A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-10 / 45. szám
if-V. ■| asz ember belép a pőstyéni PREMA üzembe, meglepetten körülnéz, 9 ^ hogy valóban gyárba-e került Az ú] modern épület, a széles virágágyak, a meglepd tisztaság, a sok szín és üveg... valahogy Így képzeljük el a Jövő üzemelt. Az első benyomások az üzem belsejében még csak {okozódnak. Am azt nemcsak a szerelőcsarnokok berendezése okozza, de elsősorban a sok új és modern orvosi műszer és készülék, amelyeket Itt gyártanak. Jelenleg 98 különféle fajta orvosi szerszámot és műszert gyárt az üzem, s ebből 40~fajtát saját maguk kísérleteztek ki és terveztek. S az újdonságok száma egyre növekszik. Nagy siker ez a kis üzem számára. De az egészben az a legfontosabb, bogy az Itt tervezett és gyártott újdonságok minősége kielégíti a világszínvonal követelményeit. Ilyenek például az ismert inkubátorok, amelyeket ma már szerte a világon 25 országban Ismernek. Ugyancsak nagy keresetnek örvendenek az INHA-15 Jelzésű inhalátorok. Kiválóan átgondolt találmányuk az MPS 3 Jelzésű motoros kézifűrész, amely gipszkötések átvágására szolgál. Különleges berendezés biztosítja, hogy a fűrész csak a gipszet vágja át és a bőrt még érintkezésnél sem sérti meg. Az orvost szerszámok és műszerek Igényes gyártmányok, s annál Jelentősebbek azok a sikerek, amelyeket a kis üzem fennállása két éve alatt elért gyártásuk terén. A dolgozók, technikusok és tervezők rövid Idő alatt lettek szakmájuk Igazi mesterei. Képek és szöveg: K. Bachen Jósat Feraeh a prototípusokat gyártó műhely dolgozAJa as INHA IS Jelsésű lnhalitor szelepét állítja be. rajták as átélések as Inkubátorok a Ssovjatnnlű számára sé simításokat. A két helmintolőgu* A nagyobb kacsamájért Két (érti hajlong a Kls-Dana partján. Csak nem a víztükrön lebegd árnyékokban gyönyörködnek a verötányes reggelen? Aztán mint a gyerekek agy marék kaviccsal Játszadoznak, nézegetik, vlssgálgatjék. Nines szaknak Jobb dolgnk?... Nem hinném, hogy nagy élvezet az njjaket gémberltd vízbe nyűikéin!. — ja későre halasztotték a nyaralást —, köszöntök rájok. — A nyaralást? — néz rám csodálkozva a magasabbik. — Itt töltöttük ml a nyár JA részét is a pessonyeperjesl lűrdö közelében —, mosolyog a szakállas — csak üdülni nemigen értűnk ré. — Ml a csodát lehat eslnála! a víz partján, ha nem gondtalanul pihenni? — A halmlntológasnak más munkája Is akadhat —, nevet a magas, széles homloké, szőke (latalamber. Kiderült, hogy doktor Vladimír Buta ás Bllőák Jén, a kassal helmlatolAglal intézet dolgozAL A két idény utáni „nyaraié“ már hosszabb ideje o Csallóközben tevékenykedik. Tudományos munkásságuk cil|a, hogy kutassák azokat az élősködőket (parazitákat), amelyek évről-évro nagy károkat okoznak a báslszérnyasoknál, tőlag 1 libáknál és kacsáknál. Kutatásuk helyéöl éppen azért választották CsallAközt, mart az országnak abban a részében, tanyésztlk a legtöbb baromfit. Ez agyban azt is Jelenti, hogy az élősködők Itt okoszák a legtöbb kárt. Sok az elhullás a fiatal szárnyasok közűi és a gyors növekedést Is akadályozzák a paraziták. Ezenkívül a Kis-Duna körayékán legrövidebb a tál, s Így több Idő áll a kutatAk rendelkezésére. A halmiétólAgla (bél-fdrogtan), tőlag a bélben élősködő főrgskat és az általuk okazott betegségeket tanulmányozza. De más szarvakat Is megtámadnak ezek a kártevők. A kutatóknak nem a betegség gyógyításé a (eladatok, hanem, hogy hogyan lehetne megelőzni azt. Elsősorban a paraziták hordozölt kutatják. Továbbá, hogyan fejlődnek az agyas szárnyasokban és a környezetben. Műn-; kűsséguknak nemzetközi Jelentősége abban van, hogy megállapították az filősdlak egyik országból a másikba való bordosAit. A vándormadarak, tőlag a vadlibák a betegség fő terjesztői. Ha valahol megállapítást nyer, hogy a víz fertőzött, akkor vagy kémiai eszközökkel fartőtieatllk azt, avagy agy Időka letiltják a folyót, patakot, tavat a szárnyasok részére, amíg az élősködők al nem pusstulnak. Körülbelül két évig uam szabad kacsákat, libákat a zárolt vízbe engedni. TÓTH P.
