A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-20 / 3. szám
Mint kislány Indult el hódító útra, és ezt szó szerint kell érteni. Mert a telepről ő előtte senki sem kelt így szárnyra. A harmadiknál, negyediknél megrekedtek az Iskolában, mert mtre jó a tanulás nekik? Hisz azt a munkát, amire őket szánták, akár analfabétán is elvégezhetik. Sódert kaparni a Dunából, derékig benne állni a hideg vízben már áprilisban, vagy fát vágni az erdőn, teknöt vájni, mert erre jók Ok. Amikor 0 Indult néhány éve, még mindenki így hitte a telepen. De ő me részét gondolt, gimnáziumba jelentkezett és elvégezte. Aztán egyetemre jött Pestre, fölvették. Már harmadéves lesz ősszel, és egyttzed híja csak, hogy nem lett jelesrendü. Hogyan él Pesten? ö úgy mondja: — Mtnt az átlag egyetemi hallgató. Nem lenne jó, ha így élne az átlag egyetemi hallgató, mert Mihalovtcs Erzsébet kis társadalmi ösztöndíját (400 Ft) bizony sokszor hazaküldte. Hogy miből teremtett pénzt mégis kollégiumi díjra és az élet apró kiadásaira? Eladta az ebédjegyét, teát ivott helyette és csak vacsórázott. Vékony is szegény, látszik rajta, hogy ez Igaz. A kts, törékeny leány akarata olyan kemény, mint a gránit. Mtt akar tulajdonképpen? — Hogy mtt? — és hosszasan elgondolkodik. — Nem sokat. De tán mégsem kevés, hazajönni, Itthon tanároskodnt és segíteni a telepieknek. Ha széjjelnézek magam körül, érzem, hogy nem lesz az olyan nehéz, hiszen a rokonságom már ért engem. Amióta elvégeztem az általánost, a környezetemből négyen-öten utánam csinálták. Sőt, a húgom gimnáziumba akar menni. Persze, a felnőtteknél. Várhatna vele, sok bepótolni valója van. Nekem is. Csak tizenhat éves koromban kezdtem olvasni. Aztán van egy unokatestvérem, akt gépkocsivezető lett, 0 is elvégezte a nyolc osztályt. Egy másik, építésztechnikus akar lenni, szakmát tanul, kőműves. Es ez mind azóta, amióta — talán véletlenül — én megtörtem a jeget. No ugye, nem lesz az olyan nehéz — mondja. Hangja reszket, elszlntelenedtk, ott mélyen bent félelem lakozik. Hogy mégsem lesz ez Ilyen könynyü, nyolcszázan, ezren vannak talán a telepen, azok közül rengeteg a gyerek. Es tán az egésznek gondját neki kell ma/d vállalni. Bírja-e? Szentül hiszi, hogy bírja, különösen ha segítenek neki azok, akik őt segítették, hogy eddig jusson, hogy ma magyar-román szakos tanárjelölt legyen. Biztosan segítik majd a munkában Is. Ezt várja, ezt remélt! Sokan lesznek, akik mosolyognak Mihalovtcs Erzsébeten, mert azt gondolják, hogy mindez egy fiatal leány felbuzdulása, és majd jön valaki, akibe beleszeret és hagyja a hivatást. Mert amiről ő beszélt, eddig tagadhatatlan, hogy hivatás. De ml Is az a hivatás a mt korunkban? Követel-e tőlünk Ilyen nagy áldozatokat? Mert amit ő vállal, az tagadhatatlan áldozattal jár. Nem egyszerűen tanár lesz. Neki a tanítás — bár rossz ez a szó Ide — csak munkája lesz. A hivatása az lesz, hogy gondját viselje a telepnek, ahonnét elindult és ahová visszatér, hogy példakép legyen és segít'ókezet nyújtson minden tanulntvágyó cigánygyereknek. Hogy átformálja a telepet, mely ugyan formálódik, de ezt feltétlenül meg kell gyorsítani. Ezer kérdést ad az ő élete, az 0 útja és példája. De, vajon ifjúságunk élete nem szolgál-e hasonló kérdésekkel? S ha szolgál, próbáljuk meg közösen keresni életünk értelmét. Mindenki a saját magáét, hogy azt a boldogságot, mely az élet egyedüli célja, mennél többen, mennél hamarabb elérhessék. Hogy az életszínvonalat, sohase tévesszük össze az életcéllal. SZABÓ JÓZSEF a zalaegerszegi ementáli A zalai parasztemberek valamikor a saját házuktáján használták fel a tejet, vagy kannáztak vele az egerszegl és kanizsai piacokon. Kevés volt a haszon, annál több a fáradság. A szántóföldeken és a réteken kitűnő takarmány termett, mégsem fizetődön ki az állattartás. Érthető örömmel fogadták, amikor tíz évvel ezelőtt hírül) vették, hogy üj, korszerű feldolgozó üzem kezdte meg a munkát Zalaegerszegen, nem lesz gond többé a te) értékesítésére. 105 vagon sajt exportra Akkoriban az volt az üzem termelésének célja, hogy segítsük az ország tejtermékekkel való ellátását, munkaalkalmat teremtsünk néhány száz emberenek és ösztönözzük a parasztságot az állattenyésztés fejlesztésére — emlékezik vissza Eke János Igazgató. — Távolabbi elképzeléseinkben szerepelt csupán, hogy a tejfeldolgozó vál-Bényl Lajos vajmester, aki még ez évben nyugdíjba megy, gondoskodik az utánpótlásról, tanítja utódját, Kóvlcs Máriát a laboratóriumi munkákra lalatot exportra termelő üzemmé fejleszszük. 1955-ben gyárottunk először ementáli sajtot. Kóstolót küldtünk néhány nyugati országba, és magunk Is meglepődtünk, amikor a következő hónapokra sora érkeztek a rendelések. Ma már 105 vagon sajtot szállítottunk Belgiumnak, Libanonnak, Görögbrszágnak, Nyugat-Németországnak, Angliának, az arab országoknak, az Egyesült Államoknak, de küldünk több szocialista országnak Is. Üzemünk hírnevét megérzik a nagy hagyományokkal rendelkező sajttermelő államok Finnország és Dánia is. Belgiumban például úgy vélekednek, hogy az egerszegl ementáli külleme, kérge, íze, szaga és lyukképződése a legjobbak közé tartozik a világon. A Zala megyében termelt te] kiválóan alkalmas az ementáli feldolgozására. Ezért az üzem dolgozói nemcsak arra törekszenek, hogy a sajt termelésében megtartsák helyzetüket, hanem arra Is, hogy néhány éven belül megkétszerezzék a gyártást és a világpiacon élre kerüljenek. Az épülő, fejlődő üzem Nem könnyű feladat ennek a szép tervnek a megvalósítása. De a legfőbb gond is megoldódott. Érlelőjük korszerű, több millió forintos beruházással épült alig egy éve. S ehhez új érlelőt és tároló pincét is építettek. Ez a majdnem százvagonos ementáli sajtgyártó komplexum lehetővé teszi, hogy a termelést megkétszerezzék. Komoly gondot okoz a gyártáshoz szükséges tej kiválasztása Is. Az ementálit 3,6% zsírtartalmú, kizárólag I. és !!. osztályú tejből lehet készíteni. Ma még gyakran előfordul, hogy a begyűjtők nem vizsgálják meg kellő alapossággal a tejet és a különböző minőségeket összekeverik. A vállalat szakemberei rendszeresen felkeresik Horváth Lukács bácsi, a vajgyár raktárosa a zalaegerszegi boltok részére vágja tel a hatalmas sajtokat a termelőszövetkezeti és földművesszövetkekezetl begyűjtőket, előadásokat tartanak számukra a tejkezelésről és szállításról. Bizonyos, hogy rövid Idő múlva lényegesen kevesebb lesz a gondjuk, hiszen a Zala megyei parasztság is a termelőszövetkezeti útra lépett, és a nagyüzemi gazdaságokban már lényegesen könnyebb a korszerű tejkezelés megvalósítása. Könnyebb a munka, szebb az élet A gyorsan fejlődő és virágzó vállalat dolgozói sem panaszkodhatnak. Az elmúlt évek során nemcsak a gyár termelése nőtt, hanem Javultak a szociális viszonyok, az élet- és munkakörülmények. Tiszta, világos helyiségekben dolgoznak, és rendelkezésükre áll szinte minden szociális felszerelés. Az új sajtkomplexummal egy Időben megkapták az új gépesített konyhát, a 200 személyes színpaddal egybeépített ebédlőt, a társalgót, a korszerű férfi és női öltözőket, mosdókat és az orvosi rendelőt, GULYÁS ANITA 5
