A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-08-11 / 32. szám

A Matica Slovenská fennállásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségek augusztus 4-én csúcsosodtak kt. Az ünnepségeken Alexander DubCek, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára vezetésével párt- és kor­mányküldöttség vett részt. Dubőek elvtárs átadta a Matica Slovenská tanácsának a Köztársasági Érdemrendet, amelyet a köz­társasági elnök adományozott a Matlcá­nak. Az ünnepi ülés befejezése után nagyméretű manlfesztáció keretében ez­rek vonultak a Hostihorera, ahol ünnepé­lyes külsőségek között sor került a Mati­ca Slovenská új épületének alapkő leté­telére. Jozef Lénárt, a CSKP KB tagja és a SZNT elnöke az alapkőbe kerülő tokba helyezi a Matica új épületének alapítóle­velét. Mai számunk tartalmából: Örök fiatalság motoron ... 4 Kék hegyek között . . . .6 Nyugalom, doktor úr . . .8 A második hajnal [kisregény I. folyt.) . 10 A. költészet — életérzés (vitacikk) 14 Az új kenyér elé.............................18 Korunk lovagjai . . . .24 A Csabsxtov&klal Magyar Dolgozók KnltúregyesBIetinek hetilapja Megjelenik minden vaiárnnp. Főszerkesztő Major Agoxton Szar készt öbliottzág: Egri Viktor, Gily Irán, Gynrcxik jöxtaf, Lőrinci Gynla, Máét jáxxet, Oxxvald Árpid, it. Sxabi Kexsfi. Szerkón tótig: Bratislava, (etenského 8. Poatafiik C-398, telefon 533-04 Tarjaasti a Posta Htrlapxsalgdlata, előlire téxekat elfogad minden poitahlvatal is le­­vilkixbesltd. KlIfOIdra sxilő elOflxetiteket eUntix: Pót tavnl novtnovf űf$d, rfvoz titka. jindfU- aki nL 14, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavillalat, Bra­­tlxlava, Stirova 4. Eldfixatixi dfj negyed «vre 19,50 KCt. fii Ívre 39.— Kit, egítx ivra 78.— Kőt. Kixlratokat nem drzBnk mag ix nem kOldflnk vlaaxa. K-21*31522 A testvéri barátság szellemében A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa azért keletkezett, hogy jelentős feladatot töltsön be a szocialista és ka­pitalista rendszer versenyében, s ezért joggal áll a világ érdeklődésének kö­zéppontjában. Tizennégy évvel ezelőtt keletkezett a KGST. A technikai haladás gyors terje­dése, a tudományoknak a termelőerők szerves részévé válása, a tudományos kutatásokra való kiadások gyors növe­kedése Is jelentős mértékben hozzájá­rult létrejöttéhez. A népi demokratikus államok őrlési erőfeszítéseik ellenére sem voltak már képesek lépést tartani a modem technika és tudomány fejlő­désével. Kezdetben a KGST államai nemzetgaz­daságukat új beruházási építkezésekkel és a foglalkoztatottság növelésével fej­lesztették. Így azán az Ipar termékei nagymértékben univerzálódtak, amely tény elmélyítette a kivitel és az iparo­sító politika feladatai közötti ellenté­teket. Olyan államok, mint például az NŐK vagy Csehszlovákia ma már telje­sen kimerítették munkaerő-tartalékai­kat. A KGST szervezetének tökéletesítése az „egyszerűtől az összetettig“ elv alap­ján folyik. 1954-ig ez a kölcsönös áru­cserét jelentette, azután a nemzetgazda­sági tervek koordinálását, kezdetben csak néhány irányszám szempontjából, aztán az egyes szakok fejlesztése sze­rint, később pedig az egyes nemzetgaz­daságok egybehangolt fejlesztésére vo­natkozólag. A múlt év júniuséban Moszkvában összehívott tanácskozáson a szervezet felépítésének és munkamód­szereinek további tökéletesítését tűztek ki feladatni. Létrehozták a szocialista világrendszer államai szoros gazdasági együttműködésének szilárd szervezeti alapját. A júniusi moszkvai tanácskozás fő feladatul a tervek összehangolását tűzte ki. Am az egyes nemzetgazdaság! tervek minden mutatóban valé egybe­hangolásához nem voltak meg a gya­korlati tapasztalatok, ezért ezen a té­ren intenzív tanulmányozás, analízis és kritikai értékelő folyamat Indult meg. A KGST szerveinek például elsősorban tanulmányozniuk kell és meg kell szün­tetni a közös tüzelőanyag és energiagaz­dálkodás néhány alapvető egyenetlen­ségét. A szocialista országokban néhány évvel ezelőtt még túlsúlyban volt a tü­zelőanyag kivitel, jelenleg ezen orszá­gok tüzelőanyag-kivitele a nulla felé közeledik, 1965-re pedig jelentős beho­zatalra szorulnak. 