A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-15 / 50. szám
•,I_ Jt. Eleven klubélet folyik a Ctemadok termében Töztér Árpád Léva 1. Városról városra... Mikor hónapokkal ezelőtt megkezdtem ezt a városkép-sorozatot, nem riportokat akartam Írni délszlováklal városainkról. Határozott célom volt: megbolygatni városaink nenf kizárólagos, de jelentős szellemi közönyét, kulturális forradalmunkkal össze nem egyeztethető leülepedetlségét, a munkásság, de különösen az értelmiség egy részének kispolgári elzárkózottságát. Okokat akartam elemezni és orvoslási módot Javasolni. S mindezt azért mondom el éppen most, mert mikor először megfogalmazódtak bennem ezek a gondolatok éppen Léva Járt az eszemben. Nem sokkal azelőtt beszélgettem ugyanis volt Iskolatársammal és barátommal, aki pár éve Léván dolgozik s jól ismeri a helyt viszonyokat. Az ő tehetetlen dühéből, tanácstalanságából és panaszaiból éreztem ki a fent vázolt városképet. Azóta persze bebizonyosodott — éppen Rimaszombat, Losonc és Rozsnyó példáján — hogy panaszai elhangozhattak volna kisvárosaink akármelyikében. De a típus számomra tudat alatt mégiscsak Léva maradt. Léva mint környezet, s történelmi adottság, amelyben szabadon tenyészhet a sznobság, a ki nem élt kispolgári életformák. S keressük az okokat. Történelmi adottság és környezet, mondtuk az előbb. 2. Lévának nagyobb a történelme és híre, mint maga a város. A,vidék gazdag, s mér Írott történelmét Marcus Aurelius római császár nyitotta meg azzal, hogy állítólag valahol Itt Irta meg emlékiratait. A népvándorlás kavargásában született Léva helyén az az ősi település, amelyről 1158-ban találunk először Írott emléket. Később a középkori históriáé énekekben már gyakran szerepel Léve neves olyan történelmi személyiségekkel kapcsolatban, mint Csák Máté, Dobó István, Koháry István és Ocskay László. A Csák Máték Jöttek s mentek, csak szállóigéket hagytak maguk után, (mint pl. a „Csáky szalmája“}, vagy mérhetetlen szenvedést, mint a népnyúzó Balassa Menyhárt, mert a „két pogány (török és német] közt egy hazáért“ vérző lévaiakat a harmadik pogány sem kímélte, a magyar oligarchia. A nagy nevek, a nagy hősök és nagy zsarnokok bevonultak a történelemkönyvekbe, de a nép ezer gyökérrel kapaszkodott a földbe és Itt maradt. Kossuth Idejében a lévaiak 435 önkéntest adtak a szabadságharcnak, s ha közösségi érdekről, áldozatról volt szó, később sem fukarkodtak. A két háború között Lévának erős kommunista pártja ős munkásmozgalma volt, amely nem kevés gondot okózott a hatóságnak. S az ebből a vázlatból Is klsejlő nagy múlt után az ember nagy várost és okult lakosságot vár. Egyiket Is másikat is keresnie kell. Különösen annak, aki vonattal érkezik Lévára. Ugyanis az állomáson hiába meresztgetl a szemét, a városból nem sokat lát. S a vérpiros autóbuszból sem sokkal többet, mert az ablakokra mér függönyt húzott a fagy. Inkább csak érzem hát, mint látom, hogy’ apró, szűk utcákban kanyargunk, s húszat Is fordulunk, míg végre, a város közepén megállunk. Hol van hét a város? Egyik része Tonkovlő L. VNB- elnök asztalán-, fa város és az állomás között épülő Újtelep makettje), a másik része még a tervezők és építészek fantáziájában. Mert a régi Léva sajnos csak a régi mércék szerint mondható városnak. A makett egyik része viszont mér a valóságban Is felépült, s modern épületeiben, parkterveiben körvonalazódik az új Léva. A régi Lévában nincs kultúrhőz, csak egyet len mozi, s az Oroszlán-szállóban egy színházelőadó-terem, — az új Lévában lesz egy üzemi klub, s az Újtelepre modern szállót terveznek. (Sajnos csak 65-ben, a 84-es tervből mindkettő kiesett.] A régi Lévának kevés a munkalehetősége, csak apróbb üze mel, állami birtoka s egy 500 hektáros szövetkezete van. A 49—50-ben épült Klrov, vasmüvet eredetileg ide tervezték, de aztAd mondván, hogy „Szlovákia északabbra kézi-, dődlk“ — elvitték Tolmácsra s Léva nagy-» üzem nélkül maradt. — Az új Lévában egy’ 3000 munkást foglalkoztató textilkomblnát épül majd. A tervek már készen vannak, az építkezést 1985-ben kezdik. Eddig mér 400 fiút és lényt küldtek Rózsahegyre különböző textilüzemekbe — tanulni. Készülve a nagy próbatételre. A régi Léva házal, nagyobbrészt falusi Jellegűek — az eddig kb. 4000 embernek otthont nyújtó Újtelep házal, köztük az új mezőgazdasági technikum, s a hozzátartozó gyönyörű lnterndtus, modern épületek. A régi Lévában már harminc éve nem Javították kz utakat s a villamoshálózatot, ebben az ívben végre ehhez is hozzáfogtak. S az új Léva képét rajzolja a nyolcezer nézőt befogadó nagy új sportstadion, s 'a szabadtéri színpad is A „régi“ Leva As A| Léva Városrólvárosra
