A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-15 / 11. szám

Épülnek a hevítő kemencék lural Jakubőfk (jobbraj és Matef Vltküviü mesterségüket a Szovjet unlébell Zaporoisaxt&lban sajátították el Hátát jutányos áron A Stern című nyugatnémet folyóirat ter­jedelmes cikkben foglalkozik Lee Oswald életének utolsó napjaival. Az említett cikk a követkézé cím alatt Jelent meg: „Egy em­ber, aki tűi sokat tud" — és több fejezet­ben foglalkozik az USA-ban folyó szemér­metlen fegyverkereskedéssel. Honnan szerezte a gyilkos a fegyvert? Az FBI negyvennyolc órán belöl megállapította: „a szóbanforgó fegyver Klein cblcágói ke­reskedő üzletéből származik“! Az effajta boltokban minden amerikai bármikor vásá­rolhat pisztolyt, kézigránátot, péncélöklöt, golyószórót, páncéltörő ágyút, melynek ára lrányzókészülékkel és tartaléklövedékekkel együtt csupán 300 dollár. A 37 milliméteres Iöveget a következő szavakkal kínálják: „Ezek az ágyúk szaba­don vásárolhatók és másfél kilométeres kör­zetben garantáltan megállítanak minden jár­müvet.“ . „Német golyószórót nagy mennyiségű lő­szerrel, mélyen leszállított áron, mindössze 49,95 dollárért — házhoz szállítunk.“ E va­lóban „kiváló" minOségú árut az Uzletház a következűképpen ajánlja: „E pompás fegy­vereket maga Hitler Adolf, a német nép vezére személyesen rendelte meg a második világháború utolsó napjaiban, és csak azért nem semmisíthették meg partraszállt egy­ségeinket, mivel késOn kerültek bevetésre.“ Az USA-ban nem létezik egyetlen olyan törvény sem, amely megakadályozná, hogy kiskorúak, gangszterek és mindenre elszánt merénylők minden különösebb nehézség nél­kül, nyilvános áruházból fegyvert vásárol­hassanak: elég egy levelezőlap az üzletház elmére . . . rerkó, ugor] csak át a drogériába és’ hozz nekem öt koroná­ért’ kompressziót/" — parancsolja a mester szigorúan új­donsült inasának. Természetesen az effajta parancsoknak csak április elsején van létjogosultságuk, azon a napon, amikor az emberek azon törik a fejüket, miképpen tréfálhat­nák meg barátaikat. Hisz tudják. Magunk is sokakat megtré­fáltunk e napon, és ha őszinték akarunk lenni, be kell valla­nunk, bizony, minket Is nem egyszer beugrattak. Egészen másképp vélekednek azonban április elsejéről, a Keletszlovákiai Vasművek dolgozói, főként azok, akik a hideg hengermű szerelését végzik. Április elsejével kell ugyanis megindulnia az első agregátumnak. Valóban örömteli nap lesz a Keletszlovákiai Vasművek dolgozói számára április elseje, hisz a próbaüzemeltetés megkezdése minden üzemben, gyár­ban örömteli ünnepet jelent. A hideg hengermű üzembe helye­zése különösképpen jelentős, mivel ez az üzemrészleg úgy­szólván egy önálló kis gyár, mellyel, nagyság és korszerű berendezés tekintetében aligha konkurrálhatna köztársaságunk más hasonló üzeme. Tehát április elseje. Addig azonban még sok komoly munkás hétköznap telik el. Es van is mit csinálniuk a szerelőknek. A köztársaságunk legkülönbözőbb részeiből ide sereglett szere­lők a Keletszlovákiai Vasművek jövendő hengerészeivel, kar­bantartóival beszélik meg a próbaüzemeltetés különböző prob­lémáit. Addig is segédkeznek a bonyolult gépsorok beszere­lésében, és átadják tapasztalataikat azoknak a dolgozóknak, akik mesterségüket már Ostraván, Kunőlcén, Tfinecben, sőt sokan a Szovjetunióban úgyszólván tökéletesen elsajátították. Kép és szöveg: K. Bachan A Potrubi Praha n. v. dolgozói bizony már sok kilométer csövet leraktak a Keletszlovákiai Vasművek építkezésén Api'ilias 1.

Next

/
Thumbnails
Contents