A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-22 / 12. szám
V KERESZTREJTVENY VÍZSZINTES: 1. Idézet Csslényi László „Ballada a földről“ című költeményéből, folytatás függőleges 1, 4, 35, 9 és 37. 17. Étkező. 18. Versenylovas, (névelővel). 19. Csontnedv. 20. Vigyázza. 21. Spk bal van benne. 23. Folyó Szibériában. 25. RÉL. 26. Orvostudor. 27. Hiányos' nyak. 29. Becsomagol. 31. Idegen női név. 33. A legkisebb „háziállat“. 35. Fordított névelők. 36. Kör betűi. 37. Lásd — latinul. 38. Tengeri emlős. 40. Mezőgazdasági szerszám. 41. Mozilátogatő. 42. Nem egészen vén! 43. BŰ. 45. Nem hivatásos fűtő. 47. Forradás. 48. Fűtőanyag. 50. Udvarias megszólítás. 52. Idő betűi. 53. Pödört. 53. Bútordarab. 57. Panaszok. 59. Lediktált. 61. Ide! 63. Metszd! 65. Angol főnemesi cím. 67. Dísze. 68. Német személyes névmás. 69. Puhítja. 71. Egy — Becsben. 73. Rovara. 75. EPA. 76. Állami jövedelem. 77. Planírozok. 79. Részvénytársaság. 80. Származik. 81. Fegyverét használja. 82. Csapadék. 83. Közlekedési vonalak. 84. Tágas helyiségek (névelővel). 86. Nem találta szórakoztatónak. 88. Fontos ásvány. 90. Fénymáz (névelővel). 93. Népvándorláskorabeli nép, leszármazottaik ma is élnek Angliában, Írországban. 95. Személyes névmás. 96. Orosz helyeslés. 97. Nem jobb. 99. Király, Shakespeare-dráma hőse. 102. Lett régiesen. 103. Borközi állapot (névelővel). 105. Jószívű. 107. Csehszlovák repülőgépek jelzése. 108. Lusta. 110. Hiányos kanál. 111. Épület felsőbb szintje. 114. Állóvíz. 115.. Nem igatlan. 117. Kötőszó. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 1 folytatása. 2. Mexikói népi hős, film Is készült róla. 3. Évszak. 4. A függőleges 1 folytatása. 5. Imre Tamás. 6. Havasi növény. 7. Amerikai Egyesült Államok. 8. Kultikus tárgy vagy állat, érinthetetlen. 9. A függőleges 35 folytatása. 10. Tamás Sándor. 11. Taszítok. 12. Község a csallóközi járásban. 13. Csődör. 14. Televízió. 15. Francia Irodalmár, kalandos regények írója. 16. Nem mögéd. 22. Bél betűi. 24. Női név. 28. Folyó Kelet-Azsiában. 30. KRE, 32. öreg. 34. Angol súlyegység (font) rövidítése. 35. A függőleges 4 folytatása. 37. A függőleges 9 folytatása. 39. Ing. betűi. 40. Latin kötőszó. 41. Nemes gáz. 42. Kezdet ellentéte. 44. Időegység. 46. Friss. 47. Henrik Dénes. 49. ZÁA. 51. Szója betűi. 54. Rabszolga szlovákul. 55. Zsírpárna az áll alatt. 58. Kicsinyítő képző. 60. Spanyol névelő. 68. Kötőszó. 64. Román pénz. 66. Dénes Gáspár. 68. Vágyakozó. 70. Férfinév. 72. Szegecs. 74. Művészet több idegen nyelvben. 75. Véredényem. 77. Ételízesítő. 78. Kati betűi. 80. Női név becézve. 82. Víziállat. 84. Lengyel férfinév. 85. Retek betűi. 87. Rébusz. 88. A gömbölyű. 89. Ilyen meszet használnak habarcshoz. 90. Zenész. 92. Hiányos alom, 94. Alumínium vegyjele. 98. Közel-keleti ország fővárosa. 100, Vissza: angol főnemesi cím. 101. Papírra veted. 102. LTN, 104. Magyar Államvasutak. 106. Vissza: kifűz. 109. Csatorna a Dunántúlon. 112. Mese mássalhangzói. 113. Vízsz. 68. 114. Morse-betű. 116. Egér közepe. irsss/sssssssssssssssrsfsrsssssssfssssfssfrsssssjcsssssssssssssssssssf*ssssssssssss/sssssss/rsfssfsssssssssssssssfsssssssssssssssssssssssss?sssssssfsssssssssssssssssssssssssss/ss2 Ssólásmondásaink eredetéről közkeletűvé, mivel a szólásban foglalt kép igen szemléletes. Ha ugyanis vinnünk kell valamit, és különösen vigyázni akarunk Kenyértörésre kerül a dolog Ez a szólás azt Jelenti, hogy elérkezik a válságos, döntő pillanat, a végleges döntést meghozó fordulat vagy pedig a viszálykodő, egymással szemben álló felek ügye olyan fordulathoz Jut, mely tisztázza, hogy végleges szakítással végződik-e viszonyuk. Hosszú tdetg az volt az általános» nézet, hogy ez a szólásunk az egyházi életből származik. A katolikus mise és a protestáns úrvacsoraosztás alkalmával a pap megtört ostyát, Illetve kenyeret oszt a híveknek. B szertartásokban a kenyér, illetve ostya megtörésének Jelképes értelme van, arra emlékezteti a híveket, hogy az utolsó vacsora alkalmával Jézus is hasonlóképpen Járt el. Ezért az egyházi életből ismert kenyértörésből