A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-27 / 4. szám

JOHN CROSBY:

Olvasson-e az író?

— 1928 óta írok, azóta egyetlen regényt sem olvastam.

Ezt Georgés Simenon, a kor legtermékenyebb írója mondta, de lehet, hogy mások is ezt vallják. Talán ez a titka annak, hogy sokat alkossunk: ne olvassuk mások munkáit.

— Nagyon veszélyes dolog egy író számára, hogy mások regényeit olvassa — mondja Simenon. — Először is: ha a kritikusok ünnepelnek és magasztalnak egy regényt, te meg úgy találod, hogy az mégsem üti meg a saját színvonaladat, úgy véled, haha — nagy író vagyok, sokallta jobb, mint amaz a fickó, és engedsz, a színvonaladból.

— De megeshet a fordítottja ts. Valamelyik könyvesboltban találsz egy regényt, amelyet a kritika teljesen elhanyagol, nem okoz semmilyen igáimat, téged mégis erősen megragad. Nagyon jó — mondod — De miért írok én regényeket? Hiszen ez az ember sokkal jobb, mint én vagyok és mégsem viszi semmire.“ És kétségbeesetten abbahagyod az írást.

— Van még egy harmadik eset is. Éppen négy esztendeje regényt írtam egy apa és fiú kapcsolatáról. Hat vagy hét hónappal később egy másik francia szerző ts írt egy könyvet az apa és fiú közötti kapcsolatokról. Ha ő előbb írta volna meg a regényét, mint én, és eiolmstam volna, sohasem fejezem be a magamét.

Azt gondolom ez a történet csak az övé és kész.

— Végeredményben színdarab és regényíráshoz mindössze harminc lehetséges helyzet adódik. Ha túlságosan sok regényt olvasol, előbb-utóbb találkozol saját munkáid minden cselekményével és felhagysz az írással. Ezért a legjobb, hogy sose olvass regényt, ha írsz regényt.

Ez kitűnő gondolat. Ez lehet az egyik oka annak, hogy Simenon alakjai olyan frisseknek, eredetieknek — főbb szót alig tudok találat — és földieknek látszanak. Mert nem olvassa mások regényeit, nem oeeni el tudatosan vagy öntudatlanul mások ötleteit. Anyagait a friss levegőből kell szereznie és nem mások könyveiből.

De úgy tűnik, van még egy negyedik ok ts, amiért az írónak nem szabad olvasni. Mr. Simenon nem említeti\ ezt,, de talán mégis ez a legfontosabb érv.

Az olvasás a legerősebb kifogás, amit valaha is kigondoltunk, hogy ne írjunk. Egyszer iavasolni Is fogom, hogy állítsunk össze egy vaskos és határozott munkát ezzel a címmel: „Az írók ürügyei, hogy miért nem írnak.“

Van vagy tízmillió írónk, durván számolva, mind kitűnő persze. de a legjobbak — nekem úgy tűnik — csak önmagukat olvassák. Mert az ember vagy megírja, amit írni akar, felkutatja alaposan, amit meg akar tabáni, vagy a Háború és béké-t olvassa. Es valaki elolvasta a „Háború és béké-t“, komoly regényt utána már alig mer írni.

Az tgzi halogató pedig még mindig elolvashatja százszor, kétszázszor mindazt, amit önmaga írt, ha éppen olvasni akar és ezzel elvesztegetheti az egész idejét.

Mr. Simenon nem at egyetlen, aki nem törődik saját múzsájával sem, de az ő okai sokkal tiszteletre méltóbbak és okosabbak, mint a legtöbb emberé. Ismertek színészeket, akik meghalnának a saját filmjeikért, de alig tudják elviselni mások filmjeit. De vannak televíziós sztárok, akik alig fáradnak azzal, hogy televíziót nézzenek, különösképpen nem, ha az ő darabjaikat mutatják: Az egyik rendkívül népszerű és szenzációkkal teli londoni napilapnak pedig van egy ünnepelt szerkesztője, akt megvetően közölte David Brinkley „szemtől szembe“ televíziós programjában: eszeágában sincs, hogy saját újságját elolvassa, rhert azt — úgymond — sokkal alacsonyabb intelligenciájú olvasóknak adják ki, mint ő maga. ,

Megkérdeztem mr. Simenont, olvasott-e életében egyáltalán valamit?

— Az orvostudomány a hóbortom — felelte vidáman. — Sok orvosi újságot olvasok, a „Sebészkés"-t Angliából, francia és német orvost lapokat. Csak az orvostudományi folyóiratokat olvasom el.

Még saját könyveiről sem olvas kritikákat? — kérdeztem egy kissé hitetlenkedve.

— De — felelte mr. Simenon, akinek ezer nyelven jelentek meg könyvei az egész világon. — Megfélemlít a puszta súlyuk

is. Két-három kilónyi kivágást kapok naponta. Néha a feleségem talál egyet, amire azt mondja, hogy ezt féltétlenül el kell olvasnom. Így azt elolvasom.

