A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-09 / 6. szám
Vladimír Bábu la: A h fim d t'k m m d C jétem e Golem egyenruhában kétszeresére emelkedett. Széntermelésünk ügyi szempontból kifogástalan egy Ilyen nem tud lépést tartani az egyre fokozódó atom-hőerőmű üzemeltetése, azt legjobban Nézzük csak meg, milyen elképesztő pusz- szmjséglettel. A szakemberek becslése sze- Medonos mérnök azzal Igyekszik blzonyítatltást végezhetne Gólem földünkön, ha unl- rjnt a tervezett energiaszükséglet fedezésé- ni, hogy a Westinghouse amerikai cég egy formlsba öltöztetnék és a háborús őrület fe az ig80.as gvek körül ötven millió ton- nagyteljesítményű atom-hőerőművet New Valamelyik megszállotja megnyomná azt a na klasszikus fűtőanyagunk fog hiányozni York kellős közepében szándékozik felépl£ bizonyos gombot. évente. Ezért teljesen érthető, hogy az űj tenl. Az atomhőerőmü építésének legfőbb A második világháború folyamán Német- energiaforrásokat éppen az atomenergiában oka: kevésbé veszélyezteti a környék lakólorsZágra összesen 1 350 000 tonna robbanó- keressük, mivel Jelenleg technikailag ez a nak egészségét, mint a szénnel_ táplált hőanyagot dobtak le a repülőgépek, ami há- legcélszerűbb. erőmű. rom kisebbfajta atombombának vagy egyet- Az energetikai reaktorok működése meglenegy — még hozzá egészen kicsi — hldro- Drága az atomból nyert villanyáram? bízható; egyesek 8000 órát dolgoznak egy Rénbombának felel meg. _ , .... . . , _____. évben, úgyszólván minden üzemzavar nél“ „ Ezt a kérdést az utóbbi Időkben nemcsak . ... n ■ >miÁinQ kimenetelű A szakértők becslése szerint ez Idő szerint az okonómusok teszik fel. Nemrég még azt h t fil 8tudUnk 5?eiv atomhőerőmflben földünkön már annyi atom-, Illetve hldro- állították, hogy túlságosan drága, és ezért fat„7Adritt lp mfiJD0dley 1961 lanuár 3-án génbomba van felhalmozva hogy minden lnk6bb vízi erőmüveket építettek, habár ^v^ andi ameHka Vdar-miXvelő ál” lakosra 160 tonna trinitrololuolnak megfe- czek sog^al költségesebbek mint az atom- |8Z,£nn a tudós-detektlvek azonban meglelő robbanóerő esik. S amint tudjuk, ez erőművé. Nem számítva azt, hogy egy elő áiiaDltntták hoev az erősugárzás következkéooen^vUkof* hőCllámokkaí és mTgáva'l nemt ál‘Itott’ Ä’6 kilowattóra áram ipa- "gfm£ha» báróin'S saj« maga a^rnbban/ssa^ elsődleBeT^ámóaktlv'sugér- S°?b,a k6r?Í ,(leg' okozta a halálát. A karbantartási munkálakUom«?n/S"5Snő “.“Ío'a bscS- í0*';,“ bo “ták a reikto“ Alt.läb.» azt moMIiM-kilométerre is pusztító natasu. a Decsapo b61 maghasadás által előállított villanyáram hnBV _ C7anni,i fűtött hőaröművekhen «ÄÄÄ* iaTM' "V6i iT «,"*■ &S»b?” bKSKTS Sktwitó^mlett vaazéTvPs zóna marad TMos energia Az USA-ban például három ton- atomerőmüvekben, ahol maga a sugárzás aktivitás miatt - veszélyes zóna marad. „a szén 20_30 dollár - és 140 gramm nuk- ügyszó)ván sosem okoz balesetet. A rádló& moD.Toirnitatt Oóinm leárisan tiszta urán, s ennek az Izotópja, aktlv melléktermékek ártalmatlanná tételé-A megszelídített Gólem az u-235 mely ugyanolyan mennyiségű hót nek probiémft]a alapjában véve már meg A tudósok minden bizonnyal nem azért ad, mint három tonna szén, még négy dől- van 0idva, ős az atomhőerőművekben soktanulmányozták oly kitartóan és önfeláldo- lárba sem kerül. Hogy mennyi energia van kaj következetesebben és lelkllsmeretesebzóan az anyag legparányibb részecskéinek elrejtve az urán 235-ben, azt a következő ben betartják a biztonsági előírásokat, mint titkát és a láthatatlan sugárzásokat, hogy példa szemlélteti a legjobban: egy zseblámpa egyőb üzemekben, egy új, minden eddiginél borzalmasabb fegy- égő egy gramm U-235 felbomlásakor íelszavert gyártsanak. Csupán annak a gondolata, badult energiától csaknem 19 millió óráig, a veszélyes — és áldásos sugárzás h0gyt,M JÍ2L “** 2”° eSZtBndeIg vllá8Ítana- Az atomhőerőmüvek rádióaktív melléktertudóst