A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-15 / 50. szám
dfűdűfiH töfa Egy szövetkezeti elnök lemerflaöm meet tte: Ügy történt a dolog, hogy megjelent nálunk egy autós elvtárs — később tudtuk meg, hogy a Járást szakosítási felelős —, összehívta a vezetőséget és rövid tapogatózás után, minden teketória nélkül kijelentette, hogy kötöznlvaló bolondok lennénk, ha nem szakosítanánk a termelést. Így csak szétforgácsoljuk az erőnket, elpazaroljuk az Időnket, haszon nélkül gürcölünk, és a traktoraink hiába pufognak. Micsoda dolog az, termelni mindent, ami az ember eszébe Jutl Hol itt a logika? A kérdést szinte kiáltotta a méltatlankodástól. A következő pillanatban összevissza kiabáltunk mindannyian. De hiszen ml ts... mi is így szeretnénk, csak hát ezt is kell termelni, azt Is kell... persze, hogy Jobb lennel Ragyogó szemmel megegyeztünk, hogy a Jövőben az állattenyésztésre fektetjük a fő hangsúlyt, a kukoricát és takarmányféléket nagyon szereti a határunk. Kevesebb gabonát vetünk, dohánnyal, cukorrépával nem bajlódunk, mert emberemlékezet óta nem volt JÓ termés nálunk belőlük, de az állatokkal... azzal majd megmutatjuk! Az autós elvtárs ts nagyon elégedettnek látszott, pertut ivott velünk, és úgy kezelt, mint megtért bűnösöket, akik mégiscsak szakosítják a termelést. „Meglátjátok, tt betyárok — mondta —, úgy fellendül a szövetkezetetek, hogy saját autóitokon Jártok kapálni a mezőre. Kiderült azonban, hogy a szakosítás nem is olyan egyszerű dolog, és akt elhamarkodja, az bakot lő vele. Néhány hét múlva mondom a Járáson az agronómusnak, hogy szakosítjuk a szövetkezetünket. Nagyon megörült a hírnek. A vállamat veregette, úgy dicsért. — Nagyszerű... végre, hogy eszetekbe Jutott. Tt lesztek az első fecskék. — Bizony — mondtam —, állatokat tenyésztünk majd, meg kukoricát termelünk. Kevesebb árpát vetünk és nem bajlódunk cukorrépával meg dohánnyal. Ogyls alig van hasznunk belőlel — Kevesebb árpát? — hökkent meg. — Igen. — És dohányt meg cukorrépát egyáltalán? — Egyáltalán nem, mert nálunk nem ftzetődik kt. Nagyon elkomorodott. A vállam ütőgetését abbahagyta. Ti talán cirkot, mustárt és csicsókát sem akartok már termelni? — kérdezte gyanakodva. — Se napraforgót...? Sem kölest? . . . — Nem hát... Kukorica, búza és állattenyésztés, ez a miénk... I Kijelentette, hogy abból semmi sem lesz. Dohányt, cukorrépát, cirkot, mus tárt, este sókát és napraforgót termelnünk kell. Kölest is. De hát akkor hogyan szakosítsunk? ... Megvonta a vállát. Ahogy akartok, a szakosítás nagyszerű dolog, én nem vagyok ellene... Egy hét múlva még megüzente, hogy ötven hektár fodormentát Is ültessünk tavaszra, teának... Amikor nála Jártam, megkérdeztem, hogy az a fodormenta nagyon kell? ... Nagyon, mondta teának... Erre elhatároztuk, hogy ez évben még nem szakosítunk, elhalasztjuk. Talán majd Jövőre, -duba-Veszélyes zónák FreniU Sándor felvitele a magzatfejlődés során A megtermékenyült anyasejt bosszú utat tesz meg, amíg élő szervezetté fejlődik. Ezen az útján sok veszély fenyegeti, amelyek következménye káros hatással lehet a születendő gyermek egészségére. Az embriológusok régóta sejtik már, hogy a magzat fejlődése során valamilyen „veszélyes zónákon" megy keresztül. Állatokon ez Irányban sok kísérletet végeztek... Állapotos patkányokat különféle hatásoknak tették ki, pl. felmelegedésnek, gyors lehűlésnek, röntgen besugárzásnak, narkotikumoknak stb. Aztán megfigyelték a patkányok utódait. A különféle hatások mlnósége nem mutatkozott döntőnek az embriókra, a kísérlet Időtartama volt a fontosabb. A behatásokra való érzékenység görbéjének két csúcsa volt, az első a kísérlet negyedik napjára esett, a második a tlzedlk-tlzenkettedlk napra. Vagyis ez azt jelenti, hogy az embrió éppen ezeken a napokon a legérzékenyebb a különféle káros hatásokra, amikor a magzat és az anyaszervezet összekötő kapcsolata keletkezik. Ha ezeken a napokon a patkányt akárcsak egy órás hőhatásnak tették Is ki, a kísérlet a magzatra végzetes volt... Tyúktojésokkal Is kísérleteztek a laboratóriumban. Az eredmény? Kiderült, hogy nemcsak élő magzatot szülő állatoknál, de a tojásokból kifejlődő élőlényeknél Is léteznek ilyen kritikus momentumok. A krfzU A tovább) kísérletek azt mutatták, hogy a szervezet minden tagjának van egy saját „veszélyes zónája". A „krízis" lehetősége nem áll fenn egyldőben a szem, fül, homlok stb. számára. Ugyanazon adaggal — 200 röntgen — különböző ideig sugároztak patkányok. A tíz napig tartó sugárzás az agy deformációját okozta, a tizenegy napig tartó besugárzás következtében félszemü, szemnélküll vagy vak patkányok születtek. A tizenkét napig tartó besugárzás daganatokat Idézett elő, a tizennégy napig tartó pedig elsatnyult végtagokat. Szvetlov orvosprofesszor — a kísérleti orvostudományi intézet tanára — dolgozószobájának asztalán újságklvágások feküsznek a ta- Udomld nevű orvosság hatásáról.' Ez a néhány államban népszerű „orvosság" azt eredményezte, hogy az utóbbi években szerte e világon mintegy 8000 nyomorék született. Az említett kísérletek eredménye azt bizonyltja, hogy a kéz és láb nélküli csecsemők akkor születtek, ha az anyák terhességük ötödikhatodik hetében használták az említett gyógyszert. Az orvosságok és az embrió Az Intézet kutatóival közösen ortopéd szakorvosok néhány kísérletet végeztek csirkéken. Az inzulin például hasonló kóros elváltozásokat idézett elő azz állatok csuklóiban, mint amilyennel az ortopédorvosok gyakran találkoznak beteg gyermekeknél. — Ma mér kétségtelen — mondta Szvetlov tanár —, hogy az emberi magzat veszélyes zónái a terhesség első és 5—8 lk hetében keletkeznek. Ez azt jelenti, hogy az anyára ható káros Impulzusok ebben az Időszakban káros elváltozásokat vagy született betegséget Idézhetnek elő a gyermeknél. A szervezet különféle részel kríziseiken a harmadik és hatodik hét közötti Időszakban mennek keresztül. Ebben az Időszakban tehát meg kell óvni az anyát attól, hogy nehezet emeljen, óvni kell a hőmérséklet változásoktól, gyors lehűlésektől, röntgensugárzástól. Szárny nélküli legyek Hogy van ez hát az öröklódS betegségekkel? Meg lehet előzni őket? Az anyaméhben a magzat az Oröklödó „Információkat" nem egyszerre, de részenként kapja. Mintha csak ez vagy az az öröklődő Jellegzetesség egyszerre csak „bekapcsolna" valamilyen határozott jelre. És éppen ezeket a jeleket kell megakadályozni vagy korlátozni. Ez irányú kísérleteket szárny nélküli legyekkel végeztek. Megállapították, mikor van a . szárny kifejlődésének a kritikus Időszaka. Ha a légy lárvákat ebben az Időben különleges melegkúrának vetették alá, az első légynemzedéknek nem fejlődött ki a szárnya. Érdekes azonban, 'hogy ezeknek a legyeknek újra szárny nélküli utódaik születtek ... Mind ez Ideig ezek csak kísérletek legyeken, egereken és patkányokon. Am az eredmények következtében remélhetjük, hogy az orvosok rövidesen rájönnek a született betegségek megelőzésének módjára. A Svet Soolalizme nyomén 8