— De tudom, hogy túl öreg vagyok ahhoz, hogy törődjem azzal, amit a kritikusok rólam írnak. Hatvanéves leszek jövő februárban [tizenöt évvel jiatalabbnak látszik megjelenésben és harmincöt évvel flatalobbnak életvidámságban]. Hemlngway-t ebben a korban már mindenki a Nagy Öregnek nevezte. Féltékeny vagyok Heminwayre.

S azt hiszem, ezért nem fogfa őt soha senki Nagy öregnek nevezni. (Fordította: Kocsis Tamás)

I

Keresztrejtvény

VÍZSZINTES: 1 Német névelő. 4. Idézet Bronyiszlav Kezsun szovjet költő „Petőfi szobra Budapesten“ c. verséből (a nyíl irányában folytatva). 16. Fogyasztjátok. 18 A Ralna baloldali mellékfolyója, völgyében kitűnő bor terem. 19. Olasz Józsi. 20. Viktor Zoltán. 21. Növény része. 23. RZN. 24. Nyakravalő 25 Kiejtett betű. 26. Létünk része. 28 Kérdő névmás 29. Befejez 32. Lóversenypélya. 35 Létezik. 36. Nem egészen léha. 38. TAÜ 39. Észrevétlen figyel. 40. Két kötőszó. 42 Bulgária ősi fővárosa 45. Tagadósző. 46. Borfajta 47. Részlettudomány. 48 Kis Jolánt. 50. Ferenc Nándor. 51. Hamu része. 52 Locsolja. 54 Folyó Ausztriában 55. Lajos Ferenc. 56. Ormérték. 58 . . gara, vízesés Észak-Amerikában 59. Fennkölt hangú költemény. 60. Balog része. 61. Francia tej 63. Izgató 65. Balalajka betűi. 68. Folyó Gömörben 71. Vágtatott. 72. Test szilárd építőanyaga“. 73. Ödön fele. 74. Kutya 76 Kozmosz. 77. Állami iövedelem. 78 Hasíték a ruhán. 79 ... iszt^n, ásziaí ország. 81. András István. 83. A régi egyiptomiak szent madara. 85 Férfinév. 86 Bagó része 87 Az idézet 3. része. 90 Doktor. 93 Elfed. 95. Nagy tő Észak-Eurőpában. 98 Tőgy betűi. 99 Női név 100. Földet forgat l 102. Vitézi. 104 ÄAJ.

FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet 2. része (a nyíl irányában folytatva). 2. Értelmetlen. 3. Réz peremei. 4. Ritka betűi. 5. Háziasszony munkája étkezés előtt 6 IKÄ 7 Zoltán Máté 8. Ünnepi sütemény. 9. Az

idézet 5. része. 10. Odafönn. 11. Létezik. 12. Angol gépkocsik nemzetközi jelzése 24. Fűtőanyag. 27. Faktus. 30. Női név 31. Egészen előre. 33. Pénzt küld. 34. Kötőszó 37. Az idézet 6 része (a nyíl irányában folytatva). 41. Törökfajú nép volt. 43. Imre becézve. 44 Húz. 45. Az idézet 4. része 46 Buta betűi. 47 löl. 49 Elpárolog. 51. Személyes névmás 53. Trón bgíűi 54. Magaslat Trólában. 56 Lom ikerszava. 57 EÄN 59 Folyó a Délkeleti-Kárpátokban. 60. Vissza: láb része 62 Verdi-opera elme 64. Arab hadvezér, róla nevezeték el Gibraltárt. 66. A parioa. 67 A vízitündér 69 András Ernő. 71. Hiányos Gabi. 75 Töröktatár nép a Szovjetunióban. 78 Zoltán Máté. 80 Vissza: halikrák. 82 Folyó Máramarosban. 84 Balkezes. 85 Facsoportot. 86 Kiálló _£og. .88. Gödrök szlovákul, fonetikusan. 89. Vissza: női név 91 Hold betűi. 82. A vízduzzasztó 94. LOA 96. Bal betűi 97 Névelővel: nátriumklorid 101.

Sérv fele. 103 Zamat

Beküldési határidő február 3. A helyes megfejtők kört minden héten öt könyvet sorsolunk ki.

Az előző rejtvény megfejtése: Serkenj föl. indulj: hív a távol, az ég kegyét ne várd. ne kérd! Ne tétovázz, ha arra vágyói, hogy harcolhass a holnapért!

A 2. sz. rejtvény megfeitől közül egy-egy könyvet nyertek: Dobusi fözsel Naszvad;

V Földy Ilona, Oroszka: Kovács Vendel, Felsőiánvok; Misányik Zoltánná Rozsnyó; Nagy Irtván, Ipolyság.

15