A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-24 / 47. szám
Ha hirtelen e képre nézek, régi török Agyú Jut őszembe, melyet a menekülő pogteyok a végvár tövében teleltettek. A szekérrüd viharvert ágyú csövét Idézi... Pedig békés alkotmány volt valamikor. Jámbor tehénkék ballagtak, vagy horpadt hasé, nagy szőrű lovacskák kocogtak előtte. Kenetlen tengelye nyikorgóit, sírt, mint az éhes csecsemő. A gyalogos halandók mégis őrültek, ha felkéredzkedhettek rá. A kátyú* alakon úgy lötyögött, hogy az ember lelkét majd kirázta. Gyermekkorunkban felkapaszkodtunk a seroglyira, a mogorva kocsis ostarhegyének csípését még most is érzem az oldalamon. A kocsisok mindig mogorvák voltak, és hallgatagok. Talán azért nem beszéltek, hogy a nyelvüket fHközben el na harapják. A karekek rétje megkopott. Ha a dülöútak hosszét összeraknánk, amelyet a kerekek bejártak, talán megkerülhetnénk öreg földünket Is. A talpfákat megszikkasztotta a napsugár, magdagasztotta az őszi vendégmarasztalú sár. A vékony küllők még emlékeznek a színes szalagokra Is, amelyekkel lakodalmakkor feldíszítették. A szekér most Itt áll elhagyottan, kiközösítve a falubél, egy kőrisfa dereka a menedéke, oltalmszója. A szekerek kora lejért. A gépek korszakéban élünk. Ugyan ki nem ülne Inkább agy traktorra, mint a székárra. Még az öreg nénikék la szívesebben kéredzkednek fel a pótkocsira. Lakodalom napján pedig feldissltett Spartak repíti a boldog menyasszonyt és vőlegényt a községháza elé. A szakér előbb-utébb múzeumi tárgy lesz és odakerül a régi tőrök ágyúk mellé, mint egy letűnt kor beszédes tanúja. — OZSVAXD — Tan «csoportja ink jelenlegi problémái Ilyenkor es év végén a fél végzett rannka Örömével gondolunk vissza az elméit esztendő sikeres vagy kevésbé sikeres szerepléseire, azonban érdemes mégis egy kissé mélyebben is elgondolkozni azon, ml volt a Jé és mi az, ami még vitatható a népi táncegyüttesek színpadi produkcióiban. Oktober 19. és 20-én Zólyomban JOttek Osztás a téncsoportok vezetőt, bogy az orsségoa éa Jéréai dal- ét táncünnepélyek értékelésén kívül megvitassák az együttesek müsorpolltlkáját la, valamint a mankóinkkal kapcsolatos egyéb szakmai kérdéseket. Ha az együttesek mfisorpolltlkáját az Idei dal- ét téncflnnepélyek tükrében nézzük vagy Összehasonlítjuk a tavalyi dal- ét táncünnepélyek műsoréval, azt tapasztalhatják, hogy kevés űj témájú táncot táncoltak, műsorukat Inkább a népi hagyományokra építették. Tudjak azt, hogy technikai és anyagi okok miatt nem minden együttesnél oldható meg az új témájú táncok betanulása, éa azt sem akarjak, hogy olyan új témájú táncokat alkossanak, amit ax együttes nem tad szépen, ízlésesen, minden művészi Igényt kielégítve elOadnl, számolva azzal Is, hogy nem minden gondolat fejozhetö ki táncban művészt módon. Mai életünk azonban eléggé sokrétű ahhos, hogy mind lírában, mind drámában, de akér humorban él asatfréban Is szinte kimeríthetetlen tárháza legyen az alkaté fantázia száméra. EgyelOra kávés a humort, Őszinte Játékosságot, mély ltralségot és ax érzelmi világ más területéit bemntaté müvek száma. TéncmúvéazetOnk még adót pl. a aiatfra műfajával. Ténccsoportvezetfilnket foglalkoztatja ez a gondolat éa a vitában sok