A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-07 / 27. szám
G. ZapoUks 1 angyal IrttnO darabját lámái műsorra tfiita a komáromi Magyar Területi Seinháa. Mennyire fgaia volt Boyielenskl langyal krltlkaanak, aki a harminca« évek alajén fgy nyllatkoiott a traglkomédiárfil: „ZapoUka komédiája a jfirfi darabja. Mióta megaefllatatt — 1107-ben került alóaaür azinpadira — agyra (ojlddlk át újabb aafátoaaágokat ült. Egykor oaapán, mint táraadalml szín játék bírt jalentöaággel áa Dnlaxka aaját korának tfpaaát kápvUelta, míg Idák folyamán Immár halhatatlanná vált, mart namcaak a langyal kUpolgárról axomléltet álaa aaatlrát. da ax őrök kUpolgárt taaxl navetaégaaaé Zapolaka olyan arával, amit addig caak férfl- Iróktót tapasztaltunk.“ Valóban, a tragikomédia matxxá axatlrája a klapolgárl életformának, amely kttlaóaógekbea, formaaágokban élt ki magát, Klvülról mntatóa, csillogó-vlllogó minden, báláiról ugyanakkor nyomaaxtó hangulat, fülledt légkor taaxl próbára ax Idegeket. Dnlaxki aaxaxony védóaxárnya! alatt rohad ax óax, ax agéaxaágaa gondolat nem tnd utat törni magának, a ház figurái vlxben fuldokló emberekre amlákextatnek. Menekülhetnének, belekapaaxkodhatnának a axalmaaxálba, de lényükből, lelkűk legmélyéből, a klapolgárl élet hínárjából nem tadnak axabadnlni. A kiapolgár panto» terméaxetrajxa ex a darab, tele káptelenaégekból adódó komlkna helyxettel a tragikumba torkolló fejlamóunyel. A háx „tisztes* úrnője, Dulxxkl aaazony, várbő figurája a klapolgár nevettetően ellenaxanvea típusának, lányait xongorára tanítja, tánciskolába járatja a teljesen elxárja őket a „világi élet" levegőjétől. A Dulszki lányok, külőnóaen Hexla, ismerősöktől hall képselelót eslklandoxó Intim dolgokról, Méla pedig háton belül figyel fel olyasmire, ami aahogyaem befolyásolhatja helyesen jellemének alakulását. Hexla ax anyja természetét OrOkOlte, a finomság, a jóság alattvalói Iránt hiányzik belőle, lelke a tlsstes órlházon kívül formálódik csöppet sem kecsegtetően, Méla ereiben viszont a csendes, hallgatag, mladenbe beletörődő apai vér csSrgedex, ■ természetéből kOvetkazően a szenvedők oldalán áll. Zbysko, a fiatalúr, a járásbíróság tisztviselője klctapongó életet él, nem tOrődik szüleivel, lánytestvórelvel, a kispolgári kOrnyaset bénító nyomottságából bárokba, éjjeli lokálokba menekül, e ez nem kedvez a tisztes úrlhás jó hírének. Oulsxkl asszony tehát Julletta sógorassxonya tigyelmextefésa ellenére Jelenet a harmadik telvonásból. Balról Jobbra: Tadrachné (Ferenczl Anna), Dulszki asszony (Palotás Gabi) és Juliette (Nagy Eszter) U beleegyex Zbysko és Hanka, a fiatalúr és a cselédlány viszonyába, hiszen ót csupán a világ véleménye érdekli, ások előtt akar erkölcsös maradni házanépével mindenáron, azzal már nem nagyon törődik, hogy a falak kBzfltt ml történik. A pénz érdekli, a lakók bérének emelése, ex köti le a figyelmét s a rideg sxlvü asszony még a rászolgáló Juliéttén sem akar segíteni. Ilyon légkörben, ilyen előzményekkel torkollik a darab tragikomikumba. Hanka állapotos lesz, és ax a tény Dulszki asszonyt teljesen megsemmisül. A kétes erkOlesú, a nagyvilági élete miatt ellenszenves [altette eszéhez kell folyemodnla, amikor a fia bejelenti, feleségül veszi Hankát. fis a házasságból nem lesz semmi. Juliette rádöbbenti Zbyskot lépése kóvetkezményetre és a fiatalúr vUsxalép. Nem tehet mást, est 0 Is látja: „... annak születtem, kispolgárnak ... fis ha a bőrömből kibújnék, akkor Is hiába. .. Mert ott legbelül vagyok az, ahonnan kiirtani lehetetlen ... Tudom, van bennem valami más isi Valami új! fis az harcol a maga jogáért. De ez csak addig tart, amíg az én családi, kispolgári OrOkségem felül nem kerekedik bennem.“ Persze, a tiszta, becsületes Hanka sem veszi komolyan a házassági Ígéretet, nem tód felfelé megváltozni. Érthető, környezetének kellene előbb átvedlenie, ami lehetetlen. Tadrachné mosónő keresztanyja tanácsára elfogadja az ezer zlotlt, s Így a tisztes ház lekéi megmenekülnek a pletyka emésztő füzétől, Dulszki asszony házanápe élheti tovább a kispolgár gyűlöletes életét. Koreü Bronislav rendezőnek nem volt nehéz dolga, a jól megrajzolt alakok szinte segítették fantáziájának a szárnyalását. Helyesen és okosan a komédiára helyezte a hangsúlyt, klnavettette az ostoba kispolgárt és ahol csak lehetett, szatlrásásaal Igyekezett hatásosan kifejezni a darab társadalmi mondanivalóját. A színészek kivétel nélkül alakjaikban éltek, s nml a játékukat Illeti, különösen Palotás Gabi (Dnlszkl asszony) és Ferenczl Anna (Tadrachné) volt kimagasló. Nagy Eszter szintén nagyszerűen elérte, amit akart: Juliettéból gyűlöletes figurát alkotott. Gyurkovlcs Mihály Zbyskoja bonyolult szerep, benne próbálja megvívni harcát jó a rosszal, s ő mindvégig hű alakjához. Korai Ferenc Dulszki ura és Lengyel Ilona főbérlőné|e pontosan beillik a látók képébe. Budiás Ida és Lelkes Júlia a leánytestvérak nehéz szerepében bebizonyították, hogy figura- és Jellemalkotó képességgel rendelkeznek, bár mindkettőjükön kiütközött a bemutató irgalma. Ex mondható a Hankát alakitó Szabó Ilonáról ta. Jó benyomást keltettek a a jövőben szeretnénk sűrűn látni ókét a színpadon! MACS JÓZSEF Hanka ős Zbysko, Szabó Ilona és Gyurkovlcs Mihály Apa és lánya, Dulszki úr és Hezla (Kora! Ferenc és Budtaés Ida)
