A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-22 / 51. szám
A nagysikerű londoni hangversenyt Ladislav Slovák vezényelte London éjiéi. A PlcadiUy kürtér. A Szlovák Filharmonikusuk Angliában Énekelnek a hegedűk, lassan kibontakozik a zenekar színpompéja, búg az oboa, szól a fuvola, Eugen Suchoft Metamorfózisok című szerzeménye hangzik fel. Szlovákia fővárosában vagyunk, a Vigadó nagytermében, a Szlovák Filharmonikusok egyik próbáján. Egy hetes angliai körútjukra készülnek. Ez év májusában járt Csehszlovákiában az egyik angliai hangverseny-rendező iroda menedzsere, hogy a zenekar vezetőivel tárgyaljon. A zenekar híre, különösen a belgiumi és a nyugat-németországi sikeres szereplése óta eljutott Londonba is. A menedzser hamarosan felismerte a lehetőségeket, eljött hozzánk és kőt nap alatt megállapodott az illetékesekkel, hogy november első hetében a Szlovák Filharmonikusok angliai vendégszereplésre indulnak.-. Nem érdektelen, hogy a londoni menedzser részben már előre meghatározta a zenekar műsorát. Azt kívánta tőlünk, hogy Beethoven, Schubert, Dvofák és Cézár Franck müveit játsszák fiiharmonikusaink Angliában. Ez azzal magyarázható, hogy kulturális jelentőségén túl, az angliai körút a menedzser szempontjából elsősorban üzleti vállalkozás volt, és így alkalmazkodni akart az angliai közönség általában inkább konzervatív ízléséhez. Természetes, hogy az ilyen nagyszabású vállalkozás pontos pénzügyi kalkulációt kíván, hiszen arról van szó, hogy a teljes zenekart, a két karnagyot és a kísérőket, összesen 102 embert, hangszerestül, a legrövidebb idő alatt, a leggazdaságosabban Juttassák el a Csatornán túlra, Angliába. A repülőút volt a legegyszerűbb és végső fokon a legolcsóbb megoldás. A zenekar tagjai két csoportban indultak el Angliába. Az egyik csoport Szlovákia fővárosából közvetlenül Londonba hangversenyteremben ülünk, nem is gondolunk arra, hogy a zenekari produkció mögött mennyi munka, tervezés és fáradozás rejtőzik. Az angliai körút is megerőltető és fáradságos volt, hiszen rövid hat nap alatt a zenekar nyolc hangversenyt adott, vagyis minden este egyet és vasárnap, az esti hangversenye kívül, délután még a tanulóifjúságnak is játszott külön, teljes programot. A Szlovák Filharmonikusok angliai fogadtatása igen meleg és a körút sikeres volt. A londoni Royal Festival Hall termének közönsége lelkesen tapsolt a zenekar teljesítményének, és Ladislav Slovák karnagynak, és rendkívüli érdeklődéssel fogadta a modern slovák zene egyik jelentős képviselőjének, Eugen Suchoftnak, Metamorfózisok című zenekari változatait. Az angliai körút egyes hangversenyeinek állomásai a következő városok voltak: London, Sunderland (ott játszottak kétszer, délután a tanulóifjúságnak, este a nagyközönségnek), Newcastle, Leeds, Nothingham, Ipswich és Wolverhampton. Ezt így felsorolni könnyű, de nem könnyű társas gépkocsin egyetlen nap alatt 480 kilométert megtenni, mint például Newcastleből Wolverhamptonba. És a többi város között sem volt sokkal kisebb a távolság. A hangverseny után éjfélkor feküdtek le, délelőtt tovább utaztak, délután hangpróbát tartottak az új teremben és este megint koncerteztek, így ment ez hét napon át. És mégis megérte. A kritikák csaknem mind az elismerés, sőt, a lelkesedés hangján írtak a Szlovák Filharmonikusok Játékáról, Ladislav Slovák igazgató-karnagy és Rajter Lajos első karnagy művészi teljesítményéről. Slovák öt hangversenyt, Rajter hármat vezényelt, a műsoron Betthorepült. Egy IL-18-as utasszállító géjpen a zenekar nyolcvan tagja utazott az angol fővárosba, míg egy kisebb csoport, huszonkét ember, először Prágába repült és onnan egy kisebb IL-14-es gépen folytatta útját Londonba. Ha ünnepi hangulatban a Rajter Lajos, a Szlovák Filharmonikusok elsfi karnagya ven hetedik, Schubert befejezetlen h-moll, Cézár Franck d-moll és Dvofák Oj világ, e-moll szimfóniája, a már említett Suchoíi mű és néhány nyitány szerepelt. A sajtó a Cseh Filharmonikusokkal hasonlította össze a Szlovák Filharmonikusok teljesítményét és megállapította, hogy a két zenekar művészi színvonala csaknem egyenrangú. Érdekes apróság: Az egyik lap humoros cikkírója beszámolójában a produkció dicsérete után azt magyarázta olvasóinak, hogy a Szlovák Filharmonikusokat nem karnagyuk, Ladislav Slovák után nevezték el, a névazonosság a véletlen játéka csupán ... Mit láttak Angliából a zenekar tagjai? őszintén megvallva nem túl sokat. Londonban társaskocslkon két órás városnézésre Indultak, de igazán csak futólag látták a főbb érdekességeket, mert a szűkre szabott idő nem tette lehetővé, hogy az A wolverhamptont hangverseny szünetében. Balról jobbra: a csehszlovák nagyküvetaég képviselője, az angol vendéglátó gazda, Ladislav Soltys, a szlovákiai knltúrszervek képviselője és Ra|ter Lajos karnagy A London Central Airport várótermében. A Szlovák Filharmonikusok haza Indalnak Foto: V. Törey autocarból kiszálljanak. És hasonló volt a helyzet a körút többi állomásán is. Rövid alvás,' délelőtt hosszú autocar-utazás az új városba, délután próba, este hangverseny. Holt fáradtan dőltek este az ágyba. De fűtötte őket az a tudat, hogy a hűvös, üzleti alapon kalkuláló koncertiroda hajszolt munkatempója ellenére is kulturális küldetést végeztek. A repülőutat mindnyájan jól bírták. Hazafelé is két csoportban jöttek, az IL-18 Londonból egyenesen Bratislavába, a kisebbik csoport először Prágába, majd onnan utazott tovább Szlovákia fővárosába. Londonba gyönyörű, napfényes Időben, szikrázó kék égben repültek. Visszajövet állandóan felhőben úszott a gép, az ablakon át az egész út alatt nem láttak mást csak tejszínű, gomolygó ködöt. TANYA PÁL 17