Öflrra° késztetett, hogy felhagyjon a Hogy állunk az atomenergia felhasználásával mikrokozmosz további kutatásával Sőt, man un berek nyugodtan alhatnak miatta. Ám ahogy guk az atombomba megteremtői is borzai- a múlt esztendőben, sőt még most is ko- minden éremnek két oldala van, úgy a rámás pillanatokat éltek át, amikor az egyre moiy g0ndot okozott iparunknak a villany- dióaktív melléktermékek is ugyanolyan veterjedő fasizmustól való félelmükben hoz- áram-hlány, s közben köztudomású dolog, Záláttak e borzalmas fegyver gyártásához. nem vagyunk szűkében az otthon termelt Nem... nem valami árumlntsvá.ár vagy A hidegháborús őrület ellenére végül Is atom-nyersanyagnak. E kritikus helyzetben Kiállítás dekorációjáról van hó, képünk a brook- Gólem szájába tették a szelídítő hatású „sé- segítségül hívtuk a huszadik század Gólé- okhavanl atomreaktor ólomfaléról kóiiült, met“, ám nem az Egyesült Államokban, ahol mát, hogy szabadítson meg bennünket az először kezdett őrjöngeni, hanem a Szovjet- annyi kellemetlenséggel járó áramhlánytől unióban. Az atomkorszak nem a szerencsét- és segítsen biztosítani számunkra az egyre len Hirosimával kezdődött és nem Is 1945- növekvő villanyáram-szükségletet, ben a Nevada-slvatagban köszöntött be, ha- Igen, segítségül hívtuk, mégpedig azoknem 1954 június 27-én a Moszkvától délnyu- ban a napokban, amikor földkörüli pélyágatra fekvő Obnylszkban, ahol a Szovjet- Jéra röppent az első szovjet szputnylk, nem unió üzembe helyezte az első Iparilag hasz- egész egy hónappal azután, hogy üzembe nélható atom-hőerőművet. Már kilenc esz- helyezték a Szovjetunió ajándékát, az első tendeje Járnak Ide a tudósok, technikusok, csehszlovák atomreaktort, sajtónk hírül adpolltíkusok és művészek a világ minden ta a világnak, hogy hazánkban épülőben tájáról, hogy tapasztalatokat nyerjenek az van az első atom-vlllanyerőmü. Ez örvenatom békés célokra való felhasználásának detes hír őta hat esztendő telt el. A Szovlehetőségelről, és megcsodálják az ember Jetunlóban ma már sokkal nagyobb hatásszolgálatába állított, megszelídített Gélemet, fokú atom-vlllanyerőműveket építenek, mint Itt szerezték tapasztalataikat a Calder Hall-i a miénk lesz. Tapasztalatokban tehát nlnangol atom-hőerőmű építői, melyet két évvel csen hiány. A villanyerőmfl üzembehelyekésőbb, 1958-ban helyeztek üzembe. Ogy- zését 1980-ra tervezték, mint ahogy azt a szintén Franciaországban, az USA-ban, Svéd- Rudé právo riporterének adott Interjújában országban és több más áliámban hozzálát- dr. F. Vlasák energiaügyi miniszter mondottak az atom-höerömüvek építéséhez. Nem- la. Azért legfőbb Ideje, hogy a mi első atomrég helyezték üzembe Ausztriában az első vtllanyerőmüvUnk minél előbb elkészüljön, atomhöerőművet és építenek újakat Francia- és hogy a további atomhőerőmüvek terveprszágban, Nyugat-Németországtoan, Kanadá- zésével ne várjunk addig, míg kipróbálják ban, Japánban, Hollandiában, Belgiumban, az elsőt, mivel az utat mér járhatóvá tet- Svédországban, az NDK-ban és hazánkban, ték előttünk a Szovjetunió, valamint a töb,,A bizonyos típusú reaktorokkal felszerelt bl atomenergia-kutatással foglalkozó fejlett atomerőmüvek építése ún. Ipari stádiumába Ipari állam tudósai és technikusai, lépett — normális jótállással, megrendelésre építik, akár a klasszikus hőerőműveket. Veszélyesek-e az atomhőerőmüvek? a szakemberünk, dr. Medo- Erről a kérdésről Is meglehetősen gyak- Atnm L Tff,nyo’ Akadémia ran 88lk szó( 8Őt akadnak 08lyan egyön“£ l8_ Atomkutató Intézetének dolgozója. aklk a ral nagy A-l-ünk építése körüli le-A szén és kőolaj készletek klmerlthetők és maradást azzal magyarázzák, hogy állítólag az energiaszükséglet állandóan növekszik, az Ilyen hőerőművek Igen veszélyesek. ÁZ utolsó tíz esztendő alatt több mint a Hogy mennyire biztonságos és egészségemelynek nyílóiéiban helyezik el e tüzelóelemeket.