nem fejlődhetett a szólásmondásbeli kenyértörés, melynek Jelentése: összevesz, szakít valakivel. Tehát másutt kell keresni e szólás eredetét. A magyarlakta területek több helyén a közös háztartás megszüntetését a kenyér két jelé vágásával szokták Jelképesen kifejezni. Ez a Jelképes cselekedet nemcsak a fiataloknak a szülőktől való különválását fejezte ki. Erre mutat, hogy ennek a szólásnak: kétfelé vágták a kenyeret, az Alföld különféle helyein az a jelentése, hogy elváltak egymástól, elhagyták egymást, például férj és feleség, a házasfelek elváltak stb. Az említett szokás és szólás ugyan a kenyér kétfelé vágásáról szól és nem kenyértörésről. Mégis a kenyértörést emlegető szólást Is kapcsolatba lehet hozni vele. Ugyanis régebben — mielőtt általános használatúvá vált, hogy kovász vagy élesztő belekeverésével lyukacsossá és ezzel puhává, foszlóssá teszik a kenyeret — nem vastag, domború kenyeret sütöttek, hanem laposat, lepényszerüt. Az ilyen kenyerét pedig nem késsel vágták, hanem törtek belőle egy-egy darabot. Az említett szólásnak ezt a magyarázatát valószínűsíti a mindenütt ismeretes kifejezés: egy kenyéren van valakivel. A kenyér a közös háztartásban élésnek, átvitt értelemben pedig a békés együttélésnek jelképe. Ily módon idővel kialakult a kifejezés: kenyértörésre kerül a dolog. Tenyerén hord valakit E szólás értelme: kedvében Jár, becézgeti, dédelgeti, kényezteti, kiszolgálja, minden kívánságát teljesíti. A szólás bibliai eredetű. A 91. zsoltár, mely arról szól, hogy az Or minden veszedelemben megőrzi választottéit, különféle költői képekben ábrázolja Isten oltalmazó szeretetét. Ilyen költői kép az is, hogy a Mindenható megparancsolja angyalának, hogy „őrizzenek téged minden utadban. Kézen hordozzanak téged, hogy meg ne üssed lábadat a köbe.“ Az evangélistáknál, Máté 14, 6/ és lukács 14, 11J evangéliumában is víszszatér ez a kép. Mikor a sátán megkísérti Jézust, rá akarja venni, hogy vesse le magát a templom tetejéről, s ekkor a zsoltáríró idézett szavaira hivatkozik. A Károli-féle bibliafordítás mindenütt „kézen hordozásról“ beszél, de Pázmány Péter hasonló kapcsolatban a tenyér szót használja /pl. „dicsérjük az mi Istenünket, hogy szem előtt hordoz, tenyerében tart.“ J Ebből arra lehet következtetni, hogy a szólást nem közvetlenül a biblia Károli-féle fordítása honosította meg nyelvünkben, hanem inkább a katolikus vallásos iratok vagy a katolikus egyházi beszédek A kifejezés annál könnyebben válhatott rá, hogy állandóan szemünk előtt legyen, nem tesszük sem zsebbe, sem valami tartóba, hanem kezünkbe fogjuk, vagy a tenyerünkön visszük Rázza a rongyot Ezt a szólást akkor használjuk, amikor valaki játssza az előkelőt, nagyzolni próbál vagy — ahogy egy csúf idegen szóval mondják — flancol A szólást rosszalló értelemben és főképp olyan emberekkel kapcsolatban használják, akiknek az anyagi vagy társadalmi helyzete ellentétben van azzal, ahogy tehetősnek vagy előkelőnek akarnak mutatkozni Dehát miért mondják, hogy rázza rongyait, hiszen rongyokkal nem lehet az előkelőt játszani? A rongy szót ebben a vonatkozásban nem a szokott módon értelmezzük, amikor elnyűtt, értéktelen ruhadarabot Jelent. Amint ha valaki panaszkodik hogy „rongyokban jár", már nem gondolunk a rongy eredeti Jelentésére Hiszen aki így panaszkodik, annak gyakran teljesen jó ruhái vannak, és csak azért panaszkodik, mert többet, jobbat, divatosabbat szeretne annál, amije van. A rongy tehát nemcsak rongydarabot vagy rongyos ruhát, hanem néha csak szegényes ruhát jelent. Alighanem ugyanezt jelentette szólásunkban is, amikor még eredeti jelentésében értették, és olyan nőkre — főképp falusi lányokra és asszonyokra — mondták, akik szegényes öltözetükhöz nem illően riszáltak derekukat. Az a nő, aki így illegett, kelleti magát, persze rázza a ruháját a szoknyáját, és ha hitvány ruhája van, rázza a rongyot Ebből az eredeti jelentésből alakulhatott a szólásnak az az értelme, hogy henceg hetvenkedik, azt igyekszik feltüntetni, mintha több anyagi körülmények között élne Dr. BALOGH—DÉNES ÁRPÁD 15
