A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-28 / 30. szám
Mal számunk tartalmából: Kétezer gyereket segített a világra..................................... 4 Kémények és acélcsövek . . B—7 Szárnyas művészek .... 8 Atomháború vagy békés egymás mellett élés? Aba— Novák Vilmos .... 17 Kuba 1983 19 Nyugati mozaik........................... 21 Prágai nyár ....... 24 A Csahszlaváklal Magyar Dolgozók Knltúregyesületénak hetilapja. Megjelenik minden raeSraap. Fészarkaaxté Mejor Agoitoa SzerkeutSbixatUig: Egri Viktor, Gily Irán, Gyorsaik József, Ltfrinoa Gyula, Mioa József, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezed. Szerkesztőség: Bratlalara, Jasenakého >. Foatatidk C-38», teletan S33-IM TorJozztt a Fosta Hlrlapszolgálata, «lflflsetéteket elfogad mlndan poetahlratal át lerálkézbetltfi. Kllfdldro tzéld eldflaatéseket állatét: Főttorai norlnorf átad, rfrox tlsku. Jlndtláakt sL 14, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdartUalat, Bratltlara, Stárora 4. Eldflzetétl díj negyed érre 19,50 Két, tél érre 3S.~ Két, egén érre 78.— Két. Kéziratokat nem érzünk meg át nem küldünk rlaaza. K-08*31418 Korunk nagy problémája é* létkérdése a háború és a béka kérdése. Napjainkban újra szanvedélyet rita folyik körülötte. Nemrég még a nyugati világ szélsősége« politikusaival vitáztunk az atomháború felmérhetetlen jrasztitásafrúl és lelepleztük az elvakult imperialista „elméleteket“, amelyek ol akarták hitetni a közvéleménnyel, hegy a nukleáris háború elkerülhetetlen, a amellett nem is olyan végzetes, ahogy azt «gyes tudások, politikusok magyarázzák. Az atombomba „atyjának“ titulált magyar származású amerikai tudás, Teller legutóbbi könyvében azt bizonygatja, hegy ja technika mai fejlettsége mellett a életben maradók rövid idő alatt eltárolt tanúk az atom háború nyomait és az élet folyna tovább. Ezt a hazug elméletet egyes világhírű tudásokon kívül » nyugati világ politikusai Is cáfolják. A közelmúltban Kennedy elnök is kénytelen volt beismerni, hagy korunk egyetlen j&rható útja az emberiség békés egymás mellett élése. Az imperialista világ legreekciásebb szószólói, háborús uszításaikkal egyre Jobban elszigetelődnek ás szembekerülnek a békére vágyé tömegekkel. Az ntőbbi hónapokban váratlanul máshonnan irte veszedelmes támadás ■ békés egymás mellett élés lenini elvét. Ez ennél is érzékenyebben érintett bennünket, mert nem kívülről, ez imperialista, de a szocialista tábor egyik legnépesebb országának képviselői, a kínai elvtársak indították a támadást. Tettükkel fetfétlenül meggyengítették azt a hatalmas frontot, amely százmilliókat tömörített a békéért folyé küzdelem zászlaja alá. A Kínai Kommunista Párt vezetőinek számos téves, sót rosszindulaté és rágalmazó A Chomatov melletti Bfsxao közelében ezzel kbérletesnek e prágai Tüzelőanyagkísérleti Intézet dolgoséi, hegy hogyae lehetne elgázosftaai a téld mélyében nyugté, kevésbé értékéé, azénrétegeket. A hatalmat sséntartalékokbél megfeleld módszer kidolgozása ecetén óriási maaaylaégS energiát lehetne nyerni. A kísérletek esfnhelyén ma mér egy npré ásom éli, amely e közel tévőben indítja mag a kísérleti gáztermelést. 1CTK felvétele) álláspontja közül talán éppen e békés egymés mellett éléé elleni hadakozás a legveszedelmesebb. A kinél vezetők ugyanis azt állítják, hagy a békés együttélés lényegében megalkuvás az Imperializmussal és ezért nem szabod visszaretteni egy esetleges atomháborútól sem, miután az feltétlenül a kapitalista világ végleges megsemmisüléséi Jelentené. Egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy egy ú] borzalmas méretű világégésből a szocialista világrendszer kerülne ki győztesen. De az bizonyos, hogy ez emberiség soha nem bocsétené meg a szocialista országoknak, ha nukleáris háborút robbantanának ki. A Szovjetunió Kommunista Pártja számos nyilatkozatéban leszögezte, hogy a szovjet nép soha nem kozd háborút. A kínai elvtársak háborúval szeretnék valéra váltani a szocialista világforradalmat. Ez szöges ellentétben áll a marxizmus alapvető tanításával, amely szerint minden ország népe ma dönti el, hogy mikor lép a szocialista fejlődés útjára és mikor szünteti meg a kapitalista rendszert. A forradalmat nem lehet „Importálni“, bekövetkezte mindig az adott történelmi és társadalmi helyzettől függ. A szocaiista trendszer a világ leghumánusabb társadalmi formája. Eszméit nem terjesztheti százmilliók legyllkoláse árán. Nem akarhatjuk a kapitalista országok proletárjainak, harcos elvtársainak a pusztulását. A történelem alakítása nem jelentheti e kommunista eszmék atomháború árán való terjesztését. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne támogatnánk az elnyomott népek függetlenségi harcait, a gyarmati országok nemzett felszabadító mozgalmait, ahogy art « kínai vezetők állítják. A világon folyó felszabadító küzdelemnek a fegyveres harc csapán az egyik médja és önmagában — a szocialista országok támogatása és a világ közvéleményének szolidaritása nólkül — nem sok eredménnyel Járna. A kínai kommunista párt vezetőinek szektáns állásfoglalása a háború és a béke kérdésében a testvér-pártok felháborodott visszautasítására talál. Egymás után Jelennek meg a világsajtóban a kommunista és munkáspártok nyilatkozatai, amelyek teljes támogatásukról biztosítják a Szovjetunió kommunista pártját ás karunk egyetlen járható útjának a nemzetek békés egymás mellett élését tekintik. E lenini álláspont mellett pártank is szilárdan kitart és külpolitikájának továbbra Is ez a tézis marad az egyik alapéig«. Hruscsov olvtérs egyik beszédében leszögezte: „Meggyőződésünk, hogy e szocialista gazdasági rendszer mind Jobban e tőkés rendszer fölé kerekedik. Hiszünk a nemzetközi munkásosztály legyőzhetetlen erejében. Hiszünk a nemzeti felszabadító mozgalmak erejében. A'kl nem hisz ebben, hogy e munkásosztály forradalmi erői az osxtélyhareban e békás egymás mellett élés feltételei között Is győzelmet arathatnak, az nem hisz a munkásosztály forradalmi erejében, határozottságéban, túlbecsüli ez Imperializmus erőit és léi tőlük.“ Ml hiszünk a munkásosztály erejében, amely atomháború nélkül is győzelemre viszi e szocializmus eszmélt. Sz. B.
