A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-20 / 42. szám

A proletár nemzetköziség szellemében A Dukla felől jöttünk Eperjes felé. Meg­álltunk, hogy egy lélegzetvételnyi pihenőt tartsunk. Messziről jövő édes-bús dalra lettünk figyelmesek. Az országúitól távol, fent a dombok oldalában lányok, aszo­­nyok forgatták a szénát. Ajkukról ukrán dalok szálltak felénk. Ez a kedves jelenet ösztönzött arra, hogy Eperjesen megszakítsam utamat, s megke­ressem az Ukrán Dolgozók Kultúregyesüle­­tének Központját, a Gsemadok testvéregye­sületét. Tudtam, hogy léteznek, hogy cso­portjaik színes műsorait Itt fenn északon nagyon szeretik, ízelítőt belőle Gomba­szögön ml is kaptunk már, de ez volt min­den, amit felőlük tudtam. Ivan Humenlk elvtárshoz, az Ukrán Dolgozók Kultúregye­­sületének központi titkárához valósággal betörtem, bejelentés nélkül zavartam meg munkájában. — Nos — mondta később —, ha a ri­porter esetleg nem tudná, a két kultúr­­egyesület közt már több esztendős gyü­mölcsöző barátság létezik. Egyre bővülő munkánk szempontjából a gyakori tapasz­talatcserék hasznos segítséget nyújtanak. Őszintén meg kell mondanom, hogy ml Igen sokat tanultunk magyar elvtársaink­tól, főleg ami a munkaformát, vagy a mód­szert illeti, akár a Gsemadok helyi szerve­zetektől, akár a választott szervektől ka­pott tapasztalatokról van szó. A tapaszta­latcsere egy hasznos módszerének tartom a ma már hagyományos műsorcseréket, «mikor esztendőről esztendőre a Csema­­dok egyik-másik csoportja legjobb műsorá­val svidniki ünnepségeinken mutatkozik be, mi meg szerepet kapunk Gombaszögön. — Miben látja a tényleges eredménye­ket —, főtitkár eivtárs, az egyesület mun­kásságát Illetően. Sok ugyanis az olyan vélemény, mely a hazánkban működő nép­művelődési egyesületek munkásságát el­marasztalja, Illetve tömegbefolyását nem értékeli valami kedvezően? — Egyesületünk mögött tizenhárom munkában eltöltött esztendő áll. Hivatá­sunk, hogy hozzájáruljunk a dolgozók élet- és kulturális színvonalának feleme­léséhez, illetve nemcsak hogy hozzájárul­junk, de hogy magát az emelkedést, a fejlődést, hasznos munkával elősegítsük, hogy a tömegeket, aktív kultúrmunkőra ösztönözzük. Persze, ez nem könnyű fel­adat, és az évtizedes lemaradást nem le­het órák alatt behozni. De a fejlődő ér­deklődés, a tudásszomj, a véleménynyil­vánítás, mellyel ma már mindenül szá­molnunk kell, végeredményben a ml mun­kánk eredményességéről beszél. Munkás­ságunk gyakorlati végrehajtásában — amennyiben ez érdekelné — a fő hang­súlyt azokra a lehetőségekre fektetjük, melyek a tömeg megmozgatására nagyobb hatással vannak. így a legnagyobb sike­reket népművészeti csoportjaink érik el, de ugyanakkor az utóbbi időben megin­dult színjátszás is meghozza a maga gyü­mölcsét. Falvainkon jelentős sikert érünk el „élő újságjainkkal.“ Ezekben az élet és a napi politika legidőszerűbb kérdéseit képzett újságíróink boncolgatják, vagy képviselőink járásaink, falvalnk konkrét problémáit vitatják meg a hallgatósággal. Nagy súlyt helyezünk az egészségügyi problémák megvitatására Is, s így élő új­ságjaink müsűrából spse hiányoznak az or­vosok, akik az egészségügy problémáinak tisztázásában nagy hasznunkra válnak. Si­kerekről beszélhetünk könyvkiadásunkat és sajtónkat illetően is. Pillanatnyilag azonban azon töprengünk, mit lehetne e téren még tenni. A továbbiak során az egyesület újabb törekvéseiről szólva Ivan Humenlk, az UDK főtitkára megállapította, hogy a tag­ság munkaaktivitásának fokozása érdeké­ben az egyes csoportokon belül, falvakon és városokban egyaránt, ún. érdekköröket létesítenek, s remélik, hogy ezeknek hajtó­ereje mozgékonyabbá teszi majd a csopor­tok és tömegek kultúrmunkáját. Arra a kérdésemre, hogy az egyesület munkássá­gát miként értékelik a tömegek, a követ­kező feleletet kaptam: — Nehéz erre nekem, a központi vezető­ség tagjának válaszolnom. Hasznosabbnak tartanám, ha a hazai ukrán dolgozóknak adná fel ezt a kérdést, de hogy részünkről se maradjon a leitett kérdés megválaszo­latlan, ennyit mondanék: Ahol aktív csoport működik, ott az em­berek szeretik s becsben tartják, hisz cso­portunk a dolgozók segítségére van. — Mit üzen a Csemadok-tagoknak? — Sok erőt munkájukhoz! Mélyítsük to­vább együttműködésünket, fokozzuk dol­gozó tömegeink kultúrszomját, tudásvá­gyát, legyünk a tömegek támasza, hisz munkásságunkkal közös hazánk és a ma­gunk Javát szolgáljuk. NAGY JENŐ A Csallóközi Együttes Leanytánua A* Együttes pantomim-csoportja /e c e é U & s 1. Dunakürtvélyesen béke-ünnepségei rendeztek. Valamennyien föl emlékszünk a nemrég még jönevü Csallóközt Együttes gombaszögl szereplésére. A közönség akkor nemigen volt velük megelégedve. Hi­báik főleg felkészületlenségükből eredtek. A Körtvélyesen bemutatott Leánytáncuk ezzel szemben éppen kldolguzottságával, fegyelmezett­ségével tűnt ki u többi közül. Ötletes vnlt az együttes táncparédiája Is, kerülniük kellene azonban a bellyel ripacskodásnak haté túlzáso­kat. Gyenge eredményt nyújtottak a vondégszercplő gyérlek. (Szöveg és képek: —tör—) 2. A buzitól dal- és táncünnepély is föl sikerült. A mintegy 800— 1000 vendéget gazdag kultúrműsor szórakoztatta, melyben különösen a jánokl, színál, kassai és a belyi kultúrcsoport nyújtott kiváló telje­sítményt. A kassaiak műsorát opera-szölölk. s Novák bácsi anekdétál tették emlékezetessé. Az ünnepségek keretében megjutalmazták a szö­vetkezet ellenőrző bizottságának tagjait, s legjobb dolgozóit is. (Bart­­ba Gábor leveléből) 3. A nagytétényi Csemadok a nyár folyamán két műsorral is fellé­pett a helyi közönség előtt. Június 9-én Itt rendezték a járási Csema­­dok-napot, augusztus 18-án pedig egy asztrádmüsort tanultak be a cé­­tényiek. A szavalatokból, jelenetekből s énekszámokból álló műsor Cbovanöek iskolaigazgató, Jarnska László, Kósa jános és Csöllel Zsu­zsanna munkája volt. (Varga jenű leveléből)

Next

/
Thumbnails
Contents