A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-20 / 42. szám

A proletár nemzetköziség szellemében

A Dukla felől jöttünk Eperjes felé. Megálltunk, hogy egy lélegzetvételnyi pihenőt tartsunk. Messziről jövő édes-bús dalra lettünk figyelmesek. Az országúitól távol, fent a dombok oldalában lányok, aszonyok forgatták a szénát. Ajkukról ukrán dalok szálltak felénk.

Ez a kedves jelenet ösztönzött arra, hogy Eperjesen megszakítsam utamat, s megkeressem az Ukrán Dolgozók Kultúregyesületének Központját, a Gsemadok testvéregyesületét. Tudtam, hogy léteznek, hogy csoportjaik színes műsorait Itt fenn északon nagyon szeretik, ízelítőt belőle Gombaszögön ml is kaptunk már, de ez volt minden, amit felőlük tudtam. Ivan Humenlk elvtárshoz, az Ukrán Dolgozók Kultúregyesületének központi titkárához valósággal betörtem, bejelentés nélkül zavartam meg munkájában.

— Nos — mondta később —, ha a riporter esetleg nem tudná, a két kultúregyesület közt már több esztendős gyümölcsöző barátság létezik. Egyre bővülő munkánk szempontjából a gyakori tapasztalatcserék hasznos segítséget nyújtanak. Őszintén meg kell mondanom, hogy ml Igen sokat tanultunk magyar elvtársainktól, főleg ami a munkaformát, vagy a módszert illeti, akár a Gsemadok helyi szervezetektől, akár a választott szervektől kapott tapasztalatokról van szó. A tapasztalatcsere egy hasznos módszerének tartom a ma már hagyományos műsorcseréket, «mikor esztendőről esztendőre a Csemadok egyik-másik csoportja legjobb műsorával svidniki ünnepségeinken mutatkozik be, mi meg szerepet kapunk Gombaszögön.

— Miben látja a tényleges eredményeket —, főtitkár eivtárs, az egyesület munkásságát Illetően. Sok ugyanis az olyan vélemény, mely a hazánkban működő népművelődési egyesületek munkásságát elmarasztalja, Illetve tömegbefolyását nem értékeli valami kedvezően?

— Egyesületünk mögött tizenhárom munkában eltöltött esztendő áll. Hivatásunk, hogy hozzájáruljunk a dolgozók élet- és kulturális színvonalának felemeléséhez, illetve nemcsak hogy hozzájáruljunk, de hogy magát az emelkedést, a fejlődést, hasznos munkával elősegítsük, hogy a tömegeket, aktív kultúrmunkőra ösztönözzük. Persze, ez nem könnyű feladat, és az évtizedes lemaradást nem lehet órák alatt behozni. De a fejlődő érdeklődés, a tudásszomj, a véleménynyilvánítás, mellyel ma már mindenül számolnunk kell, végeredményben a ml munkánk eredményességéről beszél. Munkásságunk gyakorlati végrehajtásában — amennyiben ez érdekelné — a fő hangsúlyt azokra a lehetőségekre fektetjük, melyek a tömeg megmozgatására nagyobb hatással vannak. így a legnagyobb sikereket népművészeti csoportjaink érik el, de ugyanakkor az utóbbi időben megindult színjátszás is meghozza a maga gyümölcsét. Falvainkon jelentős sikert érünk el „élő újságjainkkal.“ Ezekben az élet és a napi politika legidőszerűbb kérdéseit képzett újságíróink boncolgatják, vagy képviselőink járásaink, falvalnk konkrét problémáit vitatják meg a hallgatósággal. Nagy súlyt helyezünk az egészségügyi problémák megvitatására Is, s így élő újságjaink müsűrából spse hiányoznak az orvosok, akik az egészségügy problémáinak tisztázásában nagy hasznunkra válnak. Sikerekről beszélhetünk könyvkiadásunkat és sajtónkat illetően is. Pillanatnyilag azonban azon töprengünk, mit lehetne e téren még tenni.

A továbbiak során az egyesület újabb törekvéseiről szólva Ivan Humenlk, az UDK főtitkára megállapította, hogy a tagság munkaaktivitásának fokozása érdekében az egyes csoportokon belül, falvakon és városokban egyaránt, ún. érdekköröket létesítenek, s remélik, hogy ezeknek hajtóereje mozgékonyabbá teszi majd a csoportok és tömegek kultúrmunkáját. Arra a kérdésemre, hogy az egyesület munkásságát miként értékelik a tömegek, a következő feleletet kaptam:

— Nehéz erre nekem, a központi vezetőség tagjának válaszolnom. Hasznosabbnak tartanám, ha a hazai ukrán dolgozóknak adná fel ezt a kérdést, de hogy részünkről se maradjon a leitett kérdés megválaszolatlan, ennyit mondanék:

Ahol aktív csoport működik, ott az emberek szeretik s becsben tartják, hisz csoportunk a dolgozók segítségére van.

— Mit üzen a Csemadok-tagoknak?

— Sok erőt munkájukhoz! Mélyítsük tovább együttműködésünket, fokozzuk dolgozó tömegeink kultúrszomját, tudásvágyát, legyünk a tömegek támasza, hisz munkásságunkkal közös hazánk és a magunk Javát szolgáljuk.

NAGY JENŐ

A Csallóközi Együttes Leanytánua A* Együttes pantomim-csoportja

/e

c

e

é

U

&

s

1. Dunakürtvélyesen béke-ünnepségei rendeztek. Valamennyien föl emlékszünk a nemrég még jönevü Csallóközt Együttes gombaszögl szereplésére. A közönség akkor nemigen volt velük megelégedve. Hibáik főleg felkészületlenségükből eredtek. A Körtvélyesen bemutatott Leánytáncuk ezzel szemben éppen kldolguzottságával, fegyelmezettségével tűnt ki u többi közül. Ötletes vnlt az együttes táncparédiája Is, kerülniük kellene azonban a bellyel ripacskodásnak haté túlzásokat. Gyenge eredményt nyújtottak a vondégszercplő gyérlek. (Szöveg és képek: —tör—)

2. A buzitól dal- és táncünnepély is föl sikerült. A mintegy 800— 1000 vendéget gazdag kultúrműsor szórakoztatta, melyben különösen a jánokl, színál, kassai és a belyi kultúrcsoport nyújtott kiváló teljesítményt. A kassaiak műsorát opera-szölölk. s Novák bácsi anekdétál tették emlékezetessé. Az ünnepségek keretében megjutalmazták a szövetkezet ellenőrző bizottságának tagjait, s legjobb dolgozóit is. (Bartba Gábor leveléből)

3. A nagytétényi Csemadok a nyár folyamán két műsorral is fellépett a helyi közönség előtt. Június 9-én Itt rendezték a járási Csemadok-napot, augusztus 18-án pedig egy asztrádmüsort tanultak be a cétényiek. A szavalatokból, jelenetekből s énekszámokból álló műsor Cbovanöek iskolaigazgató, Jarnska László, Kósa jános és Csöllel Zsuzsanna munkája volt. (Varga jenű leveléből)