A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-29 / 39. szám
Brnoban A faraszi csoda Az asszuánl gíl építős» befejezéséhez közeledik. Aztán eljön a nap, amikor a Núblai-slvatagból történelmi emlék és egy beltenger feneke lesz. Érthető tehát, hogy lázas ütemben dolgoznak a régészek, hogy minél többet megmentsenek az ősi kultúrák becses emlékei közül... Mint tudjuk, az egyiptomi és a szudáni kormány az UNESCO- boz fordult segítségért, felajánlva, hogy a külföldi tudósok által feltárt műkincsek felét az Illető ország múzeumainak rendelkezésére bocsátja. Megindult hát a nemes versengés az egyes országok archeológusai között: ki tud minél többet megmenteni az óegyiptomi kultúra csodás emlékei közül, mielőtt visszavonhatatlanul és örökre elmerülnének a hullámslrban. Más országok archeológusai mellett a lengyelek is részt kértek a mentési munkálatokból. Egy Idő óta lengyel tudományos expedíció dolgozik a Núblal-slvatagban. Egy hét kilométer bosszú és egy kilométer széles területet kértek a Nílus partján. Helyes volt vajon a választása, kérdezték minduntalan munkatársai Micbailowski professzort, ax expedíció vezetőjét. Ezer és ezer kosár homokot hordtak el már az arab munkások a közeli Nílusba, amikor végre kemény tárgyba ütközött a csákány. 30—40 méter mélységben a homokbuckák alatt egy háromhajós, egykor kupolával fedett templomra bukkantak. A templom helyiségei is teli voltak homokkal, amelyet most már fokozott ütemben hordtak el. Az első szabaddá tett freskók minden várakozást felülmúltak. Először két fej vált láthatóvá, mindkettő gyönyörű, friss színekben maradt meg, az egyik aranybronz, a másik szép vörös tónusokban. Szent Mihály arkangyal és a Madonna a gyermek jézussal. Ez volt a kezdet. Azóta a bizánci kultúrának ezt a hatalmas gyűjteményt teljes egészsében feltárták. A IX—XI. századból származó több mint száz freskó és felirat azt bizonyltja, hogy szoros kapcsolatok voltak a keresztény nűbial királyság és a bizánci birodalom között. Mivel az Idő sürget, a szükséges konzerválás! munkálatokat még a helyszínen elvégzik, s a kincseken a lengyel és a szudáni kormány az előzetes megállapodás értelmében megosztozik. A faraszi bazilika műemlékei aztán a varsói és khartouml múzeumokba kerülnek. — ta —
