A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-23 / 25. szám

KERESZTREJTVENY VÍZSZINTES: Fontenelle francia írő (1657—1757) szellemes megál­lapítása a boldogságról, folytatá­sa vízszintes 34 és függőleges 29. 15. Álló vagy folyóvizet hatá­rol. 16. Gyümölcs. 17. Nagyétkű. 18. Török férfinév. 19. Sereg. 20. Laboratórium rövidített formája. 22. Hiányos szén. 23. Száraz ku­koricaszár. 25. ÉBÓ. 27. Olasz ki­kötőváros (névelővel). 29. Jó lati­nul nőnemben. 30. Egy Párizsban. 31. Ö németül. 32. Talál. 33. Ö szlovákul. 37. Apad. 39. Hideg szél az észak-adriai partokon. 40. Nevelésnél fontos (névelővel). 42. Rezső András. 43. Nem egészen döre. 45. DRI. 47. Zala fele. 48. Vissza: nyers pamutszövet. 50. Európai folyó. 52. Beszéd része. 54. Szintén. 55. Tó Etiópiában. 56. Vissza: több lövegből álló tüzér egység. 57. Hasadás (—’). 60. Ülő alkalmatosság. 61. Szógyűjtemé­nyek. 63. Idősebb asszonyok. 65. Dákó fele. 66. ÁSN. 67. Szakít. 68. Azután németül. 69. Tej. 71. Orosz férfinév (—’). 73. Belső szerv. 74. Egyetem előcsarnoka. 76. Sárga festék. 78. Tíz angolul. 79. Tudományos szóösszetételek­ben: mezőgazdasági. 80. Endre Antal. 81. Morse-betű. 82. Frigia első királya. 84. Mami. 85. Já­rom. 86. Katalin becézve. 88. Oszkár Endre. 89. Bátor. 90. Ka­lapgyártás alapanyaga. FÜGGŐLEGES: 1. Szülő. 2. Erkély. 3. Csillagkép. 4. Liter régebbi rö­vidítése. 5. A Volga legnagyobb mellékfolyója. 6. Pelikán. 7. Sáv peremei. 8. Mértani fogalom. 9. Föld latinul. 10. Rágószerv (név­elővel). 11. Cseh férfinév. 12. Spanyol névelő. 13. Taposó. 14. Vissza: recept. 19. Csapadék. 21. Csehszlovákiai magyar újságíró (Imre). 24. Városka Kárpátalján. 26. Görög betű. 28. Baltakő. 30. Műveletlenül hagyott föld. 31. Női név. 35. Zsendice. 36. Vízisporto­lók. 38. Város Spanyolországban. 39. Anglia őslakói. 41. Indíték. 44. Vissza: tipográfus. 46. Híg sár. 49. Újság. 51. Vissza: elvisel. 53. Hiányos zakó. 54. Ebben az év­ben. 57. Ferde. 58. Égitest (néve­lővel). 59. Igen Rómában. 62. Ke­­resztülérl. 64. Ezer gramm. 68. Paripa. 70. Tantal vegyjele. 72. Citrom több idegen nyelvben. 73. Észrevétlen figyel. 75. Teremtőnk. 77. Kávé betűi. 78. Harckocsi. 79. Vissza: hamvveder. 80. Mennyek. 83. Folyó a Szovjetunióban. 84. Német villamossági cikkeket gyár­tó vállalat. 85. Fohász. 87. Azonos a vízsz. 81-el. 89. Ezen a napon. 91. Endre Nándor. Beküldési határidő június 23. A helyes megfejtők közt öt köny­vet sorsolunk ki. Az előző rejtvény megfejtése: Amikor a Föld körül repültem, láttam, hogy milyen gyönyörű a zül könyvjutalomban részesültek?­­mi bolygónk. Emberek, ahelyett, hogy megsemmisítenénk, őrizzük Gyulai Anna, Nyitra; Holzer Sán­­meg és gyarapítsuk ezt a szépsé- dór, Bratislava; Ibrányi Erzsébet, get. Kassa; Pekarik Istvánné, Galánta; A 23. sz. rejtvény megfejtői kö- Tárnok Mihály, Búcs. HERMANN KASACK A képmás-gép — Egy úr kíván önnel beszélni — Je­lentette a titkárnő. Ránéztem a névjegyre: Tobias Hull, B. A. — Foglalkozás nélkül. Kérdő pillantásomra: — Javakorabeli úr, elegáns. Bizonyára külföldi. Mindig megzavarnak. Valamilyen ügynök. Vagy? Ki tudja. — Kéretem. Tobias Hull úr óvatos járással lépett be. Lábát lába elé helyezte, mintha attól félne, hogy túl erőteljesen lép fel. Talán fáj valamije? Korát úgy jó negyvenesre becsülöm. Simára borotvált, nem ellen­szenves arcáról barátság sugárzott. Na­gyon korrektül volt öltözve, úgy tetszett nekem, hogy nyájas mozdulataiban vala­miféle kimértség van. Nos, majd meglát­juk. Kezemmel üléssel kínálom: — Minek köszönhetem látogatását? —■ Öh! Csupán be akartam mutatkozni. —• Nagyon kedves — mondottam. —- Öh! Ön megértett! — Ez a némiképp vonításra hasonlító „óh" utánozhatatlan volt. Fáradt, kissé monoton hangjában egy kis idegen akcentus. Barátságos vá­rakozással tekintett rám. Látogatásának indokolásán mégis cso­dálkoztam, s megismételtem: — Nagyon kedves. Mégis, ha megkérdezném ... Ekkor rögtön félbeszakított az „óh“-já­­val. — Kéretn, ne is kérdezzen. — Es az­tán megkezdte mondókáját, amelyet lát­hatólag legalább már százszor előadott: — En ugyanis mesterséges anyagból vagyok! — De ... engedje meg! E különös lény, aki megfontoltan nézett reám, rá se hederített közbeszólásomra, hanem tévedhetetlenül tovább folytatta: — Ne ijedjen meg, én automata vagyok, egy emberformájú gép, hogy úgy mond­jam, egy helyettes. Mr. Tobias Hull való­ban létezik. Főnöke egy nagy gyárnak, amelyben a képmás-gépeket állítják elő. En — ahogy mondják — az ő gyártmá­nyuk vagyok, igen propagandájuk ügynö­ke. Szerkezetemről természetesen nem mondhatok részleteket... ön megérti: ez gyártási titok! Ha azonban arra gondol, hogy manapság a legtöbb ember kényte­len egészen sablonosán élni, tárgyalni és gondolkozni, akkor rögtön meg fogja ér­teni min alapszik a mi elgondolásunk! Be­lőlünk hiányzik a szív és az ész. Ezek azok, amelyek az életben oly gyakran idéznek elő zavaró komplikációkat. Mind ezt nálunk a rutin helyettesíti. Ugyebár, ez nagyon érthető? Zavartan bólintottam. — Öh! Bennem egy elektromos vezérlő­­rendszer van, automatikus kapcsoló, nagy­szerűi Antennaszerkezet, amely a legfi­nomabb hullámokra érzékeny. Elvégezteti velem az emberi lény valamennyi funkció­ját, bizonyos értelemben még ennél is töb­bet. Ön is láthatja, milyen jól funkcioná­lok. Kételkedve, bizalmatlanul néztem ezt a különleges teremtményt. — lehetetlen! — mondottam. — Szemfényvesztő trükk. Na­gyon ügyes. Mégis ... — Öh! Hét nyelven tudom megértetni magam. Ha például megforgatom mellé­nyem legfelső gombját, akkor angolul be­szélek folyékonyan, s ha a következő gombhoz nyúlok, úgy franciául beszélek folyékonyan, és ha ... — Ez válóban csodálatos! — Öh! Bizonyos értelemben. Mindenek előtt azonban kellemes. Az időjárásról kí­ván beszélgetni, a filmről, s sportról? Talán a politikáról, vagy az absztrakt fes­tészetről? A modern ember majd vala­mennyi témája és kifejezése megvan ben­nem. Még egy tekercs közhelyet is le lehet forgatni. Mindez ésszerű, kényelmes és praktikus. Milyen kel­lemes lesz az ön számára, ha ren­delkezésére áll a képmás-gép... Még jobb, ha mindjárt két példányt készíttet. Egyidejűleg több üzleti úton vehet részt, több tárgyalást bonyolíthat le, mindenütt megjelenhet, és azonfelül nyugodtan ülhet odahaza. Énjének van egy helyettese, amely valószínűleg jobban bonyolítja le ügyeit, mint saját maga. A dupláját fogja megkeresni és saját személyét megóvhatja az élet sok felesleges kellemetlenségétől. Lényege megsokszorozódik. Mondhatnám, ön meg is halhat, anélkül, hogy ezt va­laki észrevenné a világon. Mert nekünk, automatáknak a létünk az emberekkel va­ló küzdelemtől függ. — Míg az emberek fokozatosan egészen feleslegessé válnak. — Nem éppen ebből az okból. Két em­ber-automata egymással csak nagyon ke­vésre képes. Ad- e tehát megbízást szá­momra? Hirtelen fordulattal tért át a lényegre, föl s alá rohangált a szobában, — Oh! Szabályozni tudjuk a gyorsasá­got is. Híres autóversenyzőknek és ver­senyfutóknak van automata-képmásuk, akik állandóan javítják a rekordokat. — Fantasztikus! Rövidesen nem lehet tudni, vajon emberrel vagy automatával van dolgunk. — Óh! — suttogta a fülembe — a ter­mészet végső titkait mi sohasem sajátít­hatjuk el... Megrendelhetem az ön má­sodpéldányának elkészítését? Szerencsés dolog, hogy az ön összetétele nem túlságo­san komplikált. A belefektetett tőke feltét­lenül jövedelmezni fog. Holnap jön majd egy úr és mértéket vesz. — Az ön létezésének tanúsága valóban megdöbbentő, mégis... — Nem találtam szavakat s úgy tettem, mintha fontolgat­nám az ügyet. — Mégis, beszéljen csak arról, hogy az az úr, aki holnap eljön, automata lesz-e, vagy valóságos ember? — Úgy tudom, még valódi ember. De ez nem változtat a dolgon. Jó napot! Mr. Tobias Hull eltávozott. Képzelődés­ről szó sem lehet, a titkárnő is tanús­kodhat. A gép-gentlemannek nálam tett látogatása után azonban valami történhe­tett, mert sem másnap, sem a következő napokon senki se jött, hogy képmásom számára mértéket vegyen. Mégis, remé­lem,, hogy' legalább ezekkel a sorokkal személyemre irányíthatom a Tobias Hull Rt. figyelmét. Egy dologról azonban megbizonyosod­tam tárgyalásunk óta: sok emberrel talál­koztam időközben, színházban és moziban, értekezleteken és társaságban, a klubban és a törzsasztalnál, akik feltétlenül nem ők maguk voltak, hanem a róluk készí­tett képmás-gép. (Flórián László fordítása) T5

Next

/
Thumbnails
Contents