A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-04 / 31. szám
Jidniduía é& imdaíánt lekor jártam a Balatonnál, mikor a hosszas hideg-meleg időszak után Magyarországnak csaknem minden részében beköszöntött a kánikula. Balatonfürednél június 24-én 31 jokos volt a Magyar Tenger vize, s a partjain szétszórt hatvan strandon összesen százezer volt a látogató. A számokra jól emlékszem, a Hétfői Hírekből olvastam őket ki, s ott figyelmeztették az idősebbeket is, hogy déltájban csak a legszükségesebb esetekben menjenek az utcára, mert a mentők már nem bírják összeszedni a sok roszszullétben szenvedőt a pesti utcákon. Füreden s a Balaton partjain viszont éppen fordítva, a kánikula felvillanyozta az embereket. Mintha megduplázódott volna a levegőben az oxigén: a. vízben megszaporodtak a lubickoló, a köznapi viselkedés szabályaira fütyülő barnabőrű vademberek, s este leszakadással fenyegetett a zenés móló. Délután öt felé, mikor a reggeltől vízben ülök már úgy gondolják, ideje lesz vísszavedleni az ősállapotból, felöltözött civilizált emberré — erősen ingadoztam Tapolca és Tihany között. Izgatott a Füredhez hajításnyira lévő Tapolca is, Bacsányi János szülőhelye s szerettem volna beszélni azzal a tanítóval, akinek Mátyás é Ferenc szerint a Bacsányi-hagyomány felkutatásában és rendezésében nagyobb érdeme van, mint az egész Tudományos Akadémiának. De aztán mégis Tihanynál kötöttem ki. S nem csak képletesen, mert hajóval mentem. A döntésem azt magyarázza, hogy a híres apátsági templomtól a kilátás nagyszerű $ nemcsak Tapolcára, hanem az egész Balaton-környékére. Tapolca helyett hát az egész Balatont választottam. S Tihanyban nem is csalódtam, csak a tihanyi „echóban”. Ugyanis a kiáltásom csak úgy ímmel-ámmal verte viszsza. De lehet, hogy rosszul kiáltottam. A két tornyú templom viszont ugyanolyan, mint amilyennek képeken megismertem, s gondolom az Alapító Levélből, a legrégibb nyelvemlékünkből sem loptak el egy betűt sem az utóbbi időben. Csak ha a levelet körmölő barát hirtelen feltámadna, csodálkozna el a kolostor látogatóinak bábeli nyelvén: szegényes latin s magyar nyelvtudásával . nemigen értené meg a Balaton körül nagy tömegekben csavargó németeket, lengyeleket, oroszokat és angolokat. En lengyelekkel másztam meg a tihanyi hegyet, s csak a szlovák-tudásomnak köszönhetem, hogy szólni tudtam hozzájuk. A régi nyelv- és irodalomemlékek után másnap Pesten egyenesen az élő irodalom kellős közepébe pottyantam. Nem akarok rosszmájú lenni, de ott is majdnem olyan csend honolt, mint az emlékek között. A nemrég lezajlott könyvhét után még állnak a sátrak, de bennük még a könyvhétnek majdnem minden szenzációja kapható. De nem is igen volt most itt olyan szenzáció, mint röviddel ezelőtt Fejes Endre regénye, amelyet azóta már másodszor is kiadtak. De azért Illyés Gyula Másokért egyedül-je, a Tiszta szigorúság c. versantológia, Vas István verskötete s a fiatal Ladányi Mint a madarak-ja keresett könyvek voltak. Simon Istvánt, a költőt kérdezem, hogy mivel magyarázható ez az „irodalmi csend”. Félig komolyan, félig nevetve mondja, hogy a konszolidációval A kényelem az íróknak nemigen használ. S úgy látszik a színházirodalomnak sem. A Holnap folytatjuk-ot ugyan sikeres műnek tartják, de én nem nagyon vagyok elragadtatva tőle. Ha az alakok cselekedeteiből tudjuk meg, hogy a szerző igen okos a politikában, az már árt a darabnak. A pesti színpadok egyébként nagyszerű repertoárral zárják az idei évadot: Az ember tragédiája, Julius Caesar, Hosszú út az éjszakában. A két Bólyai, Rómeó és Júlia, Hamlet, A vágy villamosa szerepelnek Budapest húsz színházának műsorán. Utoljára még egyszer fellángolnak a színpadokon az örökszép gondolatok — aztán elmennek a színészek is a Balatonra —< vadembernek. Mert hát a legnagyob úr most Magyarországon is, s Pesten is a nyár, a kánikula. -tőr-KERESZTREJTVENY VÍZSZINTES: 1. Földrész. 7. Rejtvényünk 2. része, a nyíl irányában folytatva, (zárt betűk: s, e, e, n). 14. Rűd szlovákul. 15. Nem egészen objektív. 16. Fontos eledel. 18. Szibériai erdős vidék. 20. Óriás. 22. Kettős betű. 24. Egyes pápák felvett neve. 25. Angol férfi megszólítás. 27. Rűmal három. 28. Hosszabb időszak. 29. A növények szaporodó szerve. 30. Egy másik földrész. 31. Régi római köszöntés. 32. Háziállat. 33. Nyílás (+’). 35. Gyümölcs népiesen. 36. A fa ellensége. 38. Mutatőszó. 39. Kínai tartomány. 40. Ponyva lakás. 41. A férfi sorsa. 43. Vétek. 44. Női becenév. 46. Capek ismert színműve. 47. Béla Tibor. 48. Birka. 49. Lámpaláz. 50. Figura. 51. Tiltősző. 52. Azonos betűk. 54. Kelet idegen nyelven. 55. Helyhatározó. 57. Francia névelő. 68. Hajó utasfülkp 59. Iraki város. 60. Kérdőszó. 62. Fontos ásvány szlovákul. 63. FHA. 65. Tabán közepe. 66. Lágy fém. 67. Máj váladéka. 68. Régebbi iskolatípus. 70. Vissza: affér. 71. Énekhang. 72. Azonos betűk. 74. Nyomdai szakmunkás. 75. Város Skóciában. 76. Ételízesítő. 77. Angolna németül. 79. Buzdító szócska. 81. Házikó. 82. E napon. 84. Szorító. 86. Jószívű teszi. 87. Folyó spanyolul. 89. Tiltőszó. FÜGGŐLEGES: 2. Város Észak-Norvégiában. 3. Hullat. 4. Régi spanyol pénzegység. 5. Betűpíjtlással állam Afrikában. 6. A legrégibb magyar nemzetségek egyike. 7. Rejtvényünk 5. része. 8. Dísz [+’). 9. GTT. 10. Azonos betűk. 11. Iram betűi. 13, Egy Bécsben. 13. Róbert Zoltán. 17. Rejtvényünk 1. része, a nyíl irányában folytatva [zárt betűk: i, r, k, 1, t, t, r, ú). 19. Rejtvényünk 3. része. 21. Rejtvényünk 4. része. 23. Gabonanövény. 25. Beszédrész. 26. Becézett Mária. 28.- Kora. 33. Gyulladás. 34. Hímállat. 36. Ázott por 37. ÜOR. 42. Skandináv váltópénz. 44. Szerző. 45. Hivatal Ausztriában. 47. Táncmu’-tság. 52. Méhek otthona. 53. Fél küllő. 55. Könyörgés. 56. Trombitahang. 61. Após. 63. Hangtalanul felesel. 64. A___ monda: szóbeszéd, pletyka. 66. Analóg betűi felcserélve. 69 Nemzetközi műnyelv. 70. .. .Miklós, neves magyar építész a műit század- 83. Rangjelzés. 85. Latin elöljáró, ban. 72. Derű ellentéte. 73. Pénz- 86. Anna Mária. 87. Kereskedelmi intézet. 78. Török katonai rang. vállalat röv. 88. Folyó Szibériá- 80. Torbágy szomszéd községe, ban. 15
