A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-28 / 30. szám
Mitjelent-A „nagy tehetség" ás kis bémulója Szárnyas művészek Érdekes versenypályázat volt. A szigorú blrálóbtzattság nem bársonynyal leterített asztal mellett ült a színpad előtt, hanem teremrOl-teremre járt, egyik szólistától a másikhoz. S az elbűvölt közönség sem tapsolt az élvezettől, nehogy megijessze az énekeseket. Az énekeseknek nem volt lámpalázuk, kíséret nélkül énekeltek és nem hajoltak meg a hálás közönség előtt. S amikor a bizottság kiosztotta közöttük a dijakat, nem rebegtek meghatott szavakat. A szólóénekesek úgy ültek, ahogyan ide szállították őket a gazdáik — kalitkákban. Békésen tisztogatták a tollúkat, minden érdeklődés nélkül néztek vissza az őket bámulókra, a bizottságra. Csak a tiszta vizecske és a kendermag iránt érdeklődtek. És mégis verseny volt ez a javából. A szépség, az ének és az — „emberi nyelven való előadás’’ versenye. A hivatalos címe így hangzik: Az énekes és díszmadarak 11. kiállítása. Ilyen kiállítás-versenyeket Moszkvában már néhány éve rendszeresen rendeznek. A versenynek ez évben több mint két száz részvevője volt. Itt voltak messzi országrészek leghíresebb szólóénekesei, aztán Itt voltak a legszebb díszmadarak, amelyek ugyan nem tudnak énekelni, de díszes tollruhájukat szívesen mutatták meg a közönségnek és díjat kaptak szépségükért. Sőt voltak Itt olyan mada-Megfontoltság és nyngalom a nagydljat nyert pacsirta főerénye, az előbb kapott Aranyérem sem hozta fit ki a sodrából A tengerentúli vendégek nem énekeltek, csak bemutatták pompásabbnál pompásabb ruhájukat. rak Is, amelyeket kitartó gazdáik beszélni Is megtanítottak. Az ornitológusokból és szakemberekből álló bizottságnak sok munkája volt velük. Rendre meghallgatták az énekesek énekét, a „szavalómüvészek” előadásait, kiértékelték az óceánontúli szépségek divatbemutatóját. S a jók közül Is a legjobbak megkapták az érmeket és a díjakat. Be kell vallani, hogy a verseny részvevői, az értékes érmék és diplomák tránt sem érdeklődtek. Mindent a művészet Iránti szeretetük<ből csináltak, jutalomra nem várva — önzetlenül. A Svet socializmü nyomán. NATO Az Észak-Atlanti Szövetség (angol elnevezése North Atlantic Treaty Organisation kezdőbetűi szerint NATO-nak Is nevezik) a második világháborút kővetően az Amerikai Egyesült Államoktól kezdeményezett államcsoportosulás. Megvalósítására a háború utáni viszonyok között kérőit sor. Ugyanis a háború az európai tőkés országok gazdaságát nagy mértékben megrendítette, pénzügyi egyensúlyuk megingott, és ezért szívesen fogadták azt a támogatást, melyet az Egyesült Államoktól felajánlott Marshall-terv kínált nekik. Az USÁ-nak ekként biztosított gazdasági behatolását hamarosan követte az a javaslata, bogy teremtsenek olyan államcsoportosulóst, mely a tőkés államok erőit egy frontba egyesítve a Szovjetunió és a hozzája csatlakozó népi demokráciákkal szemben álló tömböt jelentene. E javaslat alapján 1949. április 4-éu létrejött 12 állam (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Izland, Norvégia, Nagy-Brltunnla, Dánia, Franciaország, Hollandia, Beltium, Luxemburg, Portugália és Olaszország) szak-Atlantl Szövetsége, melyhez Görögország, Törökország és a Német Szövetségi Köztársaság is csatlakozott, Tagjainak száma 15. A húsz évre kötött egyezmény értelmében a Szövetség tagjai erőfeszítését egyesíti abból a célbél, hogy az észak-atlanti térségben a jólétet és a társadalmi rend állandóságát biztosítsa, valamint népeik szabadságát, a demokráciát, az egyén szabadságára és a tulajdonjog uralmára felépített berendezéseket megóvja. E cél kitűzésekor az Egyesült Nemzetek rendelkezésére hivatkozik ugyan, de ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy annak megvalósítása éppen az Egyesült Nemzetek feladata. A különböző rendszerű államok együttműködése helyett a tőkés államok egyoldalú összevonásával a szocialista államok ellen Irányuló frontot alakit ki, és Így ellentétbe kerül az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel. Az egyozmény értelmében a tagállamok köti lezlk magukat, hogy nemzetközi viszályaikat békés úton Intézik el. Tartoznak védelmi erőiket saját lehetőségeik kihasználásával és egymás kölcsönös támogatásával -tokozni. Ha bármelyiküket fegyveres támadás érné, ezt valamennyi tag elleni támadásnak fogják tekinteni és segítséget nyújtanak a megtámadottnak, hogy akár fegyveres erő Igénybevételével állítsák helyre a nemzetközi békét. A Szövetség központi szerve az Észak-Atlanti Tanács, mely a 15 állam külügy-, esetleg hadügy és pénzügyminisztereiből áll, és évente kétszer-háromszor ülésezik. A Tanács üléseinek legfőbb tárgya, hogy az egyes tagokat rábírják arra, hogy fegyveres erőiket számbelileg és minőségileg mennél gyorsabb ütemben gyarapítsák és fejlesszék. A Tanács állandó legfőbb szerve polgári vonatkozásban a Párizsban székelő főtitkár, katonai vonatkozásban 'pedig az űn. „Állandó szerv", mely az USA, Nagy-Brltannia és Franciaország vezérkari főnökének megblzottalbél áll, és Washingtonban székel. Ez alá vannak rendelve az összes katonai parancsnokságok. A tagállamok Európában állomásozó haderőinek legnagyobb részét közös főparancsnokság alatt egyesítették. E haderők közös főparancsnoka Jelenleg az amerikai Lemnitzer tábornok. Az európai közös főhadiszállás alatt négy európai parancsnokság működik: a közép-, észak-, dél-európai, és a földközi-tengeri parancsnokság (a közép-európai NATO-haderök főparancsnoka Speidel német tábornok, aki a hitleri hadsereg tábornoka volt). Az európai főhadiszálláson kívül még a tengeri erők atlanti-óceáni parancsnoksága és a La Manche csatornára és az Északi-tenger déli részére kiterjedő hatáskörrel külön parancsnokság működik. Kiterjedt katonai támaszpontokat létesítettek és a közös parancsnokság alatt álló haderők rendszeresen együttes hadgyakorlatokat tartanak. Egyre növekvő jelentőségre tesz szert az Észak-Atlanti Szövetségben a volt hitlerista tisztek vezetésével felállított nyugat-német hadsereg. Az Észak-Atlanti Szövetségről megállapítható, hogy csak névleg védelmi, a valóságban azonban a szocialista államok ellen irányuló támadó jellegű csoportosulás. DR. BALOGH DÉNES ÁRPÁD
