A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-29 / 39. szám
MMI A Csemadok KB részvétnyilvánítása Drága Major Elvtársnűl A Ciemadok KBipontl BUottsága Őszinte résZTáttel osztozik térje, Major István elhunyta okozta mély fájdalmában. Lelkűnk mélyéig megrendültünk a szomorít hír hallatára, hogy Major István elvtárs, a párt alapltá tagja, az elnyomott nép Jogaiért és a szabadságért mindenkor sfkraszálló Igaz ember bátor- szive nem dobban tübbé. Major elvtárs neve elválaszthatatlanul Bezszeforrt a osehszlovák mnnkásmozgalom történetével, de kOlOnOsen drága nekünk, csehszlovákiai magyaroknak Kosát bOse, Tornác ás annyi mnnkásmoggalml megmozdulás bOlcs szervezője. Egész élete, hősége, tudása becsületessége és emberi tisztasága OrOk példaként áll előttünk. Ígérjük, hogy tanításának, életművének hü folytatói, az általa megkezdett műnek — a szocializmus építésének befejezői leszünk. Az OrOk elválás fájdalmas Aráiban, a szőkébb családi kör mellett, ml, Major István tanítványai, kővetői, nagy családja Is fájdalommal búcsúzunk. Emléke szivünkben őrükké élni fog) A Csemadok Központi Bizottsága L0K1NCZ GYULA s. k. Dr. SZABÓ REZSŐ s. k. elnök vezető titkár Bratislava, 1963. szeptember 21. Meghalt Major István elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapitó tagja s a München előtti I köztársaságban a CSKP egyik kimagasló tényezője volt. Sok éven át a CSKP KB és az SZLKP KB tagjaként tevékenykedett. A szocialista hazánk építésében szerzett érdemeiért a Klement Gottwald Renddel, a Köztársasági Érdemrenddel és más magas állami kitüntetésekkel dekorálták. Major István elvtárs a München előtti köztársaság idején a dolgozók harcának egyik lelkes szervezője volt, főként Szlovákia déli vidékén. Major István elvtárs életével és munkájával a munkásosztály rettenthetetlen harcosának példaképeként áll a kommunisták előtt. Emlékét megőrizzük! München 25 év távlatából Huszonöt évvel ezelőtt a szeptember 29-ről 30-ra virradó éjszaka játszódott le Csehszlovákia újkori történelmének legnagyobb tragédiája. Németország, Olaszország, Anglia és Franciaország kormánytól Münchenben Csehszlovákia részvétele nélkül megállapodtak, hogy országunk területének jelentős részét a Német Birodalomhoz csatolják. A szuverenitás elvének teljes eltlprásával, az imperialista nagyhatalmakra jellemző könyörtelenséggel utasították Csehszlováklát, hogy október elsejével kezdje meg a meghatározott területek kiürítését. Ugyanezen a napon a német csapatok megkezdték az említett vidék megszállását. Lehetetlen borzongás nélkül visszaemlékezni erre a napra, mely országunk teljes feldarabolásához és megszállásához vezetett. A halál szimbóluma, a sas és horogkereszt rávetette árnyékát erre a földre. Egyenes út volt ez, mely rövidesen a háborúhoz, milliók pusztulásához vezetett. Még ma is gyakran felmerül a kérdés, főleg a fiatalabb olvasók részéről, vajon milyenek voltak Csehszlovákia védelmének lehetőségei. Ellenállhatott volna-e Csehszlovákia a fasiszta agresszornak? Miért kapitulált a kormány harc nélkül? Az akkori erőviszonyok leghiggadtabb mérlegelése Is arra vall, hogy Csehszlovákia katonailag sikeresen ellenállhatott volna. A katonai helyzetet Illetően, az erők megoszlása a kővetkező volt: Csehszlovákia mozgósított és így korszerűen felszerelt 32 hadosztállyal rendelkezett. A német határ mentén már néhány évvel a müncheni döntés előtt olyan erődltményrendszer épült, amely a támadónak Igen nagy gondot okozhatott. Ez a erődítményrendszer Ausztria felé Is részben felépült, mely abban az Időben már Németország része volt. Csehszlovákia körülbelül öt ezer repülőgéppel Is rendelkezett. Mivel a klasszikus háború feltételei között a támadónak — ha sikerre akar számítani — a védővel szemben legalább háromszoros erőt kell felsorakoztatnia, Németországnak tehát 100 hadosztályra lett volna szüksége. Ennyivel pedig 1938-ban még távolról sem rendelkezett. Mint azt a háborús bűnös náci tábornokok a nürnbergi perben bevallották, Németországnak 1938-ban nem volt a csehszlovák erődrendszer megsemmisítéséhez kellő menynylségü nehéz fegyvere. A segítségre készen álló Szovjetunió