szó esett az é| témáié táncokról, da fOlag ezek formanyelvérél. Felmerült a kérdés, hogy milyen legyen ax új témájú táncok formanyelve. Probléma ez mind n telnOtt, mind a gyermek ténccsoporteknél. Ha ÚJ témijú táncot dolgoznak fal, a formanyelv megválasztáséra több lehetflségflnk van. Alapul vehetjük a balettelemeket, a társasági táncok (twist, csa-caa atb.J, a pantomim vagy a népi tánc elemeit. Meat felmerül a kérdés: épltbeti-e balettelemekra agy olyan téaccsoport a táncait, ahol nemcsak a táncotok, da a vezető sem Ismeri a baletttánc alapalt? Természetes, hogy nem. Hasonló a helyzet a társadalmi tincoknál la, habár az mér Inkább elképzelhető. Esek szerint marad a népi tánc. A népi tánc feldolgozáséval és elemeinek felhasználáséval kapcsolatban Idézhetjük Bartók Bélát, aki a Népzene éa műzene című tanulmányéban felállítja a népzene-feldolgozás bérmaa fokozatét és lehetőségét. Az elsO fok, amikor a zeneszerző a népdalt vagy a népzenét csak kísérettel látja el, vagyis ahogy Bartók mondja, mint egy drágakövet valamilyen szép foglalatba helyezi, amelyik még Jobban kiemeli a drágakő értékét éa szépségét. A második fok Bartók szerint az, amikor a szerző a népzenét mér a saját érzése! kifejezésére használja fel, ét ezekkel a aajét mondanivalóját kívánja kifejezni. A harmadik lokozat pedig az, amikor a azerzű egyáltalán nem használ tel eredeti népzenét, de a népzene minél teljesebb Ismeretében saját formanyelvezetével a zajét érzéseit ét mondanivalóját tolmácsolja. Természetesen ml nagy hátrányban vagyunk a zeneművészettel szemben, mert Berták ezt a teljes klasszikus zenei műveltség és abban az idúben lehető legteljesebb és legsokoldalébb népzenei műveltség birtokéban mondotté kt éa csinálta meg, de párhuzamos a helyzet a népi tánc feldolgozásénál Is. Ha mér túljntottnnk ni első és második fokon, próbáljak meg új témájú táncainkat amelyek a ma emberéhez szélnek, a ma emberének lelkivilágét, törekvéseit matatják meg Ilyen farméban fölépíteni. Tudjak, bogy csoportjaink túlnyomó része ez Ilyen komoly mankóra még nem érett meg, de azt szeretnénk, ha legjobb népmOvézzetl egyőttesalnk, mint a rimaszombati, ffllekl, kassal (DJ Nemzedék), amelyeket mér foglalkoztatja az éj témájú túnc feldolgozásának a gondolata, ezen az úton Indulnának al, illetve haladnának tovább. Kisebb csoportjainknál egyelőre probléma még a csoporton belül folyó nevelOmnnka meglndftésa la. Sokan nem tudatosították még magokban, bogy a népi táncegyüttes, mint hosszabb Ideig agyüttlévO fiatalokból éllé kis közösség, rendkívül alkalmas forma, Öntudatos, rátermett pedagógus kezében az Ifjúság szocialista nevelésére, éa terméizetsaen a színpadon kárásztól a kOzOnaég nevelésében, annak ízlésének fejlesztésében Is nagy sxerepet Játszhat. Ezeknek a csoportoknak a műsora népi hagyományokra épfll, tőlük viszont megkívánnánk, hogy többet foglalkozzanak saját vidékük népi hagyományainak Összegyűjtésével éa feldolgozáséval. Az 0 műsoruk ezzel válhatna gazdagabbá, azlneaobbé. TÖTH MARGIT A tardoskeddl ténccaoport Fonó című eredeti népi táncjátéka a zsellzl dalét láncünnepélyen A tornaijai AKI úttöröcso partja az Úttörőtáborban cimü táncával a gombaszőgl dal- éa táncünnepélyünkön
