A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-29 / 52. szám
WOLFSTHALDuba Gyula: ADUM le g e n d á in Tervezett erőmüvek a Duna csehszlovák szakaszán H.............. A Duna a Fekete-erdőnél ered és a Fekete tériünk halai után — kihasználjuk, ahogy tengerbe torkollik. Hossza 2880 kilométer, lehet. Amennyire engedi magát. Mert a Európa második legnagyobb folyótéi víz- Duna erős és hatalmas, csodákat tehetne gyűjtő területe egész Közép-Európára ki- a életünkben, de... nein akarta a víztöterjed... A költők elnevezték „nagy Du- megeiben rejtőző energiákat egykönnyen nának“, „öreg Dunának“, vén Dunának“, rendelkezésünkre bocsátani, úgy kell tőle s a folyó egyre csak folyt a Fekete-erdőtől kicsikarnunk mindent, nehéz munkával és a Fekete-tenger felé a vele folvó idő vég- az emberi zsenialitás teljes igénybevételételenjében. A népeknek zsarnoka és jóte- vei. vője volt egyidőhen. Oltalmat, halat és ol- (Ahogy Dévénynél köztársaságunk terülecsó közlekedési lehetőségeket adott nekik, téré lép, folyása meglassul, ő maga elterde néha megvadult, Ingerülten megduz- peszkedik és az Alpokból idáig sodort horzadt, az embereket felkergette a házak fed- dalékot közömbösen elengedi, sorsára ső emeleteire és arra kényszerítette, hogy hagyja, lerakja a csallóközi lapályon és csónakokon járják a városok utcáit. Hatal- zátonyokat épít belőle. Mintha csak a hamas volt, erős és félelmetes... Partjain Józás megnehezítésével borsot akarna törni és mellékfolyói mentén állandóan nyugta- az orrunk alá. De nem csak ez ... Ágakra lankodtak a népek, kevés hely van a vilá- szakad, szigeteket épít és az esése annyira gon, amelyen annyi vihar vonult át év- csökken, hogy ha vízierőművet akarunk századok során, mint a Duna mentén. Harc, rajta építeni, néhány méternyi esési mamarakodás, viszály és elnyomás sebezte gasságért hosszú-hosszú kilométereken fel földjén a lelkeket, hatalmi törekvések és kell fogni a vizét. Csak arról feledkezett politikai koncepciók középpontja lett e meg, hogy az emberen, ha valamit meg akar locsogó, nagy víz, amelyet így látott a nagv csinálni, nem lehet kifogni. Az embernek proletárköltő: „És mint a termékeny, / csak idő kell, hogy a terveit végrehajtsa, másra gondoló anyának ölén / a kisgyer- Idő és akarat, s akkor a feltételeket már mek, úgy Játszadoztok szépen / és nevet géltek a habok felém." megteremti hozzá, hogy munkája sikeres legyen. _ Régóta tudjuk, hogy a Dunát óriási dol. “ „ , gokra lehetne kihasználni. A tudósok és A világ áramszükséglete átlag tíz éven mérnökök véleménye szerint 50 vízierőműként megkétszereződik. Ha ehhez az állan vet lehetne építeni a Dunán (nyugat-német dóan növekvő tendenciához hozzá tesszük szakaszától egészen a Fekete tengerig), még azt, hogy a nyersanyagkészletek vi amelyek 7 millió kW összteljesítmény mel- SZ°^ szükségszerűen állandóan fogynak, lett 30 milliárd kW óra villamos energiát megértjük, hogy az energia kérdése ma a szolgáltatnának Közép-Eurőpának. S mindtechnika egyik legnagyobb problémája. ez csupán befektetés kérdése, a kész erőmű S erre lassan és lustán, mint egy Jóllakott gyakorlatilag már ingyen szolgáltatja az és pihenő óriáskígyó Itt folyik szemünk energiát. Miért késett hát mind ez ideig előtt a Duna. Néha egy egy „vonta“ (von- e befektetés, néhány kisebb német és oszttatóhajó és négy-öt uszály) úszik rajta fel- rák erőmű kivételével a felső szakaszon, felé, Bécs Irányába, vagy fürge motoros ro- miért csak most Jött el az ideje, hogy han de, Komárom felé. Sétálunk a partján, valóban hatalmas vízierőművek sora épül-A rakodópart alsó kövén ültem, nfiztem, hogy Aszik el a dinnyehó]. Alig hallottam, sorsomba merültem, hogy fecseg a felszín, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs ós nagy volt a Duna. (József Attila) Jön a Dunán és teljesen kihasználjuk roppant erejét? Még a Szovjetunióhoz hasonló nagy és gazdag országoknak is erőpróbát Jelent egy hasonló méretű vízlerőmfi felépítése, de a Duna-mente kis államainak meg egyenesen gigászi teljesítmény, amelyet az egész nemzetgazdaságnak szolgálnia kell. S talán még így sem menne egyedül... Néhány megközelítő adat a közeljövőben megvalósításra kerülő bős-nagymarosi erőműrendszer építésének anyagszükségleteiről: az építéshez felhasználnak 784 ezer. tonna cementet, 100 ezer tonna acélt, 29 ezer köbméter fát, 1 millió köbméter követ, 5,2 millió köbméter kavicsot és homokot, 270 ezer tonna kőolajat és 220 millió kW óra villamos áramot. Az emberi munka mennyiségét nem is számítva látszik, hogy sok milliárdos építkezésről van szó, amelyet csak a szomszédos államokkal közösen lehet sikeresen megvalósítani. Az elkövetkező évtizedekben a Kölcsönös Gazdasági Segítés szellemében közös csehszlovák— magyar, román—Jugoszláv, román—bulgár ■és román—szovjet vízierőművek épülnek a Dunán. Már Idézett versében írta le József Attila ezeket a sorokat: „ ... Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a múltai be kell vallani. A Dunának, mely múlt, Jelen s Jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja aa emlékezés, s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés, A költő Jól látott, előre látott. Nem csupán nagyszerű erőműveket építünk a Dunán, de közős dolgainkat is rendezzük közben, s ez valóban nem kevés... ■ (De mit kezdjen a mérnöki ész és akarat a Dunával, amely a Csallóközbe érve A tervek szerint ilyen, lesz majd a bőst vlzlerömü
