A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-02 / 5. szám
„Majd a papa!“ Szatirikus komédia ntlusikávfel, három Arái kacagássál: umberitársadelml hibák, gyarlóságok felmútatésával. Ilyenek vagyunk: mutatja a színmű. Sokszor nevetségesek, hamiákodók, Igaz szfvűek, féltékenyek, zárkózottak, ünzflk, kedvesék, haragosak, megbékttlók: Emberek. Káliéi István vígjátékét a Csemadok érsekójvárl színjátszó együttesé Stüdlk alkalommal mutatta be. Négyszer odahaza, ötödszörre Úgyallán. január 11-én ugyanennyi bilnuá* tokot jelzett az időjárást jelző állomás. Szombat, televíziós nap. Ezt ügy szoktuk mostanában elkönyvelni, hogy nemcsak a műkedvelő színjátszóknak, de a hivatásos színházaknak. fa erőé konkurrencla a hideg és a televízió. Mindez az érsekújvéri színjátszóknak is komoly gondot okoz, hiszed további terveikben — csak az év első bárom hónapiéban — móg jó néhány élőadás szerepel: Bajoson, Komáromban, Léván, Zse- Itzen, Bátorkészln, Párkányban, Bócson, Kamocsán. Csodálatos dolog a nevetés. Es még Inkább az, ha olyasmit nevethetünk ki, ami állandóan utunkban van: az emberi gyarlóságot, a társadalom fonákságait. Valószínűleg ez vonzotta a közönséget az előadásra, no meg az, hogy az órsekűjvárl színjátszóknak eddig ti jó hírük volt. Adottságuk, tehetségük módot adott arra, hogy a zenés vígjátékokat Is színvonalasan adják elő. De nemcsak ezt, hiszen az elmúlt évek során különböző műfajú színmüveket mutattak be, mint a Ludas Matyi, a Duda Gyuri, Mágnás Miska, Csikós, Bukfnnc, A nagy műtét, Utolsó vonat stb. Az együttes kitűnő rendezője a múltban Bleszlk Gyula volt. Ezt a tisztséget ma Boleman Iván tölti be, miután a régi rendezőt a betegség és más elfoglaltságok Is távol tartják a műkedvoléstől. Majd a papa! — olvassuk a plakáton, és körülötte csak annyi a mese: hogy a nyugdíjas szabó, a Papa vllúgút izgatják a rajta kívülálló dolgok is. Töiténctesen egy textil-export vállalat, ahol a kedves vő az igazgató. A vő azonban férjnek kissé könnyelmű, igazgatónak meg nagyon beképzelt. Hozzá kapcsolódik a tervező iroda főnöke, ehhez meg a titkárnő, a titkár, az úgynevezett bűvös kör, hová senki nem juthat be, sem tehetséggel, sem erővel, csak a Papa — turfanggal. Ez segít, a furfang. A volt szabómester esze, szeretető, kedves ravaszsága ióp a bűvös körbe, hogy egymásután tépje szét a korrupció szálait. Tehetség kell a neveltetéshez. Ha színpadról akarjuk ezt elérni, akkor Írói és színészi tehetség. Kállai István színműve ax első két felvonásban tökéletesen, a harmadikban részben, a negyedik felvonásban pedig csak kevésbé ad lehetőséget a színésznők arra, hogy maradéktalan hatást érjen el. Ogyallán az indítás jéghideg színpadon kezdődött. A színészi játék hőfoka szolgáltatta a meleget a közönség felé, ős viszonzásul a közönség kacagása, tapsa kapcsolódott az áramkörbe. Az alakítások egyenként váltották ki az érzéseket. Dr. Druga János, a Papa az egész játék alatt izgatott légkört teremtett. Bólémén Ivén, az igazgató a bűvös kör középpontjában lavírozva testesítette meg a bizonytalan vezetőt. A feleség, Turan Sándorné a józan, Az argentin ügyfél fogadósa: Kubicsko Irén, Boleman Iván, Szenczl György papagályiskola: dr. Druga János, Thirringné, Sztoklasz Gáspárné Leleplezés: Polakovlcs János, dr. Druga János, Turan Sándorné, Boleman Iván szeretőire vágyó asszonyt, a megbocsátót alakította élethűen. Korunk egyik jellegzetes ligurája a szlmfiben Pócsai, a főtervező, akinek minden terve aranyat ér külföldön, akkor Is, ha esek a tervek pipa bagót sem érnek, ha e miatt lemondják a rendeléseket. Polakovlcs János Pőcsal szerepében valóban maradéktalan élményt nyújtott. Ugyanilyen hű volt szerepében Halász Imre is, aki a mindenkori simulékony titkárt alakította, korunk egyik még Itt kísértő vállalati figuráját. Az argentin vevőt, a megrendelőt Szenczl György alakításában kacagta meg a közönség, és méltán, mert egyenletes hőfokon adta, amit a szerepe diktált. A bűvös körön belül a kezdő titkárnő szerepében Bilik jánosnét láttuk, ahogy lassan megtanul úszni a* árral, mivel erre lehetőség van. Az események másik púlusáu, a Papa körében ott áll a ház mindonese, Bori, Sztoklasz Gáspárné valóban a ház leika. Minden bajjal, őrömmel azonosul; véd, támad, mikor mire van szükség, Egyensúlyban van szerepével. Kardos szerepében Sztán Sándor, a szerény tervező, valósághű, Még akkor sem változik meg, amikor az ő terveit veszi meg a külföldi üzletember. A szorgalom, a józanság mintaképét alakítja hűen. No és a manökenek. Szombat Júlia, Horváth Mária, akik a szint, a bájt adták az előadáshoz, megérdemelten arattak sikert. A tolmács szerepében Kubinko Irén úgyszintén. Miután a vígjáték negyedik felvonása iróllag sem kidolgozott, Így a befejező kép rendcsinálója. a tisztázott ügyek összegezője, Sümegi, akit Trelaj Géza alakított, sem nyújthatott kifogástalan alakítást, Végül egy epizódszerep, ha ugyan annak mondható, a ráérő, a mütyürkés madaras asszony, korunknak szintén egyik Jellegzetes figurája, melyet Thirringné alakított tökéletesen. Ez a szerep Is szerves részét alkotja a színműnek. Szólni lehetne és kellene még a zenekarról, mely szintén összhangot teremtett az előadás és a közönség között. Szólni a technikai személyzetről, a korszerű díszletekről és a közönségről, hiszen egy színházi előadás művészi sikere mindezektől is függ. Legyen számukra megnyugtató öröm. hogy a sikert együttesen érték el, át fogják még elérni a következő előadásokon. GYURCSÖ ISTVÁN (Fotoslulba: Nővé Zámky) Tervok papíron: Turan Sfindorné, Polakovlcs János