Nyugat-Ukrajnában 30 hadtestet tartott készenlétben és képes volt további 130 hadtestet mozgósítani és felszerelni. A csehszlovák burzsoá kormány azonban e segítség felhasználásának lehetőségét elvetette, holott a bátor ellenállás döntő csapást mérhetett volna Hltlerék világhatalmi terveire. Feltételezhető, hogy ezzel a lépéssel Európa népei elkerülhették volna a később bekövetkezett vérontást. De Így a náci fenevad még Inkább vérszemet kapott. Klement Gottwald a müncheni tragédia okait Igen világosan Így jellemezte: „Anglia és Franciaország reakciós burzsoáziájának osztályérdekel voltak azok, melyek Münchenben Csehszlovákia számlájára Igyekeztek Hitler rezslm- Jét fenntartani. A Csehszlovák reakciós burzsoázia erői vezényelték a kapitulációt, a köztársaság és népei feláldozását, a burzsoázia felső körei osztályérdekelnek megfelelően.“ A csehszlovák burzsoá körök és politikusai, beleértve BeneS elnököt Is azzal érveltek, hogy ha Csehszlovákia a Szovjetunióra támaszkodva Németországgal háborúba keveredett volna, nyugaton ezt a kommunizmus európai civilizáció elleni háborújának minősítették volna. Tehát Ilyen mélyre süllyedtek az ország vezetői, meghunyászkodva nemcsak Hitler, de Chamberlain és Daladler előtt is, akik a „barátság“ nevében egyszerűen koncul dobták Hitlernek Csehszlováklát. Érdekes, hogy a reálisabb gondolkodású és faslsztaellenes nyugati polgári politikusok közül Is többen felismerték Anglia és Franciaország müncheni lépésének tragikus következményét. Churchill Chamberlain miniszterelnököt bírálva azt mondotta, hogy Igen veszélyes Illúzió lenne azt gondolni, hogy, ,,a biztonságot meg lehet őrizni azzal, hogy egy kis országot odadobunk a farkasoknak, hogy falja fel“. Churchill ugyanabban a nyilatkozatában 1938 szeptember végén rámutatott arra Is, hogy Csehszlovákia feldarabolásával 25 német hadosztály szabadul fel, amely ezentúl majd Franciaországot veszélyezteti. És így Is történt. A nyugati hatalmak rövidlátó politikája folytén hamarosan bekövetkezett, amire nem számítottak, Hitler fegyvereit valóban nyugat felé irányította. Csehszlovákia Kommunista Pártja 1936-ban megtartott VII. kongresszusán — Igen részletesen foglalkozott Csehszlovákia faslsztaellenes védelmével, és rámutatott arra, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a dolgozó nép az ország sorsának irányításéban döntő szerepet harcol ki magának. A CSKP hatalmas szervező és felvilágosító munkát végzett ebben az Időben, az egész ország területén, még a német nemzetiségű dolgozók között is, bár Itt a helyzet Igen nehéz volt, a hitleri propaganda nacionalista húrokat pengetett és ez Igen hatásos volt. Sajnos, a német lakosság közül csak a kommunisták és a legöntudatosabb demokratikus érzelmű dolgozók Ismerték fel kezdettől a fasizmus lényegét. A CSKP harca a köztársaság védelmében 1938 októberében érte el tetőfokát. Az egész országban olya,n tüntetéseket és tömegmegmozdulásokat szervezett, melyeken százezrek vettek részt. Sőt a Prágában 1938. szeptember 22-én megrendezett nagygyűlésen negyedmillió polgár esküdött, hogy védeni fogja a köztársaságot. És ha a kommunisták és a szövetséges hazafias erők harcát a burzsoázia árulása folytén nem'is koronázta siker, a fasiszta-ellenes felszabadító harcban már úgy Ismerték a kommunista pártot, mint a legmegbízhatóbb vezetőt, a szabadságért folytatott legkövetkezetesebb harcost. STRASSER GYÖRGY A Csehizlovikial Magyar Balgozök / A't KnltAregyesUletinek m ///Agfl hetilap).. Megjelenik m,nden vasirnap. Fáeierkeiatá Major Ágoston Saerkeaitáblxottaág: Egri Viktor, Gály Ivin, Gyarcaik )6mo(, Lőrinci Gyala, Mica J6aset, Oaavald Árpid, dr. Ssabi Rnxaö. SaerkentOaég: Bratislava, Jeaenakého 8. Peataftik C-398, telelőn 533-04 Terjeaatl a Poéta Rlrlapeiolgilata, «lölise téaeket elfogad minden poatahivatal és levélkéabeattO. KOltBldre «»610 elOIIaetéleket eOntéa: Po*tovnf novinovf áfád, sfioi (laka. Jlndfliakt ni. 14, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Óratialava, Stflrnva 4. Elátlxetéai dfj negyed évre 10,50 K£a, lél évre 30.— Két, egén évre 70.— KCa. Kéairatokat nem áraink meg ée nem klidOnk viaaaa. K-21’31848
