsolni Menyecske és húsvéti nyuszi Tojásfestés A régi szokásokhoz hlvan hétfő rag gélén a fiatal legények magló osolják a lányokat Négyhetes tavaszt bárányok MTI felvételek
