A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-08 / 36. szám
kedő telepet a IX. század elején északnyugati oldalon 5 m széles és 350 m hosszú földsánccal határolták. Évek folyamán, ahogy a telep lassan városkává növekedett, több védőövezet keletkezett körülötte, a leghosszabb mintegy 2000 m hosszú, amely 250 hektárnyi területet határolt. így nőtt az egykor földművelő telep termelési és vásári központtá egy évszázad alatt. Rasztyiszlav rezidenciája? Igen, a kutatás sokszor kérdőjeleket eredményez. Mint ebben az esetben Is, a mlkuőlcel sánc-erőd esetében. Katonai és egyházi jellegű település volt, de kihez tartozott? KI lakott udvarnépével széles falai mögött, melyik morva herceg látogatta eddig megismert tíz templomát? A belső „vár“ hat hektárnyi, ovális alakú területen fekszik és erős fallal van körülvéve. A sáncfalak külső oldalán, — csakúgy, mint a pohánkái sáncerőd falai mentén —, csontváz csontváz után. Ott temették el őket, ahol elestek, s közben talán arra gondoltak, hogy a halottak szelleme Is védi majd a falakat az ellenség elől. Az archeológus első kérdése a leletekhez: milyen korból, (évtizednyi pontossággal) melyik századból származnak? Furcsa, de így van, erre a kérdésre a feltárt sírok választónak. (Lém, az utókorhoz az emberről még a sírja is beszél, mintha nem is lenne egy olyan fogalom kapcsolásunk, hogy néma, mint a sir!) A mikulőicei-1. számú templom talaja alatt megtalálták egy még régebbi templom erősebb deformálódott, öntött anyagtalaját, amely alól egy főúri sírt ástak ki. A mintegy 19 éves férfi csontvázának baloldalán, nehéz, kétélű kard nyugebbi templom erősen deformálódott, öntött agyag padlóját, amely alól egy főúri sírt gyedéből származtatják a régészek és ez egyben a két templom korát Is meghatározza. De a sírok egyebekről is regélnek. Találtak ékszerekben gazdag női sírokat, gyerekslrokat, kis karddal és sarkantyúkkal; mindezek főúri sírok és akkori gazdaságot, hatalmat hirdetnek. De találtak jeltelen sírokat Is, amelyekben sem fegyver, sem ékszer, csupán a csontváz nyugodott. Mindez a korai feudális Nagy-Morva Birodalom társadalmi viszonyairól, főnemesség, nemesi osztály és köznép létezéséről, osztályokról tanúskodik. A mikulőicei sánceröd hercegi palotát védett a támadások elől (alapjait megtalálták és rekonstruálták). Az egykori település legalsó rétegeiből származó leletek a VII. és rekonstruálták). Az egykori település núskodnak, hogy már az akkori, kezdetleges fapalánkkal körülvett erődben sem földművelő nép lakott, hanem valamelyik morva herceg, a katonai egységeivel. Hős-Bronikard markolata korát a Nagy-Morva Birodalom virágzása Idején, a politikai és gazdasági szervezettség fénykorában élte a várerőd. Ekkor, a mintegy 100 hektár terjedelmű vár-aljával együtt 2000 lakosa lehetett, ami abban az időben jelentős koncentráltságot jelentett. De ki volt a vár ura, Rasztyiszláv... ? Az autóbusz még tovább röhög, de az útról való híradás végetér. A látvány mindenütt hasonló, ami azt jelenti, hogy egy régmúlt, egységes és szervezett birodalom maradványai között járunk, amelynek élénk gazdasági élete, ügyes mesterember rétege és sajátos nemzeti kultúrája volt. Váraikat szinte kivétel nélkyi folyó völgyébe, mocsarak közé építették, ami egyrészt természetes védelmet nyújtott, másrészt arra enged következtetni, hogy a Nagy-Morva Birodalom egyszerű népe földműveléssel és halászattal foglalkozott. Birodalmuk történetének a minél tökéletesebb felkutatása nemcsak utódaiknak — a cseheknek és szlovákoknak — az ügye, de közvetve Közép-Európa összes nemzeteié, mert saját nemzeti történetüket úgy ismerhetik csak meg egészen, ha vlzs gálják az összes hatásokat, amelyek más népek részéről érték őket. Fehér Géza magyar történész ezt mondta például a balatonmellékl ugyancsak szláv eredetű Pribina vár felkutatásával kapcsolatban: „A magyar nép és állam kialakulásának problémáit történettudományunk csak a Pribina-közpon! régészeti feltárása alapján oldhatja meg. Csakis az ásatások mondhatják ki a végső szót arról, hogy milyen népelemeket találtak hazánk területén a honfoglalók, milyen volt az a gazdasági és társadalmi élet, anyagi és szellemi kultúra, amelybe beleilleszkedtek, és amelynek elemei — mint továbbra is ható tényezők — közreműködtek a magyar feudális társadalom kialakításában.“ S ezzel kapcsolatban még valamit. A múltban a történelemtudomány és a régészeti kutatások sokszor nemzeti és faji hatalmi törekvéseket szolgáltak, ezért az objektivitásuk erősen kétségbevonható. Mai történelemvizsgálatunkban előtérbe került a szocialista hazafiság tiszta érzése, amely tisztelettel hajt fejet nemzete történelme előtt, de emellett tejesen objektiven értékeli mind a maga, mind más nemzetek történelmét. _
