A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-30 / 26. szám

Görög Rezső: Stroncium 90. / Uj magyar grafika A Szlovák Pedagógiai Könyvtár előcsarnokában a napokban feje­ződött be a Jelenkor életét tükröző magyar grafika kiállítása. A negy­venöt rajz és fametszet hiteles, meggyőző képet nyújt a fiatal alkotök helyes klséreletezéséről, az élet sokrétű, eleven ábrázolásá­ról. Ez a sokrétűség nemcsak a tartalomban, de a formában ts megmutatkozik. Némelyik metszeten Derkovlcs súlyossága érződik, mások Inkább könnyed lírai hangulatukkal ragadják meg a néző figyelmét. CS. Nagy András: Táncosok Flczere László: ültetők Kirándulód felvételek ,.H* ■ természetben Járunk, nagyon sok hálás foto-táma kerül fényképezőgépünk lencséje alá. Tájfelvételek, táj- és erdéréssletek, *Uk4 f*k, sziklák, kiránduló társaink, hazánk egyes vidékeinek Jellegzetes népies öltözéke, mind alkalmas arra, hogy ne csapán emlék-képeket, hanem olyan kópékat készítsünk, amelyek visszaadják a természst hangulatát, a benne lavő mozgást (szél, huUámverás), a távlati hatást (térhatást), amit magunk Is éraztihik mikor a felvételt elkészftettök. 4 tájlelvételeknél úgy álljunk gépünkkel, hogy a nap vagy a Jobb vagy a bal vállunk mögül süssön, tehát ne legyen pont a hátunk mögött. As előtérbe helyezzünk valami tárgyat, pl. fát, bokrot, 4zik­­lát, esetleg személyt. Persze, vigyáznunk kell, hogy az Illető öltözéke Üljék a környezetbe. As előtérben levő tárgy vagy személy ne legyen a kép közepén, hanem inkább ennek valamelyik oldalán, nehogy elvonja a néző figyelmét a kép lényeges részéről. Ha személlyel élénkítjük té)!elvételünket, Agy annak tekintete, vagy mozgása t káp közepe felá irányuljon. Tndnunk kell, hogy a természet tarka színeit gépünk a fehér, fekete, velamint a szörke különböző változataiban adja vissza. Meg­kell tanulnunk tehát, hogy a természetet színek nélkül lássnk. Ebben segítségünkre lehet egy darab bakormozott, vagy más szörke öveg. Ha esen keresztül nézzük azt a részletet, amit fényképezni szándé­koznak, gyakran esalédásaal fogjuk tapasztalni, hogy ezt bizony nem érdemes lefényképezni. Ezzel a kis segédeszközzel hamarosan megtanuljuk, hogy csak a fényeket és árnyékokat kell értékelnünk. Mivel a negatív anyagok, még kevésbé a nagyitó papírok nem ren­delkeznek olyan árnyalatgazdaséggal, mint szemünk, ezért kerülnünk kell a nagy fényellentéteket. Ne hagyjak képünk legfontosabb részét árnyékban és a kevésbé fontos részeket JA megvilágításban. Nem helyes a világos részeket a kép szélére helyezni, sokkal Jobb a képet sötét ráazakkel körülhatárolni, azzal rávezetjük a néző szemét a fel­vétel lényegére. Ha a felvétel elkészítésekor nincsenek felhők az égen, akkor helyattesfthetjflk ezeket példánl egy fa beqydlA ágaival. Legfontosabb segédeszközeink a kirándulási felvételek elkészíté­sénél a megvilágltásmérő, napellenző, könnyű állvány (ne higgyük, hogy már Idejét múlta) és egy vagy több szlnszfirő. Ez utóbbiról fontos tndnunk, hogy saját színét a képen (pozitivon) világosabban, míg klegéssitő színét sötétebben adja vissza. Nem szabad megfeled­keznünk arrél sem, hogy a szűrők részben színük, részben sűrűségük szerint a tény egy részét elnyelik, és ezért szükséges az ezpozlciés Idő meghosszabbítása. Később, ha már bizonyos gyakorlattal rendelkezünk, felvételeinket a fény ellen Is készíthetjük. A néző felé halsdé árnyékok a kép plasztikáját még Jobban fokozzák. Ezeknél a felvételeknél megvlté­­gitásmérúakkel lehetőleg közelről mérjük a fényt tárgyunk árnyé­kos oldalán. Ha ez nőm lehetséges, figy alkalmazzunk 1—2 tokkal nagyobb rekeszt, vagy lassúbb zársebességet, mint megvilágltásmé­­rőnk mutat. Ha turista társainkat fényképezzük, ne állítsuk őket sorba, Inkább fényképezzük őket pl. az üst körül főzés közben, sétorvarásnél, evés, labdázás közben, vagy egyéb, a kirándulással összefüggésban levő ténykedésnél.

Next

/
Thumbnails
Contents