A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-17 / 46. szám
A moszkvai „Romen“ színház Harminc évvel ezelőtt alakult meg ez a maga nemében egyedülálló Intézmény. A megalakulás körüli úttörő munkára Így emlékezik vissza Ivan Ivanovics Rom-Lebegyev, a színház dramaturgia, színésze és gitárművésze: „A huszas években a kormány intézkedéseket hozott a cigányok vándor életmódjának megszüntetésére. A Központi Kiadóvállalat mellett cigány alosztály alakult, amely a cigány írás és nyelvtan öszszeállltásán dolgozott. Megjelentek az első cigány folyóiratok, a »Romane zorja« és a »Novo drazsé« (»Oj Üt«). A kőzmfivelődésügyl népbiztosságon munkához látott egy, a cigány színház megalapftásával foglalkozó csoport, melynek tagjai közt ott voltak Mejerhold, Goldberg — a színház első művészeti vezetője, Szemjin Mihajlovics Bogacsavszkij, a zenekar vezetője és jómagam. Hirdetést tettünk közzé az újságokban, hogy lehet jelentkezni az együttesbe. Nem nagy reménységeket fűztünk az akcióhoz, hiszen ki olvasott újságot abban az időben a cigányok, közüli Megfeledkeztünk azonban a cigányok »csendes postájáról«. A színhézalapités hire hamar elterjedt' — egyik táborból a másikba. ,í: Egy barátságtalan novemberi napon felvételi bizottságunk megjelent az akkori »Szovremcnnyik« színház sötét próbatermében és meglepetten tapasztalta, hogy mennyi sötét bőrű ember jelentkezett a felhívásra. Hát mégis eljöttek a cigánvokl Az első jelentkezők alkották a színház magvát. Később sikerült megnyerni Latja Csemft, akkori ismert varietétáncosnőt, hogy lépjen át hozzánk. Ez nagy áldozat volt a számára, mert eddig remekül keresett, nálunk pedig alacsony fizetéssel kellett beérnie s ebből kellett eltartania a családját. De mégis csatlakozott hozzánk, mert az első igazi cigány színháznál akart dolgozni. Ugyanez vezette hozzánk Marja Cserkaszove és Marja Vasziljevna Szkorcová jőnevű esztrádénekesnőket is. -,yv Ma már szinte Hihetetlen, hogy milyen nehézségekkel -ellett megküzdenünk akkor:' a szerepeket felolvasás után kellett megtannini, mert sok szereplő aualfabéto, volt; a cigány nők nem akartak együtt gyakorolni a férfiakkal a tornateremben, mert szégyelltek magukat. Óriási nevelőmunkát kellett végeznünk. Egy év múlva jöttünk ki az első íolklorlsztikus műsorral. Sok primitivizmus és navitás volt benne, de mégis tetszett, mert egyénit, igazán népit nyújtott. A színdarabokon kívül közvetlen agitációval Is foglalkoztunk. Látogattuk a cfginy táborokat, Bogacsavszkij feljegyezte a cigány dalokat özönvízelőtti fonográffal, én a viseletűket rajzoltam. Egyes helyeken a cigányok egyszerűen becsaptak bennünket: beszéltünk velük, megígérték, hogy letelepednek, kértek, hogy legyünk ebben a segítségükre. Másnap reggel aztán nem akartunk hinni a szemünknek — az egész tábor eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.“ Előkerülnek az albumok, a képek. S újra megelevenednek a színház múltiának, úttörő munkájának egyes jelenetei: „Itt a színház alsö színdarabja — az »Elet a kocsikon«, aztán Itt vannak az 1934-os első »Carmen« bemutató képei. Rom-Lebagyev »Tábor a sztyeppen« és »Dal Urszavrúl« című darabjai után 1939- ben Lorca »Vérn6sz«-át mutattuk be. Ez mái" igazi művészeti esemény volt. A háború után erősen kibővült a színház repertoárja. Üj témák merültek fel: kezdtük színre vinni a külföldi — ma-24 J. Zenklvlcs, a színház fiatal táncosnője gyarországl, romániai és indiai cigányok életét (a »Szonni és Machival« című legendát kimondottan a színházunk számára Irta Bolvat Gargl). Sok Indiát vendég, aki látta nálunk a legendát, megcsodálta a nemzeti kolorlt pontos kifejezését, az Indiád dalok és táncok precíz betanítását. Legutóbb egy olasz darabot: »A Madonna fiát« vittük nagy sikerrel színre — kettős szereposztásban. Igen, már ezt Is elértük. A régi tagok mellett fiatal jbüvészoövendékek játszanak. S hogy irtgylik őket az »öregek«, lrlgylik a fiatalokat, akik hivatásukra jól felkészülve, gondos tanulmányok után léphetnek színpadra, nem úgy, mint valaha ők, akik nehezen szokták meg a színházi fegyelmei, nehezen szokták meg, hogy maguk is felelősséget érezzenek a színházukért.“ N SZEREMETYEVSZKAJA ttltfiféfaeji