A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-12-08 / 49. szám

KERESZTREJTVENY ZOLA EMIL esztétikájának rövidre fogott — a műalkotásokra vonatkozó — alapgondolatát idézzük a vízszintes 1. és folytatva a függőleges 23. és 26. számé sorokban. VÍZSZINTES: 15. Katlan ré­sze. 16. Az USA egyik tagál­lama. 17. Becézett Árpád. 18. Zsírpúpos ázsiai tulokféle. 20. Hangtalan gége. 21. E napon. 22. Idegen férfinév. 24. Gútán lakik. 27. Ismert magyar nóta kezdete. 29. Szállítási műszó. 31. Glazúr. 32. BZR. 34. Becé­zett Ilona. 35. A. A. 36. Házi­­szárnyas. 38. Kutyák törzséhez tartozó dögevő ragadozó. 40. Öv. 41. Folyó a Szovjetunió­ban. 43. Alakító. 44. Llliomfaj­­tához tartozó növény. 45. Hím­­állat. 46. Sziget a Földközi­­tengerben. 47. ... berg, alagút Ausztriában. 48. Állam fran­ciául. 51. Női becenév. 53. Csa­pat angolul. 55. Sorjegy idegen nyelven. 56. Kan. 58. Felfog. 60. Ű Bécsben (—’): 61. For­dítva: kettős betű. 62. Nápolyi tánc {többesszámban). 66. Rés peremei. 67. Tudomány. 68. Helység Vasmegyében. 69. Gu­­bójából ópiumot készítenek. 70. Gábor Mátyás. 72. Azonos be­tűk. 74. Szorgalmas rovar. 75. Sebhely. 76. Ady Endre biog­­r»m ja. 77. Igen Londonban. 79. Levegő görögül. 80. Chaplin híres filmje. 81. Figyelmeztet. 82. Lendület. {—’). 84. Zamat­ja. 86. Angol gyarmat Jemen szomszédságában. 87. Vándor. 89. Ismert német fró. 91. Léte. 92. Város Wachington állam­ban. FÜGGŐLEGES: 1. Antal Ká­roly. 2. Mazurka része. 3. Tü­zérségi alakulat. 4. Emlék­könyv. 5. Kantáta kezdete. 6. Női név becézve. 7. Egyesület hozzátartozója. 8. Hiányos láb. 9. Idegen férfinév. 10. Néma betűi felcserélve. 11. Erna An­na. 12. Német pénzegység. 13. •Elhagyatott. 14. Aludj szlová­kul. 19. USA állam (—’). 22. Sietség németül. 25. Névelő, 28. Sir. 30. Bánatom. 32. Éke­zettel kritizál. 33. Tárna betűi. 35. Szlovák igenlés. 37. Fran­cia Író (A három testőr). 38. Homokban van. 39. ... carte, étlap szerint, 40. ... Béla, ma­gyar író (Ég a Tisza). 42. Me­ző. 44. Művészet Párizsban. 49. Hang németül. 50. Van ereje 52. Azonos a vízsz. 47-el. 54. Dal franciául. 56. Erika. 57. A növény szaporító szerve. 58. Széle. 59. Megrohan. 62. Függ. 7. 63. Fordítva: csődör. 64. Echo eleje. 65. Veszteség. 71. Mun­kás alvilági nyelve. 73. A föld istennője. 75. Ot olaszul. 76. Idegen női név (ionét.). 78. Sé­ma betűi. 81. Eszme. 83. N. Á G. 84. Pusztít. 85. Visszhang 86. Török férfinév. 88. Ellentétes kötőszó. 89. Bánat része. 90. TLY. 91. Sértetlen. YSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS*SSS/SSSSS/SSS/SSySSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/.'SS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSySSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSsSSSS4 A szerző vitathatatlan érdeme, hogy szubjektívan impresszionalista olvasmány­­élményeit mértéktartóan illeszti a hiva­tott irodalomtörténész kritikai szemléleté­be. Éppen ez a tudományos igényű néző­pont avatja művét irodalomtörténeti ér­tékűvé. Élvezetes, helyenként szinte re­­gényszerűen olvasmányos, szemléletes írásmódjával, lendületes, magával raga­dó, mégis mindig mértéktartóan tartóz­kodó stílusával a nagyrrultú magyar esz­­széírás méltó örököseként mutatkozik be Dobossy László. A kétkötetes, képekkel tarkított, impo­záns köntösben megjelenő mű az irodalmi korszakoknak történelmi mozgások sze­rinti felosztásával, a marxista dialektika igényével dolgozza fel a francia iroda­lom történetét, s ez a periodizálás ugyan­akkor megfelel egy-eqy korszak és az írók kronológikus sorrendjének is. S mi­vel az irodalmat társadalmi jelenségként fogja fel, a stílusirányzatokat is a tár­sadalmi háttér me ‘ itágításával magya­rázza. A szerző -.agyszerü érzékkel oldja meg művében az alkotók életrajza, vala­mint műveik tartalmi-értékelő méltatásá­nak arányát. Igaz ugyan, hogy ezen a té­ren némi hiányosságot ts felfedezhet az olvasó. Az egyes írók Ismertetése arány­ban van jelentőségük nagyságából s a világirodalomban elfoglalt helyükkel. Kü­lönösen maradandó emlékű élményt nyújt Montesquieu, Voltaire, Diderot, Villon, Montaigne, Hugo, Balzac, valamint