A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-27 / 4. szám
A braíislavai Lenlngrád utcai Állami Zenemű Kiadd iixletét hívom tuletonon. — Mennyi hanglemezt adnak el havonta é* milyen felvételek iránt nagy az érdeklődés? A válasz: négy-ötezer lemez kéről havonta a vásárlókhoz. Legkeresettebbek a tánclemezek és majdnem ugyanolyan kelendők a komoly zenei művek. Sokan nyitnak hét be naponta a bangle mezei árusító boltokba. S mikor a vásárid meghallgatja a lemezt, az még érdekli, kinek e müvéért fizet, az viszont már nem, hogy tulajdonképpen hol Is gyártják a hanglemezeket? Gyártási helye Lodenice u Berouna. Prágától huszonnégy kilométerre fekszik az a kis város, amelynek gyárában világszínvonalon állítják elő a hanglemezeket. A hangrögzítés történetére vagyok kíváncsi és Beroun télé utazva két könyvben lapozgatok. Az egyik szerzője Oldal. Gábor, a másiké Adolf Lochman. Mindkét könyv a hanglemezgyártás történetéről beszél. Persze, az előzményeket csak dióhéjban lehet elmondani. Évezredeken át foglalkoztatta az emberek képzeletét a hang rögzítésének lehetősége. Ma már csak mosolygunk azon, hogy egy Porta nevű olasz fizikus elzárható tölcsérbe beszélt bele s a gyorsan rá csapott fedővel próbálta a hangokat rabul ejteni. A gramofon legrégibb őse a fonográf. Feltalálója Edison. 5 a gramofonhoz vezető út a Bell és Talnter féle grafofon. A viaszhengerről megszólaló hang gyengébb ugyan, mint az Edison-féle fonográfon, de sokkal tisztább, felismer hetőbb. 1887—88 telén Berlinernek támad 82 az eszméje, hogy a hangbarázdákat közvetlenül fémlemezre kell rajzolni. A lemezfelvétel meglepően erős és Jó hangvisszaadást eredményez. Megszületik a gramofon, amelynek elárusltása két év alatt milliós üzletté fejlődik... A lemez hódit Amerikában és Európában! Az első gyár Az első hanglemezeket készítő gyár Európában Hannover mellett létesült. Berliner európai rokonságának birtokán. Az első zenei műsoranyag dalok, kupiék, orfeumi nóták, népdalok és népies műdalok. A hangszeres muzsikát többnyire indulók és tánczenei felvételek képviselik. -A századforduló gramofontulajdonosait azonban ez a műsoranyag már nem elégíti ki. A század elején, nevezetesen 1901-ben üj, plroscímkés sorozat indul, a későbbi művészlemezek őse. Kétségtelen, hogy a gramofon történetében a döntő fordulatot a Caruso-felvételek, az első művészileg és műszakilag örökéletű művészlemezek jelentik. A hanglemez mind nagyobb szolgálatot tesz a művészetnek. A „zeneirodalom nagy alkotásait, a könnyű és tánczene gondtalan életvidámságát a mindennapi élet tartozékává” teszt. 1941- ben Amerikában 127 millió lemezt adnak el, ugyanakkor 1947-ben már 400 milliót. A Szovjetunióban jelenleg évente több mint százmillió hanglemezt hoznak forgalomba... A húszas években megjelenik a mágneses hangrögzítő készülék, amely óriás! szerepet játszik a hanglemez további fejlődésében. A szakemberek foglalkozni kez-6 A gyár egy részlete tükörből upraphon lemez. denek a hosszanjátszás problémájával, a hangbarázda miniatürizálásával, a mikrobarázdás hangfelvétellel... Klasszikusok hanglemezen A Lode nice u Beroun-1 hanglemezgyár messzebbről ugyanolyan benyomást kelti mint sok más üzem. Füstölgő gyárkémények, kormos falak, forgalmas és zárt udvar. A különbség esetleg csak annyi, hogy köröskörül festői szép hegyek nyűgözik le az Ide tévedőt. A gyár kapuján belépve Miroslav Svoboda, a technikai fejlesztés vezetője lesz a kísérőm. De még nem a lemezgyártás technológiája érdekel, hanem a történet. Hiszen ott hagytam abba, hogy milyen műfajú zenei produkciók jelentek meg az első lemezeken, és nem folytattam azzal, hogy kik voltak a hangvisszaadó gépek első csodálől, Caruso után kik következtek a hanglemezen, hogyan hódítottak a klasszikusok felvételeikkel? A fiatal mérnök mosolyog, valószínű én vagyok az ezeregyedik, aki ezeket a kérdéseket a gyár kapuján belépve felteszi. De komolyan, kimerítően válaszol. — A hangreproduká’ó gépek közönsége kezdetben nyilvános szórakozóhelyek, kávéházak, cukrászdák vendégeiből regrutálódott. Caruso után Tomagnoval, Verdi Otellójának nagyszerű alakítójával készítenek felvételeket. A század elején kerülnek forgalomba Nellie Melba, a kor világszerte elismert szopránénekesnőjének első lemezei. Ebben az Időben Tamagno, Melba, Patti, Pattastlnl, tehát a legnagyobb művészek Jelentkeznek hanglemezszereplésre. Érthető ez, hiszen a hanglemez az énekes előtt egyszeriben kitárta a világot.... A század első évtizede főleg a klasszikusoké. Ekkor kerül lemezre Verdi Trubadúrja, a Bajazzők teljes felvétele, Strauss teljes Denevérje, Gounod Faustja, Bizet Garmenje és a szólóhangszeres felvételekre Chopin és Liszt zongoramflvel. Nálunk a hanglemezgyártás 1924-ben veszi kezdetét, s az első nagyon Igényes mű Dvoíák Újvilág szimfóniája. Hogyan készül a lemez? A gyárba lépve ezt szeretném tudni. Svoboda Miroslav azonban erre már nem ad választ. Bevezet ez egyik épületbe, amelynek átíró központjában Peca József mérnöknek mutat be. Igen gondosan hangszigetelt helyiségben tartózkodunk. A sarokban egy mindent tudó dán gép helyettesíti az emberi kéz munkáját. A mérnök mintha magának tenné fel a kérdést. Hogyan készül a lemez? A prágai stúdióban az Állami Zenemű Kiadó és a külkereskedelem rendelése alapján magnószalagra veszik, mondjuk Smetana valamelyik remekét. A szalagot ellenőrzik és ha szükséges, nyírják. Mikor a felvételt tökéletesnek találják, másolatot készítenek róla a gyár részére. Az automatikus gép a felvételt szalagról lakklemezre Írja át. Az átírást ismét ellenőrzik. Itt van nagy szerepe a gyári hangmérnöknek, ez esetben Peca Josefnek. Ha kifogástalan a munka, elkészült a hanglemezmásolat, amelyet leheletvékony ezüstréteggel vonnak be. Az ezüstözött lemezeket aztán galvaníkus fürdőbe helyezik s elektrolitlkus úton kb. egy milliméter vastag rézréteget visznek rá. A galvanizálással nyert lemez pontos tükörképe az eredeti felvételnek. Szaknyelven ezt „apa”-másolatnak hívják. Erről készül az „anya”, az „anyá”-ról a „fiú”-másolat, amelyet hanglemezek préselésére használnak fel. Egy „fiú”-val mintegy ezer lemez préselhető. A préspofákba fogott fiú-matricák közé négyszögletessé formált, előmelegített lemezanyagot (műanyagot) helyeznek, majd a prést összecsukják s kb. 75 tonna nyomás alatt préselik a lemezt. A lemezpréseló osztály Ennyi a lemezgyártás technológiája. Leírása pár percet vesz Igénybe csupán, megtekintése egy egész délelőttöt. Svoboda mérnökkel járjuk a folyosókat, épületeket, helyiségeket, amelyekben lisztté őrlik, majd péppé gyúrják a lemez alapanyagát, galvanizálják a matricákat, ellenőrzik a másolatok minőségét. Zúgnak a motorok, csobog a viz, a nők ügyes keze, füle ellenőrzi a gyártást, a gyár hétszáz alkalmazottjának hetven százaléka nő... s miután bejárjuk az Uzem< minden zegét-zúgát, megállapítom, hogy a hanglemez gyártási folyamatában az átíró központ és a lemezpréselő osztály a legérdekesebb. Ez utóbbi helyen Vafiata Zdenők a vezető s a speciális, magas nyomású hidraulikus gépeken hetven-nyolcvan nö dolgozik, a többi százhúsz pedig ellenőrzi és csomagolja a lemezeket. A vezető szerint az egész osztály bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. Négy kollektíva a szocialista munkabrigád, ismét négy a XII. kongresszus brigádja cím tulajdonosa. Az osztály dolgozói kulturált életet élnek. Üzemi autóbuszon Prágába Járnak hangversenyekre, színházi bemutatókra ős kiállításokra. Lemezgyűjteményükről semmi különöset nem tud mondani. SpaCkovát, az egyik brigád vezetőjét kérdem, milyen a gyűjteménye? Elég gazdag és választékos — mondja a fiatalasszony, aki a közeli Rudnáról jár be* férje ércbányában dolgozik. De nehogy azt gondoljam, kiviszik a lemezeket. Az újdonságokból jogában áll minden alkalmazottnak már az üzemben vásárolni. Azon, hogy Itt is hallhat jócskán Préselik a hanglemezeket