A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-27 / 43. szám

A m

i o

k

tó

b

e

r

e

in

k

Negyvenöt évvel ezelőtt kártyavárként hullott össze a gyűlölt Habsburg-monarchia. A hatalom szimbóluma, a büszke kétfejű sas egyszerre vesztette el mindkét tejét. Az egyiket az első világháború frontjain, a másikat a lázadó hátországban. Közel egy év telt el akkor már az oroszországi szocialista forradalom óta. Tizenhét Nagy Októberének szele felrázta Közép-Európa népeit is. Forrongott Bécs, Prága és Budapest proletariátusa.

Országunk területének nagy részén 1918. október 14-én általános sztrájk tört ki. Tömeggyfilések és tüntetések követték egymást. A dolgozók követelései világosak voltak. Ónálló szocialista országot akartak. £a ezt akarták osztálytestvéreik is Budapesten, Bécsben és másutt.

De nem volt meg még a kellő erő akkor az akarat érvényesítésére. Október 28-án a polgári nemzeti bizottság vette át a hatalmat, és est a napot Írták az önálló burzsoá Csehszlovákia történelmének első oldalára ..,

Huszonhét évvel később ismét viharos napokat élt át az ország népe. 1S4S októberének napjaiban már más volt a helyzet. A prágai Vencel téren október 25-én több százezres tömeg Klement Gottwald beszédét hallgatta. A CSKP elnöke bejelentette, hogy a köztársasági elnök aláírta a bankok, nehézipar és bányák államosításáról szóló rendeletet. A rendelet október 28-án életbe lépett, és Így megszületett az államosítás napja Is. Huszonhét áldozatokkal teli évnek kellett eltelnie, mig teljesülhettek a dolgozók által már 1918-ban meghirdetett tervek, joggal vallhatjuk tehát magunkénak mindkét évfordulót, egy napon emlékezhetünk meg a 45 és 18 év előtti eseményekről is.

Az államosításnak nálunk persze egész sereg ellensége akadt. Elsősorban az érintett fél táborában. Bata, a „cipőkirály“ a rendelet megjelenését követő napon Argentínából táviratilag tiltakozott csehszlovákiai vagyona elkobzása ellen. Menteni próbálták a menthetőt az akkori csehszlovák kormány reakciós kisebbségét alkotó burzsoa minisztereik is.

Tőlünk nyugatra még ma is akadnak befolyásos egyének, akik nem tudnak belenyugodni iparvállalataik elvesztésébe. Seeboom nyugatnémet közlekedési miniszter csaknem minden beszédében ócsárol bennünket és krokodil-könnyeket hullat, mert egykori észak-csehországi szénbányáiból a hasznot már nem az ő családja húzza. Sorolni lehetne más neveket Is, de ennek nem lenne különös értelme. A lényeg, hogy a munkásság 1945 októberében következetesen levonta a tanulságot 1918 októberének tapasztalataiból.

Október 28-a jelentős nap egy további oknál fogva is. Bátran nevezhető ugyanis a népgazdasági tervek napjának. 1948. október 28-án hirdette ki a kormány első országos népgazdasági tervünket, a kétéves újraépítési és fejlesztési tervet. 1948. október 28-ra pedig elkészült első ötéves tervünk javaslata.

S ha az ilyen jubileumok emlékezésre is késztetik az embereket, a visszapillantás egyik célja, hogy jobban tájékozódjunk abban, ami ránk vár. Márpedig, ami iparunk irányítását és tervezését illeti, van bőven javítani valónk.

Helytelen lenne, ha csupán attól tartva, hogy Unneprontók leszünk, nem adnánk helyet ilyenkor a bíráló hangoknak is.

Márpedig gyakran hallunk ilyen megjegyzéseket: ipari termelésünket a háború előttihez viszonyítva sikerült négyszeresére emelni. Az utóbbi évtől eltekintve megszoktuk a tíz, sőt tőbbszázalékos évenkénti termelés-gyarapodást, ám gazdaságunk mégis, súlyos helyzetbe jutott.

Ebben a látszólagos ellentmondásban bizonyos összefüggés fedezhető fel. Tizennyolc évvel ezelőtt a párt politikájának célja a munkáshatalom kivívása volt, ma a cél a kommunizmusba való fokozott átmenet megteremtése. Az ilyen nagyarányú társadalmi változások megkövetelik — elsősorban persze az Irányítóktól — az állandóan fejlődő élet, tehát a valóság megértését. Ha ez nem Így történik, akkor igen káros szubjektivizmus érezteti hatását. E. Szyna lengyel tudós ezt a tényt Így fogalmazta meg: „A közgazdászok és gazdasági dolgozók kötelessége birálólag elemezni a legoptlmisztlkusabb valóságot is“. (Béke és szocializmus kérdései, 1982. 10. szám). Ez a megállapítás annál is inkább igaz, mert a legoptlmisztlkusabb valóságnak is megvannak a maga ellentmondásai, melyek ha kellőképp nem ügyelünk, igen negatívan hatnak az életre. Az ellentmondásoknak a múltban történt figyelmen kívül hagyása bizonyos mértékig megboszszulta magát a mi termelésünkben is. Ez a tudományos módszerek hiányának és a közgazdasági gondolkodásban tapasztalható dogmatizmusnak tudható be.

Ma elsősorban is tudományos elemzésekre - tudományos irányító módszerek kidolgozására van szükség, úgy, ahogy azt a CSKP XII. kongresszusának irányelvei is megszabták.

S. Gy,

f

Gyakori kép: restaurálják műemlékeinket

K. Baumann felvétele

Mai számunk tartalmából:

Ötletek vására................... 4

A mozabiták földién ... 3

J6 bor, |6 egészség . . . 8—7

Odva* fogak alkonya ... 8

Tündöklő bolgár nyár . . 18—19 A virágok városában ... 20

Agancsos legények násza 24

/

A Csehszlovákiai Magyar Dolgosók Kalttregyasületénak hetilapja.

Megjelenik minden vasárnap.

Főszerkesztő Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gáiy Iván, Gynrcsik józset, Lőrinez Gyula, Mécs jézset, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezső. Szerkesztőság: Bratislava, Jesenského 9. Postafiúk C-3S8, telefon 533-04

Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal ás levélkázbesitő.

Külföld re szőlő előfizetéseket elintéz: Feltörni novlaovf áfád, vjvoz tlska. llndFU- ská ni. 14, Praha.

Nyomja a PRAVDA nyomdavélialat, Bratislava, Stárova 4.

Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kéz, fél évre 39.— Kés, egész évre 78.— Kés. Kéziratokat nem őrsünk meg ős nem küldünk vissza. K—21*31753