A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-30 / 26. szám
KERESZTREJTVÉNY Milyen legyen az igazi férfi? Erre ad választ a vízszintes 1 (zárt betűk: e, g, i, é, i, n, m, e), függőleges 17 (zárt betűk: k, 1, e, z, á, a), 14, 16, (zárt betűk: t, e, a) és 7 (zárt betűk: e, ő, g) megfejtése. Beküldési határidő július 7. A helyes megfejtők közt öt könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 13. A dalos. 15. Alkotni (—’). 18. Vissza: férfinév. 19. Folyó Romániában. 21. Városka az Alföldön, gimnáziumában tanult Petőfi. 22. Tölti betűi. 24. Hun király. 25. Vetés peremei. 26. Juttat. 27. Mária becézve. 28. Állóvíz. 30. Nem fölé. 31. Morse-betű. 32. Aranka becézve. 33. Ver. 34. Kugli. 35. Dátum-Jelzés. 37. Majdnem ugat! 38. Dal zenekari kísérettel. 39. Kés betűi. 41. Forma. 43. Üdülőhely Észak-Itáliában. 45. Város Kelet-Szlovákiában. 46. A 13. vértanú jelzője. 48. Női név. 49. Spanyol névelő. 51. Sárgás fém. 52. Azonos betűk. 53. Vágány. 54. Növekedik népiesen. 55. Eszes. 57. Női becenév. 59- Ódon fele. 60. Idegen férfinév. 01. Bátor igéje. 63. Lábbeli. 65. Szükséges. 67. Djakarta régebbi neve. 69. Hímállat. 71. Chaplin híres filmje. 72. Viktor Tamás. 74. Kérdőszó. 76. Udvarias megszólítás. 77. Idegen férfinév. 80. Gábor Sándor. 82. Király, Shajtespeare-dráma hőse. 87. Számjegy. 90. Árkot ás. 91. Világos része. FÜGGŐLEGES: 2. Garam része. 3. Faktum (vissza, névelővel). 4. Tenger a Földközi-tenger keleti medencéjében. 5. AÄR. 6. Kettős betű. 8. Vallásfelekezet rövidítése. 9. Olasz szerzetesnevek előtt áll. 10. Nász betűi. 11. Háziállat (névelővel). 12. Kén mássalhangzói. 19. Cseh férfinév. 20. Tál betűi. 23. Liter rövidítése. 26. Kereskedelmi forgalom tárgya. 29. A Volga legnagyobb mellékfolyója. 31. Növény, főzete üdítő ital. 34. Trombitahang. 36. Kopasz. 38. Minden árun van. 39. Végtag. 40. Elme. 42. Méhek otthona. 44. Étkező. 47. Csonthéjú gyümölcs. 50. LOE. 52. Aliz becézve. 55. Angolul olaj. 58. Kapa közepe. 60. MLD. 61. Növények szaporító szerve. 62. Pakol. 64. Legelők betűi. 66. Egy Bécsben. 68. Francia romantikus költő (1799—1863). 70. Balalajka része. 73. Zsírpárnán az áll alatt. 75. Megunta a házaséletet. 78. Kegyetlenségéről híres római császár, a „véres költő”. 79. Óegyiptomi napisten. 81. Vissza: vadregényes. 83. Község a dunaszefdahelyi járásban. 84. ZKL. 85. Nem egészen teli! 86. Sziget franciául. 88. Azonos mássalhangzók. 89. Kettős betű. Az előző rejtvény helyes megfejtése: A boldogságnak egyik nagy akadálya az, hogy túlságosan nagy boldogságot kívánunk magunknak. A 24. számú rejtvény megfejtői közül könyvjutalomban részesültek: Boldis Csilla, Ipolyság; Gazsó Jolán, Léva; Kövesi Géza, Alsószeli; Nevetős Vince, Kassa; Novák Ferencné, Bratislava. nemzedék hallatja hangját, amely már más szemmel nézi a világot. Igazában a két költőnemzedék közötti különbséget akkor látjuk, ha verseiket összehasonlítjuk Mi olvasók tiszteletet érzünk Dénes György és társai iránt, akik úttörői voltak a háború utáni csehszlovákiai magyar irodalomnak. Ügy gondoljuk, ami ma újszerű és nagy, az holnap már elavult lehet. Ezzel nem azt akarjuk bizonyítani, hogy Dénes vagy Veres versei elavultak, azt szeretnénk elérni, hogy tovább fejlődjenek. Ezt a fejlődést, sajnos, túlnyomó részben csak mi fiatalok igényeljük, az idősebbeket a mai irodalom már kevésbé hatja meg. Erre példa a következő eset: Egy idősebb ember, aki a német, a francia, az angol irodalomban jártas és otthonosan mozog a magyar irodalomban, kezébe veszi a Hét-nek azt a számát (14.), amelyben Batta György versei jelentek meg. Szerinte Batta erőltetett metaforákat használt, és így a verse teljesen értéktelen. Gondoltuk, ez a kedvezőtlen véleménye talán csak onnan ered, hogy Batta meglehetősen szokatlan kifejezéseket használ. Megindult köztünk a parázs vita. Abban a reményben, hogy talán Cselényi versei nagyobb hatással lesznek rá, boncolgatni kezdtünk, a „Napének“-et. Felháborodva fejezte ki a véleményét. Szerinte a költemény nem is próza, nem is vers, és rendszer sincs benne. Á formabontásra, a modern költészetre való hivatkozás eredménytelen volt. Cselényi verseit Petőfi költeményeivel hasonlította össze. Mindezt azért mondtuk el, hogy napjaink legégetőbb kérdése ne csak a sematizmus elleni harc legyen, hanem az, hogy az új irodalom az ifjúságon túl a felnőttek között is visszhangra találjon. Hasson azokra, akik csak Petőfi verseiben találnak igazi művészi értékeket, akik még mindig csak Jókai romantikájában élik ki magukatí Az új irodalom találja meg mindenkihez az utat, s Cselényi, Tőzésr vagy más fiatal költő verseiben lássa meg a célt, a valóságot és a modern művészi értékeket. Veres - János „Nem akar védekezés lenni" című cikkének hetedik pontja megragadta a figyelmünket. A költő arról panaszkodott, hogy „Tüzek és virágok" című kötete két évig várt kiadásra. Ha Veres verseit ilyen csigalassúsággal hozták nyilvánosságra, akkor a kiadó munkatársaiban kell keresnünk a hibát. Egyetértünk a költővel: „Ezt az áldatlan állapotot csak az változtathatná meg, ha mielőbb kiadnák a »Tüzek és virágok« című kötetből kimaradt verseimet új verseimmel együtt... akkor talán visszaszerezném önbizalmamat." Mi, a rozsnyói Egészségügyi Iskola tanulói szeretnénk, ha a vita egészséges pezsgést idézne elő irodalmunkban. Jó lenne, ha az írók és kritikusok mellett az olvasók is kifejtenék nézeteiket, mert a helyes kritika és az elismerés, a költő hajtó motorja. Csölley Zsuzsa és Andrássy Rózsi Érteni is szeretném a verseket Talán furcsa, hogy" az egyszerű olvasó is beleavatkozik a csehszlovákiai magyar költők, írók és kritikusok, hogy úgy mondjam „házi" vitájába. Rendszeres olvasója vagyok a Hétnek, amelyben ez az értékes vita folyik. Szeretem és tisztelem a lapot, szeretem, mert mindig van benne valami érdekes dolog, ami megragadja a figyelmünket. És hogy őszinte legyek, a versek érdekelnek a legjobban, Illetve érdekelnének, ha .,. Álljunk meg itt egy szóra, válasszuk el az írókat a költőktől, az írók írjanak modern regényt, ne zavarjuk őket munkájukban. Költőink? Igen, nálunk is megvan a modernségre való törekvés, sőt már olyan mértékben van meg, hogy az egvszerű, öt-hat elemit végzett olvasó keserű csalódással teszi félre a verseket, gondolván, hogy ezek a költők a régi nagyságok fölé akarnak emelkedni mindenáron. Ez a törekvésük járhat sikerrel, de népszerűséggel nem. Modern nyelvezetükkel és a pokol fenekéről feltörő gondolataikkal elriasztják maguktól a szépre vágyó olvasót. Véleményem szerint néhány költőnk abban versenyez, hogy melyikük tud érthetetlenebből írni. Nem gondolnak arra, hogy amit ők megértenek, azt az egyszerű olvasó, aki azt várja, hogy az ő élete is benne legyen a versben, nem érti meg. Vizet iszik az ilyen vers elolvasása után, mellyel csillapítja keserűségét. Nem akarok névszerint hivatkozni nagy költőkre, de ha verseiket ők is ilyen modern stílusban írták volna, biztos, hogy ma nem sokan beszélnének róluk. Gondolataimat nem azzal a szándékkal írom, hogy kritizáljak, ennyire még nem jutottam, azt szeretném, ha költőink érthetőbben írnának. Olvasni és érteni szeretném a verseiket. Én magam azzal sem értek egyet, hogy a múltról nem szabad írni. Miért? Ifjúságunkkal meg kell ismertetni a múltat, hogy jobban becsüljék a jelent. A régi rendszer elemi iskolájával rendelkező ember vagyok s ennek ellenére is szeretem az irodalmat, sokat olvasok. Szeretem a tiszta, átgondolt, érthető verseket s ne haragudjanak rám a modern irányzat képviselői, ha arra kérem őket, hogy ne matematikai feladvány legyen a költeményük. M. Sándor 15