1975 körül a tüzelő­anyag-szükséglet és a saját termelés különbsége kb. 40 milliö topna kőolaj lesz (átszámított Irányszám). Felmerül a probléma, hogyan lehetséges kiegyen­líteni ezt a különbséget saját termelés­sel és a Szovjetunióból való behozatal által? A helyzet az acél és általában a fé­mek, a kohóipar termelése és a mun­kaerő terén is hasonló. Lehetséges, hogy a részletes kutatás kimutatja; a jövő­ben előnyösebb lesz az egyes államok között a munkaerőket és nem a beru­házási építkezéseket átcsoportosítani. A KGST államai már egész sor közös akciót valósítottak meg. Ilyen például a Barátság Kőolajvezeték, a dubnai atomfizikai laboratórium, a prágai Köz­ponti Energetikai Szolgálat, a Moszkvá­ban létrejövő norma-intézet. A lengyel­­magyar Haldex már közösen épített üzem, és közös építkezésként kell ke­zelni a Prágában és Brnoban létrehozott tervezőirodákat is. A jövőben közös bizottság léttesül a csapágyak gyártá­sának és a közlekedés irányításának egységesítésére, valamint közös moz­donypark létrehozására. A spaciallzálás új módszereinek kon­krét példája például a traktorok és te­herautók gyártása terén megvalósult csehszlovák—lengyel együttműködés. A specializálás másik alapbőzisai a kö­zös tervező- és normalizáclús közpon­tok. Ezen irodák javaslatait úgy való­sítjuk meg, hogy minden tagállamban bizonyos típusokat vagy bizonyos nor­­malizált elemeket és alkatrészeket gyárt az ipar. Komoly eredményeket vérha­tunk például a közös lengyel—német tervező központtól, amely hajómotorok, megmunkáló egységek, alakító gépek tervezésével foglalkozik. A szakemberek kiszámították, hogy egy kohómfi évi kapacitásénak 5—3 mil­lió tonnáről 12—13 millió tonnára vád­emelése esetében a beruházási költsé­gek tonnánként 18 rubellel csökkennek. A Diesel-motorok sorozat gyártásának nyolcvanról nyolcszáz darabra való emelésével egyetlen üzemben megkét­szereződhet a munkatermelékenység ... A nemzetközi munkamegosztás jövő terveinek a megvalósításához meg kell alapozni az anyagi biztosítottság és ösz­­szehangoltsftg előfeltételeit. A speciali­zálás és együttműködés előnyeiből min­den államnak mihamarabb részesülnie kell. A KGST szerveinek jelenleg egyik legfontosabb feladata a specializált ter­melés árrendszerének kidolgozása, kö­zös hitelnyújtás egyes építkezésekre vagy üzemek rekonstruálására. Mindeze­ket a feladatokat jelentős mértékben megkönnyíti majd a KGST tagállamai­nak küzős bankja, amelyet a közeljövő­ben alapítanak meg. A KGST július 24—26-án Moszkvában megtartott 10. ülésszakán a nemzetközi szocialista munkamegosztás további el­mélyítéséről, a termelés specializálásé­­nak és kooperációjának bővítéséről, az áruforgalom, a tudományos-műszaki együttműködés fokozáséról tárgyaltak a szakemberek. Gyakorlati intézkedéseket dolgoztak ki azoknak a javaslatoknak a megvalósítására, amelyeket a KGST tagországokban működő kommunista és munkáspártok központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek értekezle­te tett. Az ülésszak határozatot hozott arról, hogy a tanács új, állandó bi­zottságokat — rádiótechnikai és elektro­nikai ipari, valamint geológiai bizottsá­got — állít fel, továbbá, hogy a könnyít­és élelmiszeripari állandó bizottságot két önálló: könnyűipari bizottsággá és élelmiszeripari bizottsággá alakítják át. Az ülésszak szívélyes légkörben, a test­véri barátság szellemében végezte mun­káját. — du —

Next

/
Thumbnails
Contents