a mo­ralisták ismertetése. Érzésünk szerint azonban a moralisták­ról szóló fejezet nem nyújt teljes át­tekintést a legsajátosabb francia műfaj“ Ismertetéséhez, s azt ts hiányoljuk, hogy noha egyébként midenhoi feltünteti a francia irodalomról szóló magyar mono­gráfiákat, antológiákat, nem említi Gábor György több kiadást megért Gondolatok könyvé-t, mely a szerző munkáját dicsé­ri a maximák alkotóinak tolmácsolásában. Megítélésünk szerint a szerzőnek követ­kezetesebben kellett volna kimutatnia a francia irodalomnak a világbirodalomba kapcsolódó mozzanatait, analógiát, úgy, mint ahogy Shakespeare franciaországi hatását kimutatta. Az egyébként nagysze­rű Montaigne-arcképhez odakívánkozik az angol Sterne, akinek Érzelmes utazása rokonhangú Montaigne Ütinaplófá-val, Thackeray mesélő kedve Dumashoz hason­lítható, míg Hugo Byron örököse stb. Igaz viszont, hogy a magyarországi ha­tásokat gyakorta kimutatja, így pl. Cha­­taeubriand-é Eötvös Karthauzijá ra, s a ro­mantikus ' Lamartine bejolyását Madách Az ember tragédiájá ra, Petőfire és körére, Voltaire szuggeszlióját Bessenyeiék nem­zedékére stb., stb., sajnos, elhallgatja Romain Rolland Naplóját, s annak kap­csán a magyar vonakozások egész sorát (Jászi Oszkár stb.). Anatole France esetében — úgy véljük éppen Diderot Rameau unokaöccse sorsá­nak tanulsága alapján — a Rózsafabútor eredetét vitatja, sőt azt fordítói epigoniz­­musnak tulajdonítja, noha az irodalom­­történeti kutatások — tudomásunk szerint — még nem állapi ották meg ebben az esetben a sznobizmus indítékán alapuló hamisítást. Talán logos lenne az a kíván­ság is, hogy úű Fontaine későt hatását kimutatná Hegedűs Gézr életművében, hi­szen a Szatírák könyvének írója minden­képpen rászolgált arra, hogy Ezopus. fran­ci követőjében tisztelhesse szellemi előd­jét, mintaképét. Ugyancsak érdekesek Be­­ranger, Hugo, Balzac, Stendhal, Zola, Mau­passant magyarországi hatásai, igaz ugyan, hogy csupán utalásokban érinti ezeket a szerző. Helyenként kiegészítésre szorul, külö­nösen néhány Htathctatlanul klasszikus értékelésü író esetében, a művek felsoro­lása és elemzése, olykor érdemleges mél­tatása. Pl. Diderot-t a levét mű fai meate­­remtőjének nevezi, aki ebben a műfajban a „csúcsokig“ emelkedett, de nem utal annak Sophie-hoz intézett leveleire, s ugyancsak Diderot-nál hiányoljuk a szép-, író Diderot bemutatását, de az egyéb-, ként nagyszerű tanulmány meg sem em-. líti a nagy gondolkodó egyik legsikerül-, tebb regényét, a Szerelem és hűség c, lírai szépségű alkotását, melyben talán a legelőnyösebben íutatkozik meg a Filo­zófus jellemábrázolási és szépírói nagy-, sága. Ugyancsak hiányoljuk Anatole Fran-> ce életművéből az Angyalok lázadásátt, Romain Rolland monográfiájából a Cle­­rambault, a Pierre és Luce, valamint a Napló a háborús évekből feltűntetését. Természetesen nem követelhetjük Do-, bossy László francia irodalomtörténeté­től a teljességet, de legnagyobb írók esetében a teljes életmű felsorolására lett volna szükség. A szerző a világirodalmi értékmérő mércéje alapján válogatott s ez a gondosság impozáns esztétikai ítélőerö­­ről, finom megfigyelőképességről tanús­kodik. Ez a szempor t azonban — bármeny-, nyíre tiszteletreméltó is — a nemzeti iro­dalom történetíróját nem vezérelheti, mi­vel így csorbát szenved annak teljessége. Ezen a téren — főleg a kortárs írók is­mertetésében — Dobossy László munkája a következő kiadásokban némi kfeaészí­­tésekre szorul. Dobossy László francia irodalomtörté­nete arról az igazságról győzi meg az olvasót, amelyre Szerb Antal utalt a világ­irodalom történeté nek előszavában lohn Cowper Powys idézésével az irodalom 'e­­lentőségéről szólva. „Az embernek lehet sikere könyvek nélkül, meggazdagodhat könyvek nélkül, zsarnokoskodhat embertársai fölött könu­­vek nélkül, de nem „láthatja“ Istent, a tel­jességet, nem élhet jelenünkben, amely a múlttól terhes és mébében hordozza a jö­vendőt. ha emberi fajtánk csodálatos nan­­lóit nem ismeri.“ BÖSZÖRMÉNYI JÁNOS 16

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents