A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-22 / 38. szám
/ Santo Domingo ilyen nyomorúságos negyedeiben, emberhez nem méltó módon lakik a főváros la kosságtjpak csaknem a te-A két Trujillo-íivér, Kofául és Radames szórja szét a diktá tor millióit. Visszataszító életmódjuk kiválasztottjai: színésznők és a párizsi éjszakai élet kétes hírű hölgyikéi N, em okozott feltűnést sem Santo Domingóban, sem Párizsban. Csak yővid jelentések tatattak a sajtóügynökségek telex-gépein. Párizsba érkezett a Dominikai Köztársaság S3 érés elnöke. Hírek keltek szárnyra, hogy de Gaulle négyszemközti kihallgatáson fogadta Boscht. Az Is szóba kérőit, amiről a sziget minden „chaboclájában“ állandóan beszélnek. Az ősz hajó köztárzaságl elnöknek, «W ez év januárjában történt hivatalba lépése óta demagóg módon megjátssza a demokratát és elődeitől eltérően egyszerű civil ruhában jár, természetesen eszébe sem jntott, hogy a nyomorúságos kunyhók lakóihoz forduljon tanécsórt. (A köztársaság lakóházainak 50 százaléka közönséges faviskó.) Itt, abol a dominikai munkások laknak, elég gyakran a veszélyes bófelejtő, a rum az úr. Boscb Párizsban de Gaullehoz, Bonnban Lfibcke elnökhöz fordult tanácsért, mert alaposan benne van a csávában. Boscb, mielőtt Európába repült, bemutatkozó beszédében ígéretet tett, hogy harcot Indít a lakosság régi ellenségei: a nyomor, az éhség, a betegségek ellen. Mindenkinek mindent megígért, ígéreteinek azonban a felét sem volt képes beváltani. Az állampénztár üres, az állami vagyont felemésztették az ünneplések, elrabolták, kicsempészték. De Gaulle rezidenciájától nem esik negyon messzire, abol Boscb megkérdezhette volna két honfitársától, hová lettek az elrablóit államkincsek. Otthon a verebek la csiripelik, hogy Rafael és Radames Trujillo ezt tudja. Harminc évig uralkodott apjuk Dominikában. Rablással éa terrorral tette őket gazdaggá, míg végöl minden az övé és családjáé lett, amit az amerikai United Fruit Co. és Companie Electrica de Santo Domingo már korábban meg nem szereztek maguknak: ültetvények éz gyárak, farmok és vágóhidak, bankok és vasutak. 1870 emlékmű emlékeztetett csak egyedül az akkori fővárosban Clvdad Trujlllóban (ma ismét Santo Domingo), kl volt az ér az országban, míg egy golyó ki nem oltotta az életét. Teljes csöndben, még abban az időben, amikor Trujillo utódai tovább folytatták a terrort, készítette elő a család a menekülést. Trujillo fia, Rafael, a család kedvence fis fő örököse nyugati sajtóögynökségek adatai szerint egymaga 200 millió dollárt menekített Franciaországba ás Svájcba. A Trujillo család ugyancsak jelentét dollárkontóval rendelkező további tagjait az DSA fogadta be. Rafael csaknem süllyedésig megrakott iuzusjacbtjával, az „Angelicivar elhagyta a dominikai vizeket 6s a francia partok előtt vetett horgonyt. Hogy mi mindent rejtett el a bajén, azt nem tudja senki. Mindenesetre dúsgazdag emberként érkezett Rafael Párizsba, ahol öccsével Radamesszel lakást bérelt. Rafael különben hihetetlen karriert futott be az apjánál. Három éves korában ezredessé, 24 éves korában tábornokká nevezte ki és katonai kiképzésre az Egyesült Államokba küldte. Rafael mint egyenruhás nábob élte az „édes életet“ és bizonyos hollywoodi filmsztárokat, köztük Zsazsa Gábort ás Klm Novakot mesés ajándékokkal halmozott el. Egy év alatt éppen annyi pénzt »őrt szét, mint amennyit az USA a Dominikai Köztársaságnak „segítség“ fejében nyújtott: 1.3 millió dollárt. Ezzel kapcsaltban tette fel az USA kongresszusi ülésén az egyik szenátor gűnyosan a kérdést, miért nem ntalják át közvetlenfii Hollywoodba ezt az özszeget. Ezt az édes életet, saját testfirségtöl körülvéve, luzusjachtok és arannyal díszített ■porantók birtokában, folytatják tovább a Trujiilo-flvérek Párizsban, szórakoznak a kicsapongó flnneptógeken, Imponáló csekkfüzeteikkel grasszálnak az elegáns francia fürdőhelyeken. Elemük az ájazaka. A párizsi éjszaka. S mindezt a rablott milliókból. Az ország azonban koldnsbotra jutott. Pedig milyen könnyen gazdag lehetne. Igaz, a tropikus természet nagylelkű, elég élelmet nyű|t. De az emberek rosszal tápláltak, betegek, rövid életűek. 70 százalékuk bélparazltáktól fertőzött, sok a tbc, 1000 csecsemő közfil csak 500 éri meg az első életévét. A hárommillió dominikai nincs megelógedve a sorsóval. S az elnöknek nem nagy jövőt jósolunk, ha nem váltja valóra Ígéreteit. A dominikaiak az Amerlka-barátként ismert Andrea Freitesnek, a Standard 011 képviselőjének külügyminiszterré történt kinevezésében további bizonyítékát látják annak, hogy a bélés külpolitikában gyakorlatilag mi sem változik és hogy az ország továbbra is az USA pénzflgyl éa katonai ellenőrzése alatt marad, jnan Boscb mindenesetre megérte, hogy az elsfi tüntetések viharg végig vonult az ország felett. — ta — 19