A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-27 / 4. szám

Egy cséiz* kávé ... ... trióit ül eg hat az emberre ét az or­votok sem tiltják, ha egászságes, felnőtt em­ber issza. Általában napi i|j-ktt császe kává nem árt. Ebéd Után elűzi a fáradtságot, es­te az álmosságot, mikor elhalaszthatatlan munkánk, vagy programunk van. A kává frissen pörkölve és ürülve a leg­jobb. Hosszű ideig na tároljuk, mert elveszti éráját. S ha már a kávénál tartunk, Íme két re­cept: 1. Gyorsan készíthetünk kávét, ha finomra ürült kávét forrásban levfi vízzel ieüntflnk, és párszor megkeverjük. 2. Speciális kávé: vizet forralunk, amibe egy csipet sőt és egy kásvékanál cukrot teszünk, (egy mokkáscsészére számítva) Ha a viz forr, beiehintjük az ürült kávét és felforraljuk. Erős kávét kapunk. MODERN TÁNCOKAT charlestont, twistet, madlsont Is lehet szépen, ízlésesen tánr colnl. Persze a lányok nem halásznadrágban, hanem csinos társasági ruhában, amiből kettőt itt mutatunk be. Ugye tetszik? Kati kötényblúza 3—4 éves kislányok számára igen alkalmas viselet ''ez a bü, blúzszerű felsőrész, kockás szö­vetből készQlt hosszú nadrággal. A felsőrész ugyanazt a célt szol­gálja mint az iskolás leányok is­kolaköpenye. Alatta esetleg blúz, vagy pulóver is viselhető. Ott­hon, óvodában, Játékhoz igen célszerű viselet. A felsőrész al­ján kissé elálló felhajtást szí­nes rátét, vagy könnyen elkészít­hető száiöltéses hímzés díszíti. Ha az egyes minták között a fel­hajtást hozzávarrjuk a felsőrész­hez, kis zsebeket kapunk. A felsőrészt egyszínű, színes (pi­ros, kék) vászonból készítjük. Az alábbi rajz szerint közölt min­tákat felnagyítjuk 5X5 cm-es be­osztású csomagolópapírra. A hosz­­szában összehajtott anyagra rá­­tűzzűk a mintákat. A felsőrészt hátul végig gomboljuk, ezért az sleje minta középvonalát tűzzük az anyag hajtására, a hátamin­­tát pedig csúsztassuk az anyag szélétől kicsit beljebb, hogy a gombolásra maradjon anyagunk. Ne felejtsünk el minden vágás­nál varrásra 2—2 cm-t ráhagyni. A felsőrész vállát, oldalait majd az ujját, összeférceljük. A felsőrész hosszltott vállal ké­szül, ezért az ujja' kupolája egyenesre vágott. Erre a vonal­ra kívülről férceljük rá a kes­­kenyen behajtott vállat. Próba után elvégezzük a szük­séges igazításokat, a varrásvona­lakat végiggépeljük. Az ujja aljába gumit füzünk. A felhaj­tást alábéleljük, elvégezzük a hímzést, majd ráállltjuk a felső­részre. A gallért is béleljük alá. A díszítést varrhatjuk élénk színnel. —rg— Nemzeti szenzáció Amerika fedezte fel a strip-tease-t és a legprüdebb szekták itt születnek. Az utcaseprőből Is lehet milliomos, de a monopóliu­mok urát is leterltheti bármelyik gengszter golyója. A városok utcáin már lassan több az autó, mint az ember. De vannak emberek akik a temetőben éjszakáznak, mert nincs másutt hely, ahol megpihenhetnének. Ugyanakkor menhelyeket építenek az elaggott kutyáknak. Az elefánt jegyében választanak elnököt, közben meglincselik a szavazó négert. Az amerikai távirati iro­dák kilószámra ontják híreiket, kicsit büszkén, kicsit magabiz­tosan, kicsit fennhéjázva is, az életnek ezekről az egymásnak ellentmondó, néha mosolyt fakasztó, néha elgondolkoztató, de néha felháborító tényeiről. Ahogy egy kamasz dicsekszik. Még a hibáival is. Most mégis, kerülő úton, olasz lapok közvetítésével szerezhet­tünk csak tudomást az Egyesült Amerikai Államok új nemzeti „szenzációjáról.“ A nagy esemény egy rövid törvényjavaslat. Virginia államban találták ki, s fogadták el — üzletemberek — hatalmas tapsvihar és ünneplés közepette. A törvény a következőket mondja ki: az állam helyesnek vé­li és támogatja, ha a szegénysorsú nők olyan műtétnek vetik alá magukat, ami kizárja, hogy az életben még egyszer gyerme­ket hozhassanak a világra. Szépen „csomagolt“ Ítélkezés. Nem állít vagyoni cenzust, nem köti származáshoz, még a bőr színéhez sem, és kötelezővé sem teszi. Mintha valóban segíteni akarnak az elesetteken. Virginia államban növelni kellett az adókat. A sokgyermekes néger, meg más munkáscsaládok munkanélküliségének terhei olyan nagy tételként jelentkeztek már a költségvetés rubrikái­ban. A gazdagok azonban fellázadtak: ne az adókat emeljék, hanem csökkentsék a segélyezést szükségessé tevő körülmé­nyeket. Oj munkalehetőségekkel? Nemi Nagyobb kényért jut egynek, ha kevesebb felé kell osztani. Vagyis ha kevesebb a gye­rek! Ezért gondolták ki és hajszolták keresztül a „szenzációs“ ötletet — a néppusztltó törvényt s csatolták hozzá előrelátó elmék a záradékot is, miszerint az elkövetkezendő időkben csak az a család kap munkanélküli segélyt, ahol az asszony önként aláveti magát törvényadta „jogának“ s nem hoz több gyereket a világra. Ezt a jogot századunkban csak Hitler „biztosította“ a nők­nek, az a Hitler, akinek neve egybeforrt a népirtás és tömeg­­gyilkosság fogalmával. A szenzációt hajszoló amerikai sajtó most hát hallgatott. Jó lenne azt hinni, hogy a „kamasz“ szégyenében tett így. Bár jó lenne egyáltalán elhinni azt is, ami még sok jóhiszemű em­ber képzeletében él, hogy ez az „amerikai kamasz“ valóban csak kamasz ... ö. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents