A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-27 / 4. szám

A braíislavai Le­­nlngrád utcai Álla­mi Zenemű Kiadd iixletét hívom tuleto­­non. — Mennyi hang­lemezt adnak el ha­vonta é* milyen fel­vételek iránt nagy az érdeklődés? A válasz: négy-ötezer lemez kéről havon­ta a vásárlókhoz. Legkeresettebbek a tánclemezek és majdnem ugyan­olyan kelendők a komoly zenei mű­vek. Sokan nyitnak hét be naponta a bangle mezei árusító boltokba. S mikor a vásárid meghall­gatja a lemezt, az még érdekli, kinek e müvéért fizet, az viszont már nem, hogy tulajdonkép­pen hol Is gyártják a hanglemezeket? Gyártási helye Lo­­denice u Berouna. Prágától huszonnégy ki­lométerre fekszik az a kis város, amelynek gyárában világszínvonalon állítják elő a hanglemezeket. A hangrögzítés történetére vagyok kíváncsi és Beroun télé utazva két könyvben lapozgatok. Az egyik szerzője Oldal. Gábor, a másiké Adolf Lochman. Mindkét könyv a hanglemezgyártás történe­téről beszél. Persze, az előzményeket csak dióhéjban lehet elmondani. Évezredeken át foglalkoztatta az emberek képzeletét a hang rögzítésének lehetősége. Ma már csak mosolygunk azon, hogy egy Porta nevű olasz fizikus elzárható tölcsérbe beszélt be­le s a gyorsan rá csapott fedővel próbálta a hangokat rabul ejteni. A gramofon leg­régibb őse a fonográf. Feltalálója Edison. 5 a gramofonhoz vezető út a Bell és Taln­­ter féle grafofon. A viaszhengerről meg­szólaló hang gyengébb ugyan, mint az Edi­­son-féle fonográfon, de sokkal tisztább, felismer hetőbb. 1887—88 telén Berlinernek támad 82 az eszméje, hogy a hangbarázdákat közvetle­nül fémlemezre kell rajzolni. A lemezfelvé­tel meglepően erős és Jó hangvisszaadást eredményez. Megszületik a gramofon, amelynek elárusltása két év alatt milliós üzletté fejlődik... A lemez hódit Ameriká­ban és Európában! Az első gyár Az első hanglemezeket készítő gyár Euró­pában Hannover mellett létesült. Berliner európai rokonságának birtokán. Az első ze­nei műsoranyag dalok, kupiék, orfeumi nó­ták, népdalok és népies műdalok. A hang­szeres muzsikát többnyire indulók és tánc­zenei felvételek képviselik. -A századforduló gramofontulajdonosait azonban ez a műsor­anyag már nem elégíti ki. A század elején, nevezetesen 1901-ben üj, plroscímkés soro­zat indul, a későbbi művészlemezek őse. Kétségtelen, hogy a gramofon történetében a döntő fordulatot a Caruso-felvételek, az első művészileg és műszakilag örökéletű művészlemezek jelentik. A hanglemez mind nagyobb szolgálatot tesz a művészetnek. A „zeneirodalom nagy alkotásait, a könnyű és tánczene gondtalan életvidámságát a mindennapi élet tartozékává” teszt. 1941- ben Amerikában 127 millió lemezt adnak el, ugyanakkor 1947-ben már 400 milliót. A Szovjetunióban jelenleg évente több mint százmillió hanglemezt hoznak forgalom­ba... A húszas években megjelenik a mág­neses hangrögzítő készülék, amely óriás! szerepet játszik a hanglemez további fej­lődésében. A szakemberek foglalkozni kez-6 A gyár egy rész­lete tükörből upraphon lemez. denek a hosszanjátszás problémájával, a hangbarázda miniatürizálásával, a mikro­barázdás hangfelvétellel... Klasszikusok hanglemezen A Lode nice u Beroun-1 hanglemezgyár messzebbről ugyanolyan benyomást kelti mint sok más üzem. Füstölgő gyárkémé­nyek, kormos falak, forgalmas és zárt ud­var. A különbség esetleg csak annyi, hogy köröskörül festői szép hegyek nyűgözik le az Ide tévedőt. A gyár kapuján belépve Mi­roslav Svoboda, a technikai fejlesztés ve­zetője lesz a kísérőm. De még nem a le­mezgyártás technológiája érdekel, hanem a történet. Hiszen ott hagytam abba, hogy milyen műfajú zenei produkciók jelentek meg az első lemezeken, és nem folytattam azzal, hogy kik voltak a hangvisszaadó gé­pek első csodálől, Caruso után kik követ­keztek a hanglemezen, hogyan hódítottak a klasszikusok felvételeikkel? A fiatal mérnök mosolyog, valószínű én vagyok az ezeregyedik, aki ezeket a kérdéseket a gyár kapuján belépve felteszi. De komolyan, ki­merítően válaszol. — A hangreproduká’ó gépek közönsége kezdetben nyilvános szó­rakozóhelyek, kávéházak, cukrászdák ven­dégeiből regrutálódott. Caruso után Tomag­­noval, Verdi Otellójának nagyszerű alakító­jával készítenek felvételeket. A század ele­jén kerülnek forgalomba Nellie Melba, a kor világszerte elismert szopránénekesnő­jének első lemezei. Ebben az Időben Ta­­magno, Melba, Patti, Pattastlnl, tehát a legnagyobb művészek Jelentkeznek hangle­mezszereplésre. Érthető ez, hiszen a hang­lemez az énekes előtt egyszeriben kitárta a világot.... A század első évtizede főleg a klasszikusoké. Ekkor kerül lemezre Verdi Trubadúrja, a Bajazzők teljes felvétele, Strauss teljes Denevérje, Gounod Faustja, Bizet Garmenje és a szólóhangszeres felvé­telekre Chopin és Liszt zongoramflvel. Ná­lunk a hanglemezgyártás 1924-ben veszi kezdetét, s az első nagyon Igényes mű Dvoíák Újvilág szimfóniája. Hogyan készül a lemez? A gyárba lépve ezt szeretném tudni. Svo­boda Miroslav azonban erre már nem ad választ. Bevezet ez egyik épületbe, amely­nek átíró központjában Peca József mér­nöknek mutat be. Igen gondosan hangszi­getelt helyiségben tartózkodunk. A sarok­ban egy mindent tudó dán gép helyettesí­ti az emberi kéz munkáját. A mérnök mint­ha magának tenné fel a kérdést. Hogyan készül a lemez? A prágai stúdióban az Állami Zenemű Kiadó és a külkereskedelem rendelése alapján magnószalagra veszik, mondjuk Smetana valamelyik remekét. A szalagot ellenőrzik és ha szükséges, nyírják. Mikor a felvételt tökéletesnek ta­lálják, másolatot készítenek róla a gyár részére. Az automatikus gép a felvételt sza­lagról lakklemezre Írja át. Az átírást ismét ellenőrzik. Itt van nagy szerepe a gyári hangmérnöknek, ez esetben Peca Josefnek. Ha kifogástalan a munka, elkészült a hang­lemezmásolat, amelyet leheletvékony ezüst­réteggel vonnak be. Az ezüstözött lemeze­ket aztán galvaníkus fürdőbe helyezik s elektrolitlkus úton kb. egy milliméter vas­tag rézréteget visznek rá. A galvanizálással nyert lemez pontos tükörképe az eredeti felvételnek. Szaknyelven ezt „apa”-másolat­­nak hívják. Erről készül az „anya”, az „anyá”-ról a „fiú”-másolat, amelyet hang­lemezek préselésére használnak fel. Egy „fiú”-val mintegy ezer lemez préselhető. A préspofákba fogott fiú-matricák közé négyszögletessé formált, előmelegített le­mezanyagot (műanyagot) helyeznek, majd a prést összecsukják s kb. 75 tonna nyo­más alatt préselik a lemezt. A lemezpréseló osztály Ennyi a lemezgyártás technológiája. Le­írása pár percet vesz Igénybe csupán, meg­tekintése egy egész délelőttöt. Svoboda mérnökkel járjuk a folyosókat, épületeket, helyiségeket, amelyekben lisztté őrlik, majd péppé gyúrják a lemez alapanyagát, gal­vanizálják a matricákat, ellenőrzik a máso­latok minőségét. Zúgnak a motorok, csobog a viz, a nők ügyes keze, füle ellenőrzi a gyártást, a gyár hétszáz alkalmazottjának hetven százaléka nő... s miután bejárjuk az Uzem< minden zegét-zúgát, megállapítom, hogy a hanglemez gyártási folyamatában az átíró központ és a lemezpréselő osztály a legérdekesebb. Ez utóbbi helyen Vafiata Zdenők a vezető s a speciális, magas nyo­mású hidraulikus gépeken hetven-nyolcvan nö dolgozik, a többi százhúsz pedig ellen­őrzi és csomagolja a lemezeket. A vezető szerint az egész osztály bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. Négy kollektí­va a szocialista munkabrigád, ismét négy a XII. kongresszus brigádja cím tulajdono­sa. Az osztály dolgozói kulturált életet él­nek. Üzemi autóbuszon Prágába Járnak hangversenyekre, színházi bemutatókra ős kiállításokra. Lemezgyűjteményükről semmi különöset nem tud mondani. SpaCkovát, az egyik brigád vezetőjét kérdem, milyen a gyűjteménye? Elég gazdag és választékos — mondja a fiatalasszony, aki a közeli Rudnáról jár be* férje ércbányában dolgo­zik. De nehogy azt gondoljam, kiviszik a lemezeket. Az újdonságokból jogában áll minden alkalmazottnak már az üzemben vásárolni. Azon, hogy Itt is hallhat jócskán Préselik a hanglemezeket

Next

/
Thumbnails
Contents