A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-16 / 24. szám
Essxsik Volenccj« Jogosan nevezik Észak Velencéjének Stockholmot, a svéd fővárost, mert Jónéhány szigeten, félszigeten, földnyúlványon fekszik s ezeket tengerszorosok, lagúnák, csatornák és a Máler-tő veszik körül, tehát mindenütt víz és víz — akárcsak Velencében. A közlekedés azonban mégsem gondolákon bonyolódik le, hanem hidakon. Különböző hosszúságú hidak vezetnek minden Irányba s néha úgy összegabalyodnak, hogy szinte lehetetlenné teszik a tájékozódást nemcsak az Idegenek, de még a „bennszülött“ stockholmiak számára Is. Stockholm ma 111 kerületre oszlik, bár méretre elmaradnak azoktól az elképzelésektől, amiket egy nagyváros kerületeihez szoktunk fűzni. Valamikor csak egy kerülete volt Stockholmnak, a Stadsholm, amely Stadent ős a mellette fekvő két szigetet zárta magába. Ez a város történelmi magva, melyet a hatalmas Blrger gróf 1250 tájban fallal vett körül. Ezt a városrészt tartják a főváros szivének. Az óvárost Stockholmban, ahol lázasan keresik a legmodernebb építészeti megoldásokat és könyörtelenül lebontanak minden épületet, ami régi és kényelmetlen, csodálatosképpen meghagyták régi szépségében. Érintetlenül állnak Itt a város több mint hétszáz éves építészeti emlékei, betekintést nyújtva a középkor s későbbi korok [barokk, rokokó) svéd' épltőművészetébe. Stadsholmenre a királyi palota hatalmas, ötszáz szobás tömbje nyomja rá a bélyegét. A palota aránylag fiatal az óváros többi épületéhez képest. Az óváros legbájosabb utcája a Vásterlanggatan, ez a középkori üzleti útvonal. Autók ide nem hajthatnak be. Talán éppen azért keresik fel oly szívesen ezt a helyet a stockholmiak, elálldogálnak a keskeny járdákon, kíváncsian bekukucskálnak a pici boltokba, vagy senkitől sem zavarva, az utFiatalok a Nalenban ca közepén élvezik a régi korok romantikáját. Az óváros megőrizte sajátos arculatát. Más azonban a helyzet a közvetlen környékén. Az utóbbi években üzleti érdekekből sok régi építészeti emléket lebontottak Itt, teljesen megváltoztatva a városképet. Heves, állandóan meg-megújuló viták tárgyát képezik mindenek előtt a volt piactéren, a Hötorgeten felépített 22 emeletes toronyházak. Kétségtelenül modernek, szépek, célszerűek ezek a házak — csak éppen nem Itt, ahol Ízléstelenül hatnak, mivel megváltoztatják az egész tér karakterét, és egészen háttérbe szorítják a klasszlcizáló stílusban épült gyönyörű hangversenycsarnokot. A stockholmiak joggal félnek, hogy hasonló Ízléstelenség másutt is előfordul majd a városban. Egyébként a svéd építőművészet megtartotta azokat az értékelt, amelyek az első helyet biztosítják számára a világon. Legtökéletesebb alkotásaival a városcentrumtól nyugatra, Vállingbyben találkozhatunk. Ez Stockholm legtöbbet emlegetett és legtöbbet fényképezett új városnegyede. Az ötvenes évek legjobb svéd építőművészeinek ebben a kísérleti műhelyében mindenkinek megvolt az alkalma, hogy valóra váltsa álmait. Az egyszerűség és célszerűség harmonikus szépségben olvad össze. Meg lehet Itt találni mindent. A sajátkezűleg felépített családi házaktól és csinos kis villáktól a gigászi háztömb sorokig, a kör alakú és négyszög alaprajzú, különböző magasságú épületektől a tizenkét emeletes toronyházaklg. Ugyanúgy, mint a „konkurrens“ negyedben, a Farstban, ahol 30 000 ember talált új otthonra 1960-ban. A stockholmi járdák megnyugtató keretet alkotnak a szokatlanul élénk közúti forgalom mellett. Ha az ember a városban sétál s úgy gondolja, hogy már találkozott a szembejövő járókelővel, ez nyilván tévedés. Az okára is hamar rá lehet jönni. Az öltözködés teszi ezt, a ruha színe és szabása. A férfiak csaknem kivétel nélkül szürke, legtöbbször sötétszürke öltönyben Járnak — és ragyogó fehér Ingben, mely a közmondásos svéd tisztaság egyik névjegye. Ez nem minden esetben öncél. Egy csomó étterembe nem lehet bejutni Ing és nyakkendő nélkül. Erről a társadalmi konzervatlvlz. mus egyik megnyilvánulása fölött cerberusként őrködő portások gondoskodnak. De ha nem sikerül bejutni, sebaj, ott a grill, az önkiszolgáló étterem. Érdemes betérni. Az árak lényegesen alacsonyabbak s nagyobb a tempó. A kiválasztott étel mellett az étlapon megnyomunk egy gombot, az ételkiadóhoz vezető úton kiválasztunk mindent, amire szükségünk van, és nyolc méterrel tovább mindezt készen megkapjuk. A stockholmiak büszkék önkiszolgáló boltjaik gyorsaságára és színvonalára. Joggal. A nyomógombos megoldás egész Stockholmot elárasztja. Ráncigáljuk egy házkapu kilincsét s pillanatnyi vizsgálódás után rájövünk, hogy minden megerőltetés nélkül kinyithatjuk — egy apró, alig észrevehető gomb megnyomásával. Eszünkbe jut, hogy átmenjünk az egyik legforgalmasabb útvonalon, a Kungsgatanon, ahol több sorban robog az autóáradat. Nem szükséges semmi veszélyes kalandba bocsátkozni. Megnyomunk egy pici gombot a legközelebbi közlekedési lámpánál — és 30 másodpercre leállítjuk az egész forgalmat. Le akarunk szállni a villamosról, gombnyomással jelezzük ... Stockholmi fiatalok. A legkülönbözőbb alkalmakkor lehet találkozni velük. Télen — délután ugyanúgy, mint este — a metroelőcsarnokaiban. Fiúk és lányok álldogálnak Itt hol zajos, hol melankolikus csoportokban. Ha meg akarjuk állapítani, hogyan szórakozik és táncol a stockholmi fiatalság, nézzünk be a „Toppsy“ Lindbom, a hármasugrás 1912-es olimpiai bajnoka által alapított Nalen szórakozóhelyre. Meglepő, milyen magas színvonalú a műsor, amelyben a közönség soraiból találomra kiválasztott fiatalok szerepelnek, akik előzőleg nem készültek fel külön erre az alkalomra. Viszont a közlekedési vonalakon vagy a Stockholmba vezető országutakon nem túlságosan kellemes a találkozás egyes fiatalokkal, akiket ml huligánként szoktunk megjelölni. A szeszfogyasztás ugyanis nem nagyon emeli a közlekedési biztonságot. Mint a nyugati nagyvárosokban általában, az Itteni fiatalság egy részének sincs meg a határozott életcélja. Vannak, akik pálcát törnek a stockholmi fiatalok fölött — és a felnőttek jórésze nem akarja észrevenni bűnrészességét. Elég megnézni egyik-másik filmet — „krimit“, mely tele van gyilkossággal, a reneteg képes magazint, amelyekben a „hölgyek“ mindenfajta ruhát fölöslegesnek tartanak, vagy a gyakori vitákat a „természetes nevelésről", amely a íegtermészetellenesebb módon a legteljesebb szabadságot biztosítja a serdülőknek. Valóban kellemetlen folt Észak Velencéje lakóinak vakítóan fehér Ingén. J. V. J. Hejri [elvételei
