A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-06 / 40. szám
A klrályhelmect Helyi Nemzeti Bizottság mellett müködö polgárt aktíva nagyszabású 25 éves házassági évfordulót rendezett. Képünkön KŰsik János és felesége láthatók, akik a HNB-n az emlékkönyvbe nevüket trfdk be. Nagy István bácst, a kiváló gyümölcskertész már leszüretelte az idei baracktermést. Nemsokára a fiatal almafák gazdag termése szedésére kerül a sor. Aki mostanában Eperfesen Jár, megcsodálta a. példásan gondozott gyümölcsöst. Erzsiké szép szeme is belefeledkezett a gyönyörű piros almákba. ítö) A Csemadok és az EFSZ-ek Az utolsó Időben egyre égetőbbé vált a falu kulturális színvonalának emelése, annál Is inkább mert ez a kérdés szorosan összefügg azzal, hogy ifjúságunkat az eddiginél fokozottabb mértékben bekapcsolhassuk a mezőgazdasági termelésbe, öszszefügg ez a kérdés a falu és a város közötti lényeges különbségek eltávolításával is, mely a termelés színvonalán kívül éppen a kulturális élet területén nyilvánul meg szembeötlően. Mindenki érzi tehát, hogy itt valamit tenni kell, mégpedig valami konkrétat, aminek pozitív hatása lesz. így vetődik fel például a Csemadok helyi szervezetei és az EFSZ-ek együttműködésének kérdése Is, mely annál Is inkább időszerű, mert az EFSZ-ek falvalnkon hovatovább nemcsak gazdasági, de a kulturális élet középpontjává Is válnak. Szövetkezeteink annak ellenére, hogy kisebb-nagyobb gazdasági nehézségekkel küzdenek, már legtöbb faluban rendelkeznek olyan anyagi alapokkal, melyek lényegesen hozzájárulhatnak a falu kulturális életének megjavításához. E probléma megoldása azonban nemcsak a szövetkezet vezetőségének a feladata, de megköveteli a falun működő tömegszervezetek, így a Csemadok szervezetének bekapcsolódását Is a szövetkezeti klubok megszervezésébe és a szövetkezeti klubok tervszerű kihasználásába a kultúra és népművelés érdekében. A szövetkezet rendelkezésére álló anyagi eszközökön elsősorban a szövetkezet kultúralapját értjük, melyet szükséges, hogy a jövőben minden faluban helyesen használjanak fel olyan konkrét célok megvalósítása érdekében, melyek tartósan fogják szolgálni a falu kulturális életének fellendülését. Az eddigi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti kultúralap ilyen irányú felhasználásáról még sok esetben nem beszélhetünk. Kevés segítséget kapnak a szövetkezetektől a falun működő népművészeti együttesek, és ha kapnak is, akkor ez a segítség legtöbbször abban nyilvánul meg, hogy a szövetkezet járművet bocsát a népművelési csoport rendelkezésére. Szükséges ez Is, de azt hiszem, nem ez a lényeg. Vegyük csak például, hogy milyen lehetőségük van az egyes községeknek a kultúrmunka fejlesztésére az EFSZ-en keresztül. Muzslán például a szövetkezetnek megvannak a lehetőségei arra, hogy a kulturális alapból segítséget nyújtson a népművészeti együttes fejlesztésére; de sajnos, a faluban egyetlen Ilyen együttes sem működik. Lehetőség tehát van, csak hiányzik a szervező munka. Restén — kassai járás — a szövetkezet kultúralapjának nagy részét a művelődési otthon felépítésére fordították, melynek eredményeképpen ma már van a községben modern kultúrház, viszont a faluban nem működik egyetlen népművészeti együttes sem. A lehetőség tehát Ismételten nincs kihasználva. A galántal Járásban lévő Haladás EFSZ — 1964-re tervezi a szövetkezeti klub felépítését, és mér eddig Is megalakult az EFSZ keretén belül egy zenekar, az EFSZ hangszereket vásárolt, és csak a szövetkezeti tagokon múlik, hogy ezek ki Is legyenek használva. Az érsekújvári járásban lévő Péder községben a szövetkezeti klub megalakítására van lehetőség, mivel az EFSZ-ben erre megfelelő helyiség is akad, addig is, amíg az új művelődési otthon felépül. Helyiség tehát van, de szövetkezeti klub nincs. így sorolhatnánk a végtelenségig azokat a falvakat, ahol az adott lehetőségek nincsenek kihasználva a falu kulturális élete emelésének érdekében. Vannak azonban jobb példáink Is. A Csemadok és az EFSZ együttműködésének szép példáját találjuk a lévai járás Kéty községében, ahol nagyon szép kultúrházzal rendelkeznek, melynek védnökségét a szövetkezet vállalta, és a gondnokot Is fizeti. A művelődési otthonban a Csemadok helyi szervezete az őszi és téli Időszak folyamán rendszeres munkát végez, színdarabokat és esztrádmüsorokat rendez. Az EFSZ 10 000 Kős értékben vásárolt hangszereket; további törekvésük, hogy mielőbb megalakuljon a zenekar. A Csemadok helyi szervezetének működéséhez szükséges anyagi támogatást Is az EFSZ fedezi. Ezenkívül évente 5000.— koronát fordít az EFSZ könyvvásárlásra. A Csemadok helyi szervezete viszont azonkívül, hogy a kulturális mozgalom területén kihasználja az EFSZ által nyújtott segítséget, a mezőgazdasági csúcsmunkák idején mozgósítja tagságát, a termés betakarításra — brigádmunkákra. Íme, néhány példa, mely azt bizonyltja, hogy az EFSZ-ek vezetőségei részéről a legtöbb helyen megvan a jóakarat, hogy anyagilag hozzájáruljanak a kultúra fejlesztéséhez. Mi az oka tehát, hogy ezek a lehetőségek mindmáig nincsenek kellőképpen kihasználva. Szerintem elsősorban az, hogy hiányzik a falun a kulturális szervező munka, főleg a Csemadok helyi szervezetei részéről, hiszen a kétyi helyi szervezet példája Is mutatja, hogy milyen hatásosan lehet a szövetkezettel együttműködni. Ebből pedig azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Csemadok helyi szervezeteinek a jövőben kezdeményezőbben kell fellépnie minden községben, a szövetkezeti klubok mgalakításánál, bevonni e kérdés megoldásába a nemzeti bizottságot és a többi tömegszervezeteket, továbbá a szövetkezeti klub keretein belül egységes irányelvek szerint lerakni a falu kulturális életének alapjait. Igen, a kezdeményezés és a szervezés az, ami hiányzik ma a falun a kulturális élettel kapcsolatban. Fontos, hogy jó szervező munkával kihasználjuk még azokat a minimális lehetőségeket Is a kultúra fejlesztésében, melyek falvainkon megvannak. Ez a kérdés annál is fontosabb, mert a Csemadok helyi szervezetet nem rendelkeznek olyan anyagi eszközökkel, melyek biztosítanák a népművészeti mozgalom további lényeges fejlesztését. A szövetkezeteknek azonban ezek a lehetőségei megvannak. Fel kell használni őket a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális életének fejlesztése érdekében még azon az áron Is, hogy a Csemadok és eddig a Csemadokban lévő népművészeti együttesek ténykedésük színterét teljesen átteszik a szövetkezeti klubokba; hisz a célunk egy: a falu kulturális életének fellendítése. Ezt a magasztos célt pedig nem akadályozhatja az individualizmus, az enyém, tied, övé fogalmakhoz való merev ragaszkodás. A Csemadok helyi szervezeteinek tehát egyik legidőszerűbb feladata, hogy fokozott mértékben támaszkodjanak az egységes földművesszövetkezetekre, azoknak segítségét minden rendelkezésükre álló erővel használják fel a falu kulturális életének további fellendítése érdekében, hisz az EFSZ Jelenti ma a falu gazdasági alapját, és csak ezen a gazdasági alapon nőhet és virágozhat a falu kulturális élete Is. VARGA JÄNOS
