A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-29 / 39. szám
A falu a Söshegyrßl ria negyedikes, Zsltva Teréz harmadikos. A gépjavító szakot eddig már mindenki elvégezte, Illetve most végzi tévúton. De az Idősebbek se maradnak el. Mlkecs Pál már 41 éves és most tanul a Jóhírű nagymegyeri kétéves gazdasági Iskolában. Pedig Vágsellyén már elvégezte a kertészetit. Hegedűs István, a növénytermesztő csoport vezetője tévúton végzi a mesteriskolát... Tanulni! Az élet követelménye ez, és Bajtán erős visszhang válaszol: tanulunk! Pedig kicsiny a közösség. 700 lélek, ebből 80 ember az állandó szövetkezeti dolgozó. Ennyien és a gépek művelik a 440 hektárnyi dombvidéket. Dombokat, mert itt nincs egy hektár sem talán, ami egyenletes, sima területen volna. Egyedül a halastó. Tapasztalattal és tanulással igazodnak hát a dombvidékhez, hogy többet markoljanak terméséből, mint azelőtti Miből, mennyit sikerül markolni? — Fiatalok vagyunk — mondja Hegedűs Dénes elnök. — Fiatalok vagyunk ős Így minden jó dolog érdekel, ami hasznos. De a legfontosabb, hogy minden munkára van képzett emberünk. Itt van például a Juhászunk, Szeleczky János. Négy éve van Bajtán. Kisgyarmatról Jött. Aranykeze van. Évente, ha egy-két hullás megtörténik, de az sem az ő hibájából. A haszon meg... Csak gyapjúból 100 000 korona és a legjobbkor, májusban. Juhászunk 470 Juhot gondoz... És itt van Benkó Márton bácsi, hatvan éves. A hlzómarháknál etető. A tervezett súlygyarapodást eddig mindig túlteljesítette. Vagy Tóth Gézáné és Benkó Istvánné a sertéseknél. Negyven mázsával vállaltak többet a tervezettnél. Már eddig is 120 százalékra teljesítettük a tervet. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek ... — Baj is akad, nem tagadjuk — folytatja a felsorolást Hegedűs Dénes. — A tavalyi tél alaposan lerontotta a fejősteheneket. Ezt nehéz behozni. Anyagilag pótolja ezt a növendékállományunk, főként az üszők nevelése, az azokból bevett haszon, mivel teljesen tbc-mentes állatállományunk van, de a tejet, sajnos nem pótolja. De ebben nemcsak az emberek a hibásak ... Am több a Jókedv, mint az elkedvetlenítő jelenség. Nem hiába veti hátát a hegynek a falu, mintha védekezne. Megtanulta Így a küzdelmet, szembe a mostoha dombokkal. Idősebb asszonyok, segítenek nagy tapasztalatokkal, egymáson és a szövetkezeten: özvegy Haraszti Józsefné, vagy özvegy Baka Flóriánná, a kacsa- és csirkenevelésben jeleskednek. És itt ts van már fiatalabb utánpótlás, Cserge Nándorné személyében. Ha akad Is hullámvölgy, az emberek kirántják a szekeret ebből, erővel ős ésszel fognak hozzá. Munkaerőben sincs hiány a bajtai szövetkezetben. Az elnök szerint már keresik is a munkát. Keresik. A gépesítés megszervezése után meg Inkább keresni fogják majd. Ezt már az idei aratás Is megmutatta. Először arattak kombájnnal — már ahol lehetett — és a múltbéli hat hét helyett három hét alatt végeztek. De gondolnak a munkalehetőségre Is. Dombos a bajtai határ. Alkalmas a föld gyümölcs- és szőlőtelepítésre. Gyümölcsből 50 hektár a terv, szőlőből tíz. Szakemberek már vannak és Így munkaalkalom is lesz azoknak, akik nem akarnak már vándorolni. Mert sok még a vándorló munkás. Ide kell kötni még jónéhány fiatalt, mert a mostaniak fölött eljár az idő ... Ilyenek az emberi szándékok és tervek Bajtán. Az eredmény pedig évről-évre a rendszeres pénzfedezet a munkaegységekre. Ez pedig bizalmat eredményez, a bizalom meg kedvet a munkához s ez a kedv egyre Jobban biztosítja a hasznot. A haszonból pedig Jut... elsősorban az öt és fél milliós vagyon megszilárdítására, szakiskolázásokra, kulturális célokra (egyelőre csak újságra), és jut majd Idővel a falu képének megváltoztatására Is. Mert nagy dolog a gazdaság jövedelme. Tóth Gézáné és Benkó Istvánné sertésgondozók már most figyelmeztetik az elnököt a farkapénzre, azaz a prémiumra. Mert a Lesi majd larkapénzl — Töth Gézáné és Banké Istvánné többlet az meglesz, mondják, de legyen meg a pénz Is. Ha nem úgy, mindent viszsza, az újsághírt is. Az elnök szerint az etetők a negyven mázsát még tetőzni Is fogják. Ez csak egy apróság az anyagi érdekeltségről, de lényeges apróság. Viszont alakit, bizalmat. Jókedvet, tréfát teremt. A munka pedig csak Így haladhat, jókedvűen ... Ahogy halad az élet kint a Hosszütódombon, úgy ér az majd be a faluba idővel. Rendbeszedik a patakmedret, a kütszögi kút környékét, s a görbe gyümölcsfák helyére újakat telepítenek, a házakat bevakolják... De nem sorolom, tudják ők, mit kell tenni. Mindez az ő emberi tervük és szándékuk ... Aki tehát nem megy tovább Itt Bajtán az útjelző táblától, vagy akár csak kitekint a buszból, autóból, higgye el, hogy a hegynek támaszkodott falu visszhangja Jó válasz az ország kérdéseire. De ez válasz egyúttal önmaguk sürgető kérdéseire is. Mert elsősorban az élet kérdez, aki pedig erre nem kíván választ adni, az benn marad önmaga egérfogójában. Éljen akárhol, az ország síkságain, vagy hegyei között. GYURCSŰ ISTVÁN 